Dinoszauruszok (beszélgetős fórum)
Sziasztok, szeretnék mindenkit meghívni az eseményre, több időpont és helyszín is lesz megadva később :)
Jé, pont egy éve szóltak hozzá utoljára a témához...
Így hanyagolni szegény őshüllőket.?! :-)))
Amúgy nekem volt szerencsém sokféle dínót "eredetiben" látni. Úgy értem, hogy eredeti csontokból felépített vázakat, meg ilyesmiket. Annyira jó volt... Amúgy Londonban láttam, meg Bécsben is volt pár csontváz, de nem sok... :-)
Imádom a dínókat. :-)
Kedvenceim a raptorok (Velociraptor), T-Rex, Allosaurus... :-)))
Ja, és szeretem a Jurassic Park I-II-III-at is. :-D
Asszem ezt még nem másoltam be, de ha igen, akkor bocs...
Bár a legvégén van egy kis bibliai magyarázata is, de így volt teljes a cikk...
A dinoszauruszok korának megállapítása
A dinoszauruszok csontjai rendszerint alacsonyabb földrétegekből kerülnek elő, mint az emberi csontok, s ez sok tudóst arra a következtetésre vezet, hogy a dinoszauruszok korábbi időben éltek, mint az ember. Geológusok ezt a kort mezozoikumnak nevezik és három alkorszakra osztják: a kréta-, a jura- és a triászkorra. E korok megadott időkeretei több évmilliót foglalnak magukba. De vajon sikerült-e már ezt teljes bizonyossággal megállapítani?
A kövületek kormeghatározásának egyik módszere a radiokarbonos kormeghatározás. Ennél a módszernél azt mérik, mennyi radiokarbon szén bomlott el az élő szervezet halálának elteltétől. „Ha egy élő szervezet meghal, utána már nem tud a környezetéből újabb széndioxidot felvenni, s a C-12—C-14 aránya a radiokatív szén bomlásával arányosan egyre csökken” — állapítja meg a Science and Technology Illustrated című kiadvány.
Ennek a kormeghatározási módszernek azonban komoly gyenge pontjai vannak. Először is, ha a kövület becsült kora 50 000 év, a radioaktív bomlás már annyira lelassult, hogy csak nehézség árán mérhető. Másodszor, még a legfiatalabb korú mintákban is ez a bomlási szint oly lassú, hogy ezt rendkívül nehéz pontosan megmérni. Harmadszor, a tudósok a radioaktív szén keletkezésének csak a jelenlegi arányát tudják mérni, de annak megállapítására nincs módjuk, hogy az elmúlt korokban milyen lehetett a szén radioaktivitás.
Így ha a kövületek korának megállapítására radiokarbonos módszert, illetve a kövületek korának meghatározására egyéb módszereket, például radioaktív káliumot, urániumot vagy tóriumot használnak, a tudósok képtelenek megállapítani, mennyi volt ezeknek az elemeknek az eredeti radioaktivitási szintje az elmúlt korokban. Így Melvin A. Cook fémipari és kohászati professzor megjegyzi: „Az ember csak találgatja [a radioaktív anyagok] koncentrációját, ezért az így kapott eredmények legjobb esetben is csak találgatások.” Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a Noé korabeli Vízözön több mint 4300 évvel ezelőtt óriási változásokat idézett elő mind a földünkön, mind a föld légkörében.
A Dartmouth Főiskola geológusai Charles Officer és Charles Drake a radiokarbonos kormeghatározás pontosságával szemben további kételyeket támaszt. Ezt mondják: „Az a következtetésünk, hogy az iridium és más társelemek nem hirtelen rakódtak le . . . inkább ezek az alkotórészek intenzíven és váltakozó minőségben áramlottak be viszonylag rövid, 10 000-100 000 éves időszak alatt.” Úgy érvelnek, hogy a kontinensek szétszakadása és elmozdulása, amit vulkáni kitörések kísértek, az egész bolygót szétdarabolta, s ez utóbbiak a napfényt elhomályosították és a légkört mérgező gázokkal töltötték be. Természetesen az ilyen vulkáni tevékenységek megváltoztathatták a radioaktivitás mértékét, és ez okozza a mai radioaktív órák által mutatott eredményekben a torzulást.
A Genezis beszámolója és a dinoszauruszok
Jóllehet a radioaktivitáson alapuló kormeghatározás újdonságnak számít, valójában elméleteken és feltevéseken alapszik. Ezzel szemben a bibliai beszámoló, a Genezis első fejezetében egyszerűen megállapítja a teremtés általános sorrendjét. Lehetségesnek tartja a Föld kialakulásához szükséges esetleges évmilliárdokat, vagy a hat teremtési korszakra vagy „napra” a több ezer éves időszakokat is, amíg a Föld az emberi lakozás számára alkalmas bolygóvá vált.
