Csevegjünk az általános iskolásokról! (beszélgetős fórum)

... de nem szabad lehúzni a tanárokat, van sok szenzációs...

pl.

fiúgyermekem 15 éves, középiskolás... nemtom mit művelt földrajz órán, de a vége az lett, hogy az indiánokból és az apacsokból kellett felelnie a köv. órán(mondanom se kell, hogy a tananyagnak köze sincs hozzá,) deeeeeeee.... készült... és felnyitott számára egy olyan világot, egy olyan területet, ami húúúú meg haaaaaaaaaaaaaa... mondanom se kell már Karl May-t olvas... én meg imádom a tanárt, mert összes szülői nemtommimet bevetve se tudtam rávenni, hogy olvasson tőle. :))

Kedves Padmaksi!

Itt vagyok. :)

Nem veszem sértésnek.... ez egy fórum és beszélgetünk... és azt gondolom jó, ha más-más személyiségek, vélemények ütköznek kicsikét. Mindannyiunknak van gyermekünk, és mind a legjobbat szeretnénk, ez már egy közös alap...

Akkor? ... hogy álltak a dolgokhoz a tanárok? ... hm... :) ... anyukámnak 3. osztályban megmondták, hogy bűnöző leszek, és börtönben fogom végezni... és mivel túl intelligens vagyok, az interpool fog körözni... nos?

... érettségiztem, jelesre diplomáztam már felnőttként, megbecsülnek a munkahelyemen, és csodás gyerekeket neveltem...

... annak idején viszont anyukám évekig arra készült, hogy bűnöző leszek... ecseteljem?

Nézd én is megéltem, hogy a leányom 3 napon keresztül sírt, mert a tanító néni hazudik (ott szembesült először a hazugsággal. A gyerekemnek hiszek, mert őt én neveltem, és ezt mindig megmondtam az aktuális pedagógusnak is.... voltak gáz helyzetek nálunk is, de a jó dolgok vannak többségében. 5. osztályban behívattak a suliba, hogy átvihetem a fiam másik iskolába, mert kezelhetetlen.... a gyerekem nem akart másikba menni. 6. osztályban kapott egy olyan osztályfőnököt, aki kemény volt, következetes és remek humorú, a fiam imádta.... és hjééééé nem volt gond a gyerekkel, sőőőőt... Tudom, hogy nagyon sok múlik a pedagóguson, de ha csak a rosszat vesszük észre, és ez határozza meg az iskoláról a hangulatot otthon, az a gyereknek se jó hosszútávon.... szeeeeeeeeeerintem. Nem kis meló volt, hogy elbagatellizáljuk otthon az iskolát, hogy elmagyarázzam, hogy a pedagógus is emberből van, és mik történhettek vele, hogy ma éppen ilyen-olyan volt... és volt hogy megkérdeztem a természetismeret tanárt, amikor ezerrel szidta a gyerekem, hogy mi a véleménye, üljek vele itt a padban? ... voltak helyzetek persze, de mindig a pozitívat igyekeztük észrevenni.. és összességében a gyerekeim szerettek iskolába járni. :)

Egyet tudok... nekem sokkal gázabb gyerekkorom volt, az én 8 évemet tönkretették az iskolában, és talán azért volt bennem annyira a másik oldal, hogy nem hagyom, senkinek se hagyom, hogy a gyerekeimét úgy tönkre tegye. És bizony volt, hogy megmondtam fogadóórán, hogy én azért kelek és azért gürizek nap mint nap, hogy a gyerekeimnek boldog gyerekkoruk legyen, és nem hagyom, hogy ezt bárki is tönkretegye. De mindemelettem maximálisan segítettem mindig a pedagógus munkáját... bábokat varrtam, díszletet készítettem, hogy előadást csinálhassanak, játszóházat tartottam a gyerekeknek az ünnepek előtt, akadályverseny szerveztünk az osztálytanítókkal... stb.

Jó, reggelt, szép vasárnapot!

Ugyan megfogadtam, hogy nem szólok hozzá a topikhoz, mivel olyan érzésem volt, hogy aki nem negatívan nyilatkozik az iskoláról, a pedagógusokról, az már idealista és annak nincs helye itt.... de így meg megáll a topik ;)), és amúgy ha már beszélgetés, akkor legyen az...

Hozzáteszem, hogy nem feltételezem bárkiről is, hogy nem szereti a gyerekét, tudom, hogy mindenki a legjobbat szeretné... de osszuk meg a pozitív dolgokat is.... szeeeeeeeerintem. :)

Elmesélek egy történetet: mikor a kislányom született, 2 hét múlva vissza kellett mennünk a kórházba a csecsemőosztályra, a szülészet előtt egy mindenperces anyuka ült a férjével, és azt ecsetelték, hogy az orvosok és az ápolónők milyen szemetek, csak a pénzre várnak, anélkül rá se néznek az emberre.... és csak hallgattam... ez a nő órákon, perceken belül rábízza a saját és születendő gyermeke életét olyan emberekre, akikről ez a véleménye.... nem szörnyű?

... miért írtam le? Fontos, hogy bízzunk a pedagógusban, hogy tudja, hogy mit csinál és miért... Ha nem értjük, hogy miért teszi, merjük megkérdezni. Tudom, hogy vannak szélsőségesen hm.. nem túl kiváló pedagógusok, sajna minden szakmában van ilyen, de a többség az jót akar a gyereknek, és a fejlődését szeretné látni... és sokkal látványosabb ez a fejlődés, ha segítjük a munkáját, munkájukat.

Volt, hogy sírva visítottam szülői értekezleten, mert olyan minősíthetetlen hangnemben beszélt a pedagógus a gyerekekről... első vagy másodikosok voltak.... Utána a szülők szörnyülködve fordultak hozzám, hogy nah, most ástam el a gyerekem életét ebben az iskolában.... nos nem így történt, a pedagógus nem egyszer megköszönte, hogy megvilágítottam a másik oldalt...

Jön a farsang... Megkérdeztétek, hogy miben tudtok segíteni... vagy a karácsonyi ünnepkör előtt? Nem feltételezem, hogy nem... Mi volt... vagy mi lesz?... valóban érdekel!

Egy valamit el kellene fogadni, egy a cél, hogy a gyerekek fejlődjenek és lehetőleg derűsen töltsék el a napot, és hiába vannak az iskolába éppen, ez akkor is közös feladat...

... ennyit indítónak...

:)

Mit jelent a realizmusod és maximalizmusod? Mit látsz, hogy azt reálisnak gondolod? .... miben vagy maximalista... mit teszel érte? ;)

(Én is realista vagyok és maximalista. :))

Úristen... dehogy.... a pörgés nem az anyagi világra való felkészüléstől van jó esetben, ha mégis, akkor azt stressznek hívják és szívinfarktushoz vezet. A jó értelemben vett pörgés attól van, hogy szeretjük és élvezzük, amit csinálunk... és új dolgokat akarunk benn felfedezni, megismerni, belevinni... ehhez pedig kreatív, szabad gondolkodás kell....

.... ismételten csak... szeeeerintem. :)