Császár vs. természetes szülés? (beszélgetős fórum)

Nálam is természetesnek indult,aztán nyisszantás lett a vége.Akkor mikor közölték,hogy irány a műtő,nagyon nem akartam.Sírtam,és féltem.De hamar elfogadtam hogy ez a legjobb mindkettőnknek.A műtőben már mosolyogtam,alig vártam hogy lássam a kis drágámat.Utána én nehezen bírtam a fájdalmat,nehezen mozogtam,de túl éltem,és egészséges fiam van.A heget pedig nem úgy fogom fel mint valamit,ami csúfoskodik a hasam alatt,hanem A HEG AMI EMLÉKEZTET HOGY VILÁGRA HOZTAM EGY KISEMBERT.Nem bánom hogy ott van.

Persze nem bánnám,ha másodjára majd természetesen szülhetnék,de ha ismét császároznak majd,azt is elfogadom.

Császáros anyukakent maximálisan egyetertek veled :( szomoru hogy egy mindenoras anyuka igy gondolkodik. Ne haragudj kedves forumindito de ezt muszaj voltam leirni.

Ettől függetlenül minden jót kívánok neked, legyetek egészségesek ez a fontos.

Mi baj?

Gondolom a vajúdás másnak is az eredmény tükrében szépült meg, ahogy szülés is; megszenvedett érte, de megérte. Engem felvágtak, így is megérte.

Nekem ingyért megcsinálták 0 perc vajúdással.

Mondjuk nem is hiányzott a vajúdási szülésélmény, nem azért akartam gyereket. :)

Mi történehett veled az altatás után?

Nálam, mind a kétszer simán ment minden, egy hét után némi túlzással , de szinte futottam már otthon..Azóta eltel több mint húsz év és semmi nőgyógyászati panaszom, bezzeg a kolléganőim, akik simán szültek, csomóan járnak mindenféle

problámával dokihoz, ecsetelések stb..

én inkább bevállalnám.

2x műtöttek eddig, ebből 2x altattak. a második után azt mondtam, hogy soha többé nem fekszek önszántamból műtőasztalra... és amíg az első műtétem után állítottam, hogy ha nekem lesz még egy gyerekem (bár megesküdtem rá, hogy ezek után szó sem lehet róla), azt csakis császárral szülöm, most már tudom, hogy mindent megtennék, hogy elkerüljem.

ez nem így van, abszolút tévhit... a nyakára tekeredett köldökzsinórtól nem tud megfulladni, lévén, h a zsinóron keresztül kapja az oxigént.

attól fulladhat meg, ha úgy megtekeredik a köldökzsinór (pl csomó lesz rajta), hogy elzárja a benne keringő vér útját.

Ha ott lennt vágnak meg, mert muszáj , az sem

kellemesebb,sőt...

Nekem, ha megfordították volna akkor a babámat /farfekvés, 4 kilós/ megfulladt volna,mert a nyakára volt tekerdeve a köldökzsinór is..

Szerintem ez nagyon veszélyes dolog, nem éri meg kockáztatni...

az a baj, hogy a különbség a gondolkodásban van... meg abban, hogy van orvos, aki a császárt amolyan úri hóbortként pénzért megcsinálja. a császár életmentő műtét! és sajnos mostanában sokszor kényelmi megoldás.

nem vajúdtam sokat. lehet, volna, aki azt mondaná, hogy megszülhettem volna. mégis elhiszem, hogy szükség volt a császárra, és béke van ezzel kapcsolatban.

ha lesz tesó, csak a műtét ténye miatt nem akarok még egy császárt. nem a szülés milyensége, hanem a műtét miatt... engem ne vagdossanak többet.

Nekem a két császár után semmi bajom nem volt,

ahogy kórházból hazamentünk, szinte mindent csináltam a baba mellett..a hasamon egy gumis haskötő volt, és tettem vettem...szoptatás,vasalás takarítás, egy hét után főzés(egy hétig kaptuk az ebédet)sétálás a babával.stb...

Van azért különbség...

Ha valaki lefizeti az orvost,hogy császározza meg,és 0 perc vajúdással csak kiemelik a babát az műtét,mert nem élt át semmit a szülésből.

Ha anyuka órákig vajúdik,de valami miatt muszáj megcsászározni az megint teljesen más.

Kicsit én is sértve érzem magam a "csak " császárral kifejezés miatt.. :D de elnézem.

Amit én eltudok neked mondani: nagyon szerettem volna természetes úton megszülni kislányunkat, bár én egész terhesség alatt a sok komplikáció miatt (10 vérzés 3 bélgyulladás toxémia ) készültem rá ám még is maradt az az 1 % reményem hogy nem lesz rá szükség. Szerencsére a dokim is természetes szülés beállítottságú meg kell próbálni alapon és a gátvádelem híve. 3 hetet töltöttem a kórházba szülés előtt, 7 órát vajúdtam, félidőben volt burokrepesztés, fájdalomcsillapítót nem akartam, ahogy epit sem mert volt már benne részem.Meg is tudtam volna szülni, mert indítás mellett gyorsan tágultam, csak sajnos nyakán volt a köldökzsinór ami állandóan vissza rántotta, toxémia miatt kis súlyú volt amit tudtunk, így nagyon kifáradt szegényem. Így lettem császáros, miután elkezdett leesni a szívhanga kislányomnak, én meg rosszul lettem.

Másnap alig vártam hogy lábra állhassak, nem hagytam el magam. Otthon nem tudtam végig pihenni a 6 hetet se mentálisan sem fizikailag, mivel kislányunk születése után elkerült másik városba a gyermek intenzívre, így minden nap utaztunk be hozzá körbe másztam a parkolót a kórházat ez nagyon kimerített. Gyermekágy után kaptam egy újabb gyulladást, mindenem begyulladt (húgyhólyag, méh és bél) annyira le voltam gyengülve.

Amit tudni kell hogy egyrészt hiába számít rutin műtétnek akkor is ez egy komoly beavatkozás és ez is szülés, nem leszel se több sem kevesebb mert császáros leszel esetleg. Mindig azt kell nézni hogy a baba és a te egészséged- életetek a fontos.

Persze ettől függetlenül nem mondtam le a természetes szülésről, reméljük a következő úgy fog kibújni.

Én ugyan természetesen szültem,de a családban van aki 3 csemetét is császárral hozott a világra.

A másodiknál volt csak gond,mert nem várta ki a császár után javasolt időt,és mikor beindult a szülés a baba szó szerint szétrúgta a méhét.De utána jött a harmadik és semmi gond nem volt.

Ne félj!Minden rendben lesz!

Nálam első babaként harántfekvés miatt lett császár,de egyátalán nem bántam meg, ugyanis az utolsó uh-on már nem voltak jók az eredmények, és egyetlen jóslóm sem volt.Nem tudom mikor indult volna be a szülés,ha nem lett volna kizárva a természetes.

Nálam mindenki nagyon jó fej volt, bár biztos azért sem paráztam, mert fel voltam rá készülve.

Hallottam olyat is, hogy a szülőágyon fordult meg a baba, de szerintem parázás helyett próbálj meg inkább lelkileg felkészülni rá.Tudj meg minnél többet a helyi szokásokról, hogy tudd mi vár rád, ha esetleg császár lesz.