Egyes dinoszauruszok (és pteroszauruszok) lehet, hogy valóban a Genezisben felsorolt ötödik teremtési korszak alatt teremtettek, mert a Biblia azt mondja, hogy Isten megalkotta a „repülő teremtményeket” és a „nagy tengeri szörnyetegeket”. Talán más dinoszauruszfajták viszont a hatodik teremtési korszak alatt lettek megteremtve. Az óriási étvágyú és roppant nagy változatosságú dinoszauruszok nagyon is beleillettek abba a környezetbe, amelyben akkor a növényi élet dúsan fejlődött (1Mózes 1:20–24).
Amikor a dinoszauruszok betöltötték Istentől kapott céljukat, véget ért az életük. De a Biblia semmit sem mond arról, hogy ez mikor és hogyan következett be.
Amiket a másikban idéztél, hogy milyen fajaik, típusaik léteztek stb, azt tudom, kiskamasz koromban nagyon érdekelt a téma, elolvastam minden hozzáférhetőt.
De ha léteztek, akkor az emberrel mega mostani álaltokkal egyidőben? Vagy hogy kell ezt elgondolni? Azt bizonyítottnak vélem látni, ahogy a leletek korát meghatározzák. Azok alapján pedig ezek régebbiek, nem?
Hát, ezt a kérdést nem tartottam annyira fontosnak, mint mondjuk a élet eredetének kérdését - na nem azért írom, mntha te itt 'túlérdeklődnéd' a dolgot- inkább csak ezügyben nem kutattam annyit, hogy tűzbe tegyem a kezem egyik vagy másik lehetőség mellet.
Viszont az eddig olvasottak alapján azért nagyon valószínűnek tartom, hogy igen...
Bocsi.......
A deinos+sauros szó szerint azt jelenti amúgy, hogy "félelmetes gyík". :)
Átrágtam magam rajta. Szóval törődjek bele, hogy dínók márpedig léteztek? :)
Még találtam az egy érdekeset, lehet jólesett a szkeptikus vénámnak:
Hamisított kövület
„ A jura időszakban a tengerekben cirkáló ragadozó 200 m[illió] éves, megkövesedett csontváza 116 éven át díszítette a cardiffi Walesi Nemzeti Múzeumot” — írja a The Guardian című brit napilap. „Azután a cardiffi kiállításszervezők úgy döntöttek, hogy e tengerjáró, húsevő Ichthyosaurus (halgyík) maradványaira ráfér egy kis szépítés — s ekkor jöttek rá, hogy bizony rászedték őket.” Caroline Buttler preparátor elmondta: „ Amikor eltávolítottunk öt réteg festéket, megállapítottuk, hogy ez egy alaposan kidolgozott hamisítvány.” „Kétfajta Ichthyosaurus meg néhány ügyesen hamisított csont keveréke volt.” Ám a múzeum nem szabadult meg tőle, hanem a hamis kövület példájaként kiállítja.
Múltban élt ’óriás hüllők’ felfedezése
HA megállsz a Red Deer folyó völgyének peremén a kanadai Albertában lévő Drumheller városkától délre, két különböző világ határán találod magadad. Szemmagassában körös-körül az albertai prérik véget nem érő búzatáblái sorakoznak. De letekintve a szirtekről a száraz és a kopár völgybe, a látogatók egy más múltbeli, a maitól merőben különböző világot — a dinoszauruszok világát — láthatnák képzeletben maguk előtt.
Ebben a völgyben, ahol a víz meredek szurdokot vájt ki a sokszínű üledékes kőzetrétegekben, több száz dinoszaurusz csont került a felszínre. Az itt lakó emberek ezt a kopár szurdokot „kopárvidéknek” nevezik. Az ide látogató turistákat, fiatalokat és öregeket egyaránt nagy ámulattal tölti el a valaha földön élt legbámulatbaejtőbb állatokról fennmaradt gazdag kövületi örökség látványa.
A dinoszauruszok felfedezése
1824-ig az emberek szinte semmit sem tudtak a dinoszauruszokról. Ebben az évben, Angliában néhány megkövült hüllőfaj csontjai kerültek felszínre. Richard Owen brit paleontológus ezeket az állatokat a görög deinos és sauros szó alapján elnevezte dinoszauruszoknak, magyarul sárkánygyíkoknak. Ez a név mindmáig fennmaradt annak ellenére, hogy a dinoszauruszok jóllehet hüllők, de nem gyíkok.
1824 óta minden kontinensen előkerültek dinoszaurusz kövületek. Az üledékes kőzetrétegekben vagy vízhordalékokban fennmaradt kövületi leletek azt bizonyítják, hogy a dinoszaurusz állatfaj a Dinoszauruszok Korá-nak nevezett földtörténeti korban rendkívül nagy számban és változatban élt. Egyesek szerint otthonuk a szárazföld volt, mások szerint viszont a mocsárvilág. Némely fajta vízben élt, ugyanúgy, mint a mai víziló.
Rengeteg dinoszaurusz maradványra, csontváz nélküli bizonyítékokra, például lábnyomokra bukkantak az észak-amerikai Középső Nagy Alföldön. Az Alberta közepén elterülő prériken is sok dinoszaurusz maradvány került elő, többek között 500 ép csontváz. Az 1920-as években Közép-Ázsiában a Góbi sivatagban is kutattak expedíciók dinoszaurusz csontok után, s találtak is. Az 1940-es években egy szovjet expedíció Mongóliában egy 12 méter hosszú dinoszaurusz csontváz leletre bukkant.
1986-ban argentin tudósok egy növényevő dinoszaurusz kövületeit találták meg az Antarktiszon. Eddig az ideig a Déli sarkvidék volt az egyedüli földrész, ahol nem találtak még dinoszaurusz kövületeket. Nem sokkal ezelőtt egy amerikai kutató Alaszka északi lejtős területén bukkant dinoszaurusz csontokra. Az utolsó száz évben oly sok helyen ástak ki dinoszaurusz csontokat, hogy egyértelművé vált az a megállapítás, hogy a régmúltban mindenütt éltek dinoszauruszok.
De mikor éltek?
A dinoszauruszok a maguk korában fontos szerepet játszottak a földi életben. De egyszer csak megszüntek létezni. Az emberi csontváz kövületeket tartalmazó kőzetrétegek általában a dinoszaurusz kövületeket tartalmazó rétegek fölött helyezkednek el. Emiatt a tudósok arra következtetnek, hogy az emberek később jelentek meg a föld színterén.
E tekintetben James Scott Palaentology című könyve megállapítja: „Még a Homo sapiens (ember) legkorábbi fajtái is jóval a dinoszauruszok eltűnése után éltek . . . Miután a (földmozgás következtében) a földrétegek elcsúsztak, a fosszilis embermaradványokat tartalmazó kőzetek következetesen azon kőzetek felett maradtak, amelyekben a nagy dinoszaurusz hüllők csontjai jól konzerválódva megmaradtak, s ebből következőleg az utóbbiak egy korábbi korszakban kellett, hogy éljenek, mint amelyből az emberi maradványok származnak.”
A Red Deer folyó völgyében van egy üledékes kőzetréteg, amelyben dinoszaurusz csontok is vannak. Pontosan efölött van egy bíborban játszó barna réteg, amely a domboldal vonulatát követi. A bíborban játszó barna réteg tetején van egy barnás üledékes kőzetréteg, amelyben szubtropikus páfrány megkövült példányai láthatók. Ez forró égövi éghajlatra utal. Efölött több szénréteg található. A domboldalon még feljebb durvább szemcséjű agyagrétegek vannak. De egyetlen magasabb rétegben sem találtak dinoszaurusz csontokat.
Az A Vanished World: The Dinosaurs of Western Canada című könyv azt írja, hogy „a dinoszauruszoknak mind a 11 fő válfaja . . . körülbelül egy időben szűnt meg létezni az ország nyugati részén”. Ez és az a tény, hogy emberi csontok nem voltak a dinoszauruszok csontjai között, arra a következtetésre vezette a tudósokat, hogy a Dinoszauruszok Kora előbb ért véget, mint ahogy az emberek megjelentek volna a föld színén.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy olyanok is akadnak, akik szerint dinoszaurusz csontok és ember csontok azért nem találhatók együtt, mert a dinoszauruszok olyan területen éltek, ahol emberek nem laktak. Az ilyen eltérő nézetek jelzik, hogy a kövületi bizonyíték nem könnyen értelmezhető, s ma a földön már senki sem tudja pontosan megmondani, mi törént a régmúltban.
Jellegzetességek
Tudósoknak az a következtetésük, hogy valamikor az észak-amerikai Sziklás-hegységtől keletre egy óriási sekély vizű tenger terült el. Ez a tenger több száz kilométer széles volt, s a jelenlegi Északi-Jeges-tengertől egészen Mexikóig húzódott. A lapos tengerpart mentén buja, lápos erdők díszlettek. A kövületek arra engednek következtetni, hogy sokféle dinoszauruszfajta létezett ebben a kedvező ökológiai környezetben. Az Edmontosaurusok, ezek a körülbelül 9 méter hosszú kacsacsőrű dinoszauruszok úgy tűnik a tehenekhez hasonlóan, csordákba verődve legeltek itt a mocsárban. Jól kivehető formában megmaradt három ujjú lábnyomuk és a gyomortartalom megkövült maradványai erre az egyértelmű következtetésre vezették a paleontológusokat.
Egyéb bizonyítékok viszont azt sugallják, hogy egyes dinoszauruszfajták a társas együttlét szokásait mutatták. Szerettek együtt legelni csoportosan, olykor talán több száz példány is összeverődött. Ugyanazon a helyen az egymásra rakott fészkekből és tojásokból arra lehetett következtetni, hogy egyes dinoszauruszok ugyanarra a fészkelőhelyre tértek vissza minden évben. A fészkek közelében fellelt dinoszaurusz fiókák csontváz maradványai — írja a Scientific American — ’erőteljesen azt sugallják, hogy a kicsik szerettek együtt lenni, és költésük után a szülők is együtt maradtak kicsinyeikkel’.
A kövületi bizonyítékok tehát azt mutatják, hogy a dinoszauruszok nagy számban és sok-sok változatban léteztek.