CSAK PROTEKCIÓVAL? (beszélgetős fórum)

Írtam egyszer egy szösszenetet, amely mondhatni ehhez a témához passzol. Aki érti, és volt már hasonló tapasztalata, ilyesféle emberekkel, erősítsen meg ebben.

A féreg

A féreg egy csúszó-mászó „állatfajta”. Olyan, mely önnön céljai megvalósítása érdekében, mindenre képes.

A férgeket mindenki utálja.

Napjaink legelterjedtebb élőlényéről beszélünk, amelynek egyedi érdekessége, hogy minden cselekedetében, csupán a saját érdekeit nézi és szolgálja.

A férgek különleges kommunikációja egy bizonyos nyáladzás útján történő testbeszéd. Egyik legismertebb jellemzője: az állandóan változó kettős személyiség. A „hirtelen megszülető” féreg nyájasságával, s leplezett –nagyon jól álcázott- megbízhatóságával épül be a körülötte lévő befogadóképes világba. Eme rendkívüli módon törtető faj egyetlen célja a totális érvényesülés, s ennek eléréséhez minden akadályon képes átrágni magát.

A mai modern férgek testfelépítése igen szokványtalan. A csúszós, nyálkás test tetején található az úgynevezett „fondorlatos fej”, mely szájrészében bőven akad hely az olykor három métert is elérő, s állandóan nyúló, növekvő nyelvnek.

A nyelv fontos részét képezi a féreg előbbre jutásának.

Sokat tanulmányozott élőlényünk rendelkezik még egy különleges adottsággal, mely a hipnotizáláshoz hasonlatos folyamat. Pillanatok alatt lopózik be bármely élőlénytársának bizalomkörébe, s adott idő után a kettős személyisége észrevehető lesz. A 180 fokos fordulatot vett viselkedési index abban nyilvánul meg, hogy férgünk orvul átgázol az azelőtt behálózott áldozatán.

A gyengébb jellemű áldozatokat a féreg keresztbe lenyeli, egyszóval elfogyasztja.

A féreg ellen talán az egyetlen hatásos ellenszernek nevezhető dolog az úgynevezett „hűvös közöny”. De alattomos férgeinknek csapdát is állíthatunk, melyeket a túlfejlett példányok roppant okos módon ki tudnak játszani.

A féreg első helyen áll azok között az élőlények között, melyek családtagjaiknál is fontosabbnak tartják azokat a magasabb rendű lényeket, melyek előbbre jutásában fontos alapkövek lehetnek.

A féreg tápláléka, az Ego.

Lényünk gyakran hajlamos gondolkodás nélküli, hirtelen cselekedetre, melyek olykor a vesztét okozzák. A féreg pusztulásakor a „Nagy halál” című dráma zajlik le, s gondosan felépített élete kártyavárként omlik össze. Az erősebb példányok ekkor már esztelenül ugyan, de újrakezdik felépíteni ripityára tört életüket.

A féreg szívós „állatfajta”.

Szaporodása kötődésmentes. A szabad szellemiséget képviselő „állat”, függetlenül attól, hogy éppen párra lelt, bármely olyan lénnyel képes párzani, mely sikerei elérésében közrejátszhatnak. Ez később a tényleges siker elérése után, oly mértékig fajul, hogy a lény teljesen elveszíti logikai érzékét szexuális ösztönei fölött, s új áldozatok keresésére indul, mivel vágyai egyre kielégíthetetlenebbek lesznek.

A férget csupán saját ejakulációja elérése izgatja.

Lakhelye változó, de főként az úgymond „elit körökben” keresendő. Fajtája azért káros, mert miután berágta magát egy-egy családi fészekbe, sunyi módon tönkreteszi a körülötte lévő lények életét.

S mint ily nagy károkat okoz eme védettség alatt nem álló faj, azt mondom: irtsuk a rohadékokat!

Fecske László

Tudod, a szükség nagy úr, s még így is elvállaltam volna a gyermekemért... de most már beletörődtem! No nem abba, hogy ilyen etikátlanul eljártak velünk (akik meg sem próbálhatták!), épp ma gondoltam, hogy MINDEN CSAK HAZUGSÁG VOLT, ÍGY A SZÓ SZOROS ÉRTELMÉBEN! - és ez nagyon embertelen.

Abba törődtem inkább bele, hogy máshol kell munkát találnom. Köszi, hogy írtál!

Én úgy vagyok vele, h igyekszem tisztességesen játszani, talán mást is erre ösztönzök ezzel, vagy ki tudja, pont ezért fognak utálni. Naja.

Szorítok, h nyíljon az az ablak, a fény az mindig jót tesz az ember lelkének.

Köszi!

Közben lehet, hogy már nyílik az az ablak! :)

Azért jó lenne, ha mindenki tisztességesen játszana! :(

Az biztos, h Isten tudja, h mit miért tesz. Valószínű neked máshol kell helyt állnod, vagy pedig ha elmondod a véleményed, de már nem kéred az állást, akkor annak így kellett lenni.

Én hiszek abban amit írtál, hogy megtalálod az ablakot. Szorítok neked. És nem is kell rosszat kívánni, sajnos az életben mindenki megkapja a jót és a rosszat is, felváltva. Egyik sincs a másik nélkül, csak nézd végig a saját életedet.

Hát, a családom java része azt mondta, hogy ezek után már ne is menjek oda, mert rosszindulatúak lesznek velem szemben. Eddig én így is elfogadtam volna, de most már én is gondolkodóba estem ilyen szempontból, mert ha így kitolnak az emberrel, akkor egyébként is, milyen lehet ott a környezet?

A kisgyermekem miatt lett volna jó ott állást kapnom (s érted, három!!!! - olyan állás is volt, aminek megfeleltem volna, de mindahármat valaki valakijének adták... érted, egyetlen egy esélyt sem biztosítottak másnak!!!

Most már arra gondolok, hogy ha Isten becsuk egy ajtót, kinyit valahol máshol egy ablakot. Nekem pedig ezt kell megtalálnom.

Nem kívánok nekik rosszat, de bízom benne, hogy az élet elrendezi az ilyen dolgokat. És abban is hiszek, hogy Isten nem ver bottal! .)))

Igen, sajnos így van sok ismerősöm panaszkodott hasonló dolgokról, esetleg maszek cégnél is előfordul, nem csak államinál.

Ami az ottani állást illeti, lehet pont azért vesznek fel legközelebb, mert ilyen talpraesett emberre lesz szükségük, vagy mert nem félsz a magad árnyékától. Mit lehet tudni a mai világban !

Köszi! Én is így gondolom. Meg az első perctől fogva gyanús volt már a metakommunikációja is, még ha meg sem szólalt volna... csak tudjátok az a legetikátlanabb az egészben, hogy meghirdetik, közben meg már fel is vették a valakik valakijét... miközben évekig tanultam érte!

S ráadásul tök hülyének is néznek. Talán ez a legbosszantóbb. A másik fórumba megírtam, hogy ez ellen legalább tettem! Lehet, hogy soha többet nem kapok ott állást, de legalább nem néznek most már hülyének!

Erre csak azt tudom mondani, h az a baj, a főnök sosem fogja a saját embereit egy idegennel szemben lehúzni, mert védi a mundér becsületét.

Ne várj sokat ettől, kérlek.

Ha az eü-ben akarsz elhelyezkedni, tudnod kell, ott az a szokás, h először a dolgozók rokonait veszik fel, utána jön külső ember, esetleg valakinek az ismerőse. Azután kerül be külsős. Ez a védelem miatt van, h ne kerüljön oda olyan, akibe nem lehet megbízni. Bocs ezt nem neked szántam, csak tudom.

Beszelj a fonokkel, az allasugyis valoszinuleg takargatni akarja a tortenteket, ezert huzta az idot. Ha azok az ujonnan felvett protekcios emberkek nem a fonok zsanerei, akkor talan utana fog jarni, de probald elmondani neki higgadtan a tortenteket.

Ha egy mod van ra, szerintem szemelyesen keresd fel, ne telefonon.

Köszi, hogy írtál! :)

Sajna a főfő el van utazva, tehát neki csak a jövő héten regélhetek, viszont az állásügyishez bemegyek, hogy miért nem hív és hogy van-e valami jó híre?:)

Mondanom sem kell, nem hívott a főfő. Legnagyobb meglepődésemre az állásügyis hívott, hogy én voltam-e az, aki reggel nála volt? Mondtam, hogy én. Erre elkezdi az átlátszó szövegelést, hogy most került a kezébe az anyagom, s látja, hogy diplomám is van, bla, bla, bla - pedig isten bizony amúgy szimpi lenne, cska éppen utálom, ha hülyének néznek amellett, hogy jól ki is csesztek velem! Hiszen annyira nyílvánvaló volt minden!

Na, azzal jött, hogy várjak, mert ő majd beszél a főfővel és kerítenek nekem egy állást az intézményben....

Hát, jó, mondtam (nem akarok balhét, csak egy állást a szakképzettségemnek megfelelően, se többet, se kevesebbet!) s mivel mindig a békés megoldások híve voltam, beleegyeztem. Mondta, hogy majd hív... na ennek lassan három napja és még semmi hír. Most itt tartok. Jobban mondva sehol se vagyok.

S nem tudom, mit tegyek. A környezetem azt mondja, hogy menjek el hozzá még egyszer.

A főfővel való beszélgetésről sem mondtam azért le, mert valószínű, nem tudja, mi megy az állásügyiseknél, hiszen akkor nem telefonált volna az illető, hogy várjak, várjak.

Arra gondoltam, hogy ez csak időhúzás a részükről, hogy kigondolják, mit fognak mondani a főfőnek, miután én beszéltem vele.

Persze a levél se jött, közben arra is rájöttem, hogy az csak egy blöff volt, hogy húzzak már el... hiszen meg sem nézték még aznap az önéletrajzom, akkor honnan tudták volna a címem?

Na, szóval hihetetlen mennyire erkölcstelenek, gátlástalanok, s ráadásul azt hiszik, hogy beveszem az átlátszó dumájukat... nem beszélve arról, hogy még arra sem méltatnak, hogy visszahívjanak... ááááááááááááááá!

Mit szóltok hozzá?????

Gondolkodtam, mit csináljak. Aztán kerestem a neten egy online ügyvédet, aki nagyon rendes volt, mert meghallgatta a kálváriámat, már csak ezzel is sokat segítve nekem.

Mondta, hogy nagyon etikátlanul jártak el velem szemben, s ami a legszomorúbb, hogy nem egyedi esetről van szó!

Kérdeztem, hogy érdemes-e még ezért az állásért kilincselnem? Mondta, hogy ezért már nem, hiszen már - bár nagyon etikátlanul -, de már döntöttek.

Akkor kérdeztem, hogy mit gondol arról, hogy esetleg elmesélem a történetem az intézmény legfőbbjének? Persze nevek nélkül és pocskondiázni sem akarom őket, egyszerűen csak elmesélném, úgy mint neki is? Meglepődésemre helyeselte, egyetértett velem, ami nagyon nagy megerősítést adott! Megköszöntem neki, hogy segített, majd újra felvettem a kagylót és tárcsáztam az intézményt, hogy a főfőnél időpontot kérjek. Kérdezték milyen ügyben, mondtam, hogy állás ügyben. Erre az állásügyihez irányított. Mondtam, hogy köszönöm, ott már voltam, s most a főfővel szeretnék beszélni. Jó, mondta, akkor szól neki, ha visszajött és majd hívnak.

Majdnem elsírtam magam, mert a kisgyermekem miatt nagyon fontos lenne a közeli álláslehetőség! - de aztán sikerült erőt vennem magamon. Egész úton ezen gondolkodtam. Hazaérve pedig felhívtam a munkaügyiseket, hogy megkérdezzem, miért nem közvetítettek ki az adott állásra, mert most ezért elestem még az esélyétől is, hogy meghallgassanak.

A munkaügyis határozott hangon azt mondta, hogy engem a kórházban félretájékoztattak, mert ez nem lehet oka annak, hogy ne vegyenek fel. A másik meg, hogy tényleg nem közvetítettek ki, mert a kórház nem az adott állás megnevezését kérte, hanem konkrétan két nevet...

Persze leesett az állam. Kérdeztem, hogy ez azt jelenti, hogy személyeket kért konkrétan? Mondta, hogy igen, már tudták előre, hogy kiket akarnak!

Nagyon sokat segített, mert rögtön megvilágosodott minden! A PÁLYÁZATKIÍRÁS CSAK KAMU, CSAK AZÉRT TESZIK KI, MERT A TÖRVÉNY KIMONDJA, DE ŐK BELSŐLEG MÁR TUDJÁK, HOGY KIKET VESZNEK FEL, A TÖBBI PÁLYÁZATBA BELE SEM NÉZNEK... az intézményben már terjed a hír, hogy RÁADÁSUL SZAKKÉPZETLENEK, CSAK UGYE VALAKIK VALAKIJEI!

Már az gyanús volt, hogy be sem hívott az irodájába. Előadtam a mondókámat, hogy érdeklődnék a meghirdetett pályázatukkal kapcsolatban, stb. Erre azt kérdezte, hogy regisztrálva vagyok-e a munkaügyiseknél, merthogy nem közvetítettek ki. Mondom persze, regisztrált munkanélküli vagyok és ráadásul lehetetlen, hogy ne közvetítettek volna ki, hiszen előtte való nap jártam bent náluk, hogy frissítsem az adataimat, s akkor megnyugtattak, hogy ha ilyen állás adódik, akkor kiközvetítenek.

Na, erre azt mondta, hogy várjak egy kicsit. Visszament a szobájába, gondolom telefonált. Egyszer nyílik az ajtaja, hátra kifarolt, egy pillanatra sem nézett rám, szó szerint elsunnyogott valahova. Nem maradt sokáig, de amikor visszajött, eléggé elkeserített és ledöbbentett, mert azt mondta, hogy az állásokat már előtte való nap betöltötték, s a jogászuk mondta, hogy már ki is küldték nekem a levelet, hogy sajnáljuk, de nem felelt meg, stb. stb.

De miért? - kérdeztem. Miért nem feleltem meg? Hiszen minden kritériumnak megfelelek, a lakóhelyem is közel van, szakképzett vagyok, évekig ezt tanultam, s mondom még csak esélyt sem adtak nekem, mert be sem hívtak meghallgatásra.

Ráadásul mondom, a neten az volt kiírva, hogy csak holnap lesz a döntési idő...

Erre elcsodálkozott, mondta, hogy ő nem tudja (jó, hogy ő az állásügyi!), s látszott rajta, hogy mielőbb le akar rázni, s mindezt a folyóson közölte velem! Aztán még azt mondta, hogy ez neki is meg nekem is kellemetlen. Hát, gondoltam magamban, nem is tudja, hogy nekem mennyire...

"Letelt a határidő, de még mindig nem jeleztek vissza. "

Én a helyedben személyesen telefonon rákérdeznék, hogy döntöttek-e.

Az, hogy protekciós az állás-azt ki lehet szúrni-a személyes beszélgetés alatt.

30 éves, szakképzett, diplomás anya vagyok és Gyes után álláskeresőben.

Két hónapja beadtam az önéletrajzom egy intézménybe. A hölgy, aki az álláskeresőkkel foglalkozik, megnyugtatott, hogy szól, amint lesz üresedés. Egy hónap múlva arra jártam, hogy megkérdezzem, mi a helyzet, mondta, hogy lehet, hogy van valami, jöjjek egy hét múlva. A megadott időpontban mentem, akkor még egy hetet mondott. Mentem a következő héten, akkor azzal fogadott, hogy ez nem rajta múlik...

Legközelebb néztem az intézmény honlapját, s örömmel fedeztem fel, hogy két olyan állást is hirdetnek, aminek én megfelelnék. Így frissítettem a már beküldött önéletrajzom és az összes papírommal együtt, a megadott szempontok szerint újra beküldtem az intézmény címére.

Letelt a határidő, de még mindig nem jeleztek vissza. Gondoltam újra benézek az állásügyintézőhöz.

Sziasztok! Tulajdonképpen a segítségeteket, tanácsotokat kérném, miután leírom a problémámat. Egy kívülálló sokszor nagyon hasznos információkkal tud szolgálni.

Ezen kívül kíváncsi vagyok, ti hogy reagálnátok hasonló helyzetben/vagy ki tudja, lehet, hogy valaki már volt ebben a helyzetben?

Segítségetek előre is köszönöm!