Édesanyák eszmecseréje csemetéikről (beszélgetés)

Jóval biztatsz, na de majd meglátjuk. :)

Tegnap voltam CTG-én és utána a dokimnál, és amíg vártam, beszélgetem egy anyukával, akinek már 3 császárja volt és pl azt mondta, hogy egyáltalán nem volt annyira szörnyű, mert mással kellett/kell olyankor foglalkozni.

Képzeljétek, akkora már a pocim, hogy az egyik kismama megkérdezte, hogy milyen nemű ikreket várok?! :)))

Ehhez képest csak egy óriásbébi lapul a pocimban, olyan aranyos volt a keringés-vizsgálat alatt, olyan nyugodtan feküdt a kis drága.

Szerintem ezt mindenki másképp éli meg... Nekem anno az ikreimet sem jelentett gondot ellátni, pedig hosszanti vágásom van!!!!

A fiamat pedig már tök jól ment... Most remélem pici Csillgomat sem lesz gond!!!

Nos, ezt gondolom, de ha nem lesz választási lehetőségem, akkor kénytelen leszek belemenni.

De amúgy szerintem embere válogatja, hogy kit mennyire visel meg, nekem már volt nőgyógyászati műtétem, akkor nagyon sok vért veszítettem és a természetes szülés még ezért is veszélyesebb nekem, mert még ráadásul vérszegény is vagyok, hiába szedem a Ferrofolgammát.:((

De egyelőre nem foglalkozom vele, majd a dokim eldönti és úgy is úgy lesz minden, ahogy ő gondolja, na meg ahogy a mi kis drága kislányunk nő...

Szia!

Nem egy túl jó dolog a császár. Nekem így született a lányom, de sima szülésnek indult a dolog.Az első 2 hétben fájt minden felülés, nevetés. Nekem elég lassan gyógyult a seb. Ha lehetett volna inkább simán szültem volna. Így is éreztem mindazt, amit a simán szülők a kitolás kivételével. Ráadásul a gyereket sem egyszerű hasi sebbel emelgetni.

Én is így gondolom, végül is mindegy. Szerintem nem is a súlyával lesz a gond, hanem azzal, hogy nagy a koponyája és széles már most a mellkasa, mint annak idején az enyém volt....:)

De jan. elején, ha addig még ilyen jó kis "párost" alkotunk, úgy is kiderül, hogy hogyan dönt a drága doki bácsi.:)

Nekem is nagy volt a baba, korához képest.Az első szülésnél gátmetszést csinálnak.

Azért a császár hasi műtét.

Szia Kata74!

Gyere át a terhességes topikba! Ott sok kedves kismamával beszélgethetsz, és biztosan tudnak neked tanácsot adni.

(Én is júliusra várom a babám!) : )))

Sziasztok!

jelen pillanatban regisztráltam az oldalra:) Igaz még nem vagyok anyuka csak remélem hogy jó anyuka lehetek majd, jővő júlisra várom az első babámat. Szeretnék tanácsot kérni Tőletek hányinger témában merthogy nagyon nehezen vészelem át emiatt a mindennapokat. Hallottam hogy a Rennie Antacidum talán jó megoldás lehet? köszönöm előre is aki válaszol! És mindenkit üdvözlök!

Én nem választanám, de ha a dokim azt látja jónak, akkor nem tehetek ellen, végül is ő szakember...:)

Még nem tudom, hogy altatásos lenne-e vagy epidurális érzéstelenítéssel, de ez is kiderül majd január elején, mert akkor fog dönteni a dokim, aszerint, hogy a kis drága leányunk mekkora lesz addig. (35 hetesen,most pénteken a becsült súlya 3000 gramm volt)

Teljesen jól írtad, tényleg megjött a hideg. :(

Miért nem láttad eddig az üzeneteket?

:)

Hát egyelőre ebben nem tudok nyilatkozni, de a természetes szülésről eddig még jót nemigen hallottam, az is biztos.

De végül is majd a bébusunk eldönti a sorsomat úgy is nemsokára. :)

Egyébként én is Erdélyben születtem és 1990-ben települtünk át Magyarországra!

Igen, elméletileg 6 hét után már lehet, de bevallom, nekem még akkor sem volt túl nagy kedvem hozzá.

Amúgy, most utólag, hogy belekóstoltam a természetes szülés "örömeibe" és a császárba is, nekem a császár már startból jobban megfelelt volna. Ha lehetett volna tudni előre, biztos kihagytam volna a kínlódást. És abban sem hiszek, hogy valaki lemarad valamiről ha csak úgy hipp-hopp kiveszik belőle a gyereket.

:)) Én is ebben bízom, hogy akkor már lesz, akiért összekapnom magam gyorsan. Na meg amúgy sem vagyok agy nyavalygós típus. És lehet, hogy vhol örvendenék is a császárnak.

Aztán még 1 kérdés: mennyi idő után élhettetek újra nemi életet? (bocsika) Ugyanúgy 6 hét után?

Én a 38. héten szültem, 3900 gramm volt Kata, és örülök is, hogy nem maradt bent 40 hétig, ki tudja mekkorára nőtt volna addig.

Hát egy jó ideig gyenge voltam, de ha az első pár napon túl vagy onnan már sokkal könnyebb. Nem akarlak ijesztegetni, de ilyenkor fáj a nevetés, a köhögés, a járkálás, az első felülésről ne is beszéjek. De fel a fejjel, sokan túlélték már :) Amikor már itthon voltam, 7 nap után mert a kicsi besárgult, már minden jobb volt, csak még a felülés fájt egy kicsit, de az sem sokáig.

A sebemmel semmi gond nem volt, nagyon szépen és nagyon hamar begyógyult. Úgyis olyan hirtelen terlik az idő a babával, mire észbekapsz már semmi bajod nem lesz