Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Köszönet a boldog évekért,
köszönet a sok-sok mindenért,
és azért,hogy bármi áron mellettem maradtál.
Köszönet a boldog évekért,
köszönet a sok-sok mindenért,
csakis veled élhettem,ezt jól tudom ma már.
Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy új világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.
Kósza szél az álmok tengerén. Vezess kis hajó egy új világ felé.
Senki mást csak engem és egy lányt boldog élet vár ott ránk.
trallalla, .....
Mondd azt, hogy sohase féljek,
Mondd azt, a tűz el nem éget,
Mondd azt, hogy semmi se fájhat,
Mondd azt, hogy vársz míg megtalállak.
(:D)
Engedj közelebb,
Engedd, hogy én is ott legyek,
Látni akarom, és érezni azt, amit lehet
Égjen a tűz, engedd, hogy meglássalak,
Hogy ha fáj, ne mondj igazat.
Túl a Tiszán faragnak az ácsok,
Ide hallik a kopácsolások.
Eredj lányom, kérdezd meg az ácsot,
Ád-e csókért egy kötény forgácsot.
Verje meg az Isten azt az ácsot,
Méregdrágán méri a forgácsot.
Kilenc csókot adtam néki érte,
Tizediket ráadásul kérte.
Lebegj csak szabadon!
Ha szeretni akarsz,
Nincsen késő még.
Nevess magadon,
Lebegj csak szabadon,
Érezd Te is
A békesség erejét!
Lenn a folyónál egy csónakban egy lány,
Bőrét fényesre csókolja tűz napsugár,
Szél bontja ki haját, mely oly selymes, lágy,
És a víz tükröt tart, abban nézi önmagát.
La, la, la, la, la,
Mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél én meg itt maradtam.
Hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít Neked hátat.
S ha utad egyszer a végéhez ér
Ne felejtsd el hogy honnan jöttél!
Tudom,ha egyszer átölel,
Utána úgysem enged el,
Magasba repülni volna jó
Valakivel!
.. majdnem szerelem volt, és majdnem igazi vágy,
Egy percig fölénk hajolt, már ment is tovább.
Majdnem sikerült már, egy lépés volt csak az ég,
Az álmok ködfátyolát te tépted szét.
Tenyeremen hordom,
lehozom a csillagot én.
Csak a szeme rám nevessen
és szeressen belém!
Mondta-e már más is neked,
hogy a legszebb szó a neved?
Mondta-e már más,hogy ahol te vagy,
élni csak ott lehet?
.......
......
Annál az első ügyetlen csóknál drágám,
Azonnal tudtam nem hagylak többé árván,
Azon az első felejthetetlen esten,
Tagadni késő bokáig beléd estem.
Tengerparton áll egy bárka,
Öreg halász élt ott rajta,
Ősz haját a szél csak fújta,
Emlékem ott járt ma nála.
Talán sok év után majd rájövök,
Hogy van még rajtad kívűl más,
Talán sok év után,
Az élet hoz majd gyógyulást.
Magából ad, ha enni kérsz,
Testével véd, amikor visszatérsz,
Ölén a szerelem minden öröme hívogat,
Arcában látod az arcodat
Kiszáradt torkom,és ég a szám,
Utolsó csókunk, gondolj majd rám.
Rózsám, viruló kis rózsám
Te légy most a postám
Leveleddel üzenek...
tavasz mindig megpróbál feledtetni téged
Ezer színbe öltöztet erdőt, mezőt, rétet
Szánkód biztos beragad ilyenkor a sárba
Lehet, hogy épp ezért várlak tavasszal hiába
Télapó, mondd mért jössz egy évben csak egyszer?
Mert Játékország szíve mélyén
folyton hull a hó,
el kél hát egy hosszú horgolt sál.
Bárcsak látná Télapó,
és húzna gyorsan rá
még tél előtt
egy szarvasfejfedőt!
Nyári dallam járja át a szívem,
nyári napfény égeti a testem.
Minden most kezdődik el,
aztán úgyis menni kell,
elfordul rólunk a Fény,
aztán nincsen több remény.
...bolond az én szívem
Azt súgja folyton, visszajössz te még
Hiába mondom, nem hiszi el mégsem
Hogy a te szíved már másé, s nem enyém
.....
Bye-bye, Szása, rossz voltál velem,
Elmentél és azóta az órám keresem,
Bye-bye, Szása, kitoltál velem,
Elmentél és azóta a vodkát, a vodkát nyelem.
.....
...
Most kicsit belezúgsz,
Aztán minden ugyanúgy
Megy majd tovább!
...mister alkohol, hát itt vagy már megint!
Érthetően megmondtam, hogy köztünk semmi nincs!
Nekem már ne igérd, hogy megváltozol
Bánatomra szép fiú, ismerlek már jól
.....
.....
Szeress úgy, hogy elhiggyem,
Szeress úgy, hogy érezzem!
.....
......
Nyomtalanul nem múlik el az élet,
Valaminek mindig történnie kell.
Látod,a szemem alatt már
Ott van néhány ránc,és mégis
Az vagyok,akinek engem látsz.
Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
......
Elveszett a lovam citromfaerdőbe,
Elkopott a rámás csizmám a ló keresésbe.
Ne keresd a lovat,már el van az hajtva,
Dobfeneki bíró udvarába' szól a csengő rajta.