Csak én nem jövök ki az anyámmal? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Hát,én Karácsony óta nem voltam nála. Akkor vesztünk össze már nem tudom hányadik alkalommal...

Szó-szót követett, és jól kiosztottuk egymást, én azt mondtam: be nem teszem a lábam oda többet, ő pedig ugyanezt tanácsolta nekem, nem éppen úrinőhöz illően:(

Ám legyen, nekem nem fog hiányