Daniella születése (beszélgetős fórum)

Jaja, biztos látszik rajtam:)

Ugye azon a képen amit a cikkhez raktam milyen elszánt és kemény fejet vágok? :P

Sziasztok! Köszönöm a rengeteg együttérző hozzászólást:)

Igazából én a szülészet részéről a kórháznak nem vagyok olyan rossz véleménnyel, mert végülis, miután odahívták a második orvost, ő már tudta mit kell/kellett voltna 2 órával azelőtt/ csinálni, és ő végülis segített kinyomni a gyereket. Jó hát a másik az egy balf*sz volt, dehát ugye mindenki megtanulja a dolgokat valahol... Hát ő pont rajtam tanult meg egy dolgot, az én legnagyobb szerencsétlenségemre:(

Viszont a szülésznő is nagyon aranyos volt, csak éppen fájdalomcsillapítót nem kaptam, hiába könyörögtem érte, biztos úgy gondolták elég kemény vagyok én...

Sziasztok! Az én szüléseim se voltak kutyák! Az elsőnél burokrepesztést csináltak már reggel 5:50kor, mert a kiscsajjal már a 41.hétben voltam. Megszületni pesze így sem akart, voltak tolófájásaim, de nagyon gyengék. Mindenesetre mikor azt mondták, sóhajtsam el, kedvem lett volna megrúgdosni a pasit. Egy szó mint szász, 16:20kor elvették császárral.

A másodiknál voltak fájásaim, nyitva is voltam már 9,5 centire, majd oda csináltam, annyira fájt, itt is vajúdtam vagy 10 órát csak a kórházba, otthon már 1,5napja. Végül jött a főszaki és azt mondta ezt nem engedi megszülni:császár.

Az első 4430gr és 63cm A második 4220gramm és 57 cm

te jóságos ég :(

majdnem bőgtem, míg olvastam........

rettenetesen sajnálom, hogy ez történt veled, még így ismeretlenül is nagyon átéreztem :(

eddig is borzasztóan féltem a szüléstől, de most...

Teljesen ki vagyok akadva, hogy Fehérváron ilyen történt.

Én is itt szültem 3,5 hónapja, de én a szülészet részéről pozítiv véleménnyel vagyok (a gyerekágyasról már kevésbe), igaz hogy nehezen/majd egyáltalán nem tágultam és nálam is műtét lett a vége, de az orvosom már 3 óra helyben topogás után a császárt indokoltnak tartotta (még előző éjjel elkezdett szivárogni a magzatvíz). Szóval engem nem hagytak ennyit szenvedni, de hozzáteszem nekem fogadott dokim és szülésznőm is volt...

Szia Pemete!

Elolvastam a történetet, a fórumba is benéztem picit...

Szívből sajnálom ami Veled történt, illetve amit Veled műveltek!

Ez is bizonyítja sajnos a tényt,hogy járhat az akinek nincs fogadott orvosa...(biztos van kivétel ezalól is)

Nekem volt fogadott orvosom,de szabira ment amikor szültem,így egy nagyon rendes dr.nő vett át. Császárral szültem,és a következőt is így szeretném ( a kisfiam nagy volt,nem tudtam természetes úton,de szerencsére hamar felismerték). A felépülés szintén egyéntől függ.

Lehet tudni,hogy melyik kórházban végezték ezt a "barbár-munkát"? Már,bocsi...

Annak ellenére,hogy miket írtál,megmondom őszintén,hogy szimpatikus, végre valaki leírja mi a "való világ"...

Abban is igazad van,amiket azóta írtál, hogy onnantól kezdve ketten vagytok, igenis összekell szokni, stb. Én sem hiszem,hogy ez mindenkinél kapcsiból megvan, mégis elvárják az újdonsült anyukától, hogy nyomban top-on legyen! Elképesztő!

Gratulálok a gyermekedhez!

Kívánok sok-sok örömet, boldogságot!

Gusztustalan ez az egész magyar egészségügy....

És nagyon sok orvos elmehetne melegebb éghajlatokra...

Szia!

Mikor olvastam a történeted,kísértetiesen hasonlított az enyémre..az események,történések,helyszínek,úgy mint nálam..megnéztem honnan írtál és amikor láttam,hogy Várpalota,tudtam,hogy jól gondoltam,fehérváron szültél..nekem pedig volt fogadott orvosom,de 4-5 kismama szülését is így vezették le.Én szombat éjjel óta vajúdtam és hétfőn reggel szültem meg,orosom alig volt velem,csak a tesóm segített sokat,aki januárban szült.Már majdnem megcsászározott,mert 2 méhszájtágító injekció és oxitocin mellett sem tágultam 2 újjnyinál tovább,elrepedt a méhszáj és úgy tudtam a 3790gr és 57cm fiamat megszülni,semmi EDA és más fájdalomxsillapító nélkül.Már vagy 10-en megszültek mellettem,és már teljesen ki voltam,hogy én még hány napig fogok szenvedni,ha majdnem 2nap alatt sem szültem meg..számomra sem volt egy felemelő élmény,pedig előtte minden létező könyvet,cikket,netet elolvastam és néztem,hogyan is történik egy szülés,de nálam semmi sem történt úgy.Írták itt,hogy talán nem készülltél fel.szerintem nem is lehetett volna,de én hiába tudtam fejben,mi fog történni,mégse úgy volt.Nálam nem folyt el a magzatvíz(burkot repesztettek),időn túl szültem,nyákdugó sem távozott(csak miután vasárnap 6-szor vizsgáltak meg,ebből 3 amnioszkópiás,vagyis mikroszkópos magzatvíznézet volt!)szóval semmi nem úgy történt,ahogy a nagy könyvben meg van írva!Az meg örüljön,aki felkészült és úgy történt nála minden ,ahogy meg van írva!

Röviden ennyi.Pe4rsze egyvalami azért engem is kárpótól mindenért, a gyönyörű kisfiam.De nem valószínű,hogy vala mégegyszer végigcsinálom ezt..

Olyan brutális dolgokat írtok.. Tényleg sajnálom, hogy ez ma Magyarországon így megy...

Én itthon szültem, nekem senki se mondta, hogyan kellene, hiszen pont az a lényeg, hogy az anya egyfajta más tudatállapotba kerülve, a benne lévő ösztönök alapján szülje meg gyermekét. Nekem senki se mondta, mit csináljak, nekem négykézláb volt jó, hát úgy szültem. Engem csak egyetlenegyszer vizsgáltak, akkor is fájásszünetben, utána csak a baba szívhangját ellenőrizték. Senki se mondta, mikor és hogyan kellene nyomnom, mégis tudta a testem. 3,8kg-os kislányomat gátmetszés és repedés nélkül szültem. Szerintem alapvetően az orvosokkal, kórházakkal van baj. A hozzáállással, a felesleges kínzásokkal, beavatkozásokkal. Csak akkor kellene bármit is tenni, ha vészhelyzet van, erre lenne való a kórház, az orvos. Amúgy elég lenne az együttérző, támogató bába segítsége és az ősi tudás, ami minden nőben ott van.

Számomra az önszántukból,csak úgy jókedvből császárral szétválás nem "szülés".

Meg szülésnél esetleg elromlik a frizura,vagy beleizzadsz és lefolyik a smink...

Gondolom ez is zavarja az előkelőket...

:O

Szerintem azért egy gyerek is gyerek, ha nem haragszol meg! És nekem egyelőre ő a legfontosabb és az egyetlen! És még egy jódarabig nem szeretnék másikat, majd egyszer talán rászánom magam, de ez még idő kérdése.

Egyelőre nem engedhetek meg magamnak még egy gyereket, mert elég ezt az egyet is eltartani, úgyhogy nekem egy gyerek is gyerek!

Olvastam a cikket, igen, ilyen is van. Szerencsére nem minden szülés így zajlik. Te peches voltál, és szerintem készülhettél volna rá akárhogyan, itt nem annak hiánya volt a probléma. Én sem készültem a szülésre semmilyen tanfolyamon, nem is volt egy leányálom de megvolt, elég gyors volt (6 óra az 1.gyerek), a csoda a megfürdetett, becsomagolt picur volt, mikor varrás közben odadugták az orromhoz, az mindenért kárpótolt.

Aki előttem szült, később panaszkodott, hogy: jajj de nagyon fájt az a (kerek) 4(!) tolófájás, amit szülés végén érzett, aztán kint is volt a baba. Ilyen is van.

4 fájás ugye nagyon sok. Utánaszámoltam, nekem volt legalább 150, ebből legalább 100 nagyon fájt, és akkor ez még mind semmi pl. Hozzád képest.

Sok sikert a másodikhoz, mert 1 gyerek az nem gyerek (szerintem). A császárra mindig akad diagnózis, csak meg kell szépen kérni az orvost. A környezetemben a magukat "előkelőnek" tekintő hölgyek csak császárral szülnek, mert az olyan primitív végégjajgatni egy szülést, ami ki tudja meddig tart.

Bízzunk benne :)

Nekem van egy enyhe klausztrofóbiám és tömegiszonyom, volt, hogy el is ájultam miatta, pedig én sem császárral születtem.

Viszont a ti esetetek - sajnos - egy sajátos és szélsőséges módja volt a természetes szülésnek, "köszönhetően" elsősorban az általad leírt fejetlenségnek és kapkodásnak. Abszolút nem normális dolog, hogy csak a szülés 5-6órán keresztül tartson, plusz a vajúdás... Ez abnormális. De kőkemények vagytok, mert megcsináltátok! :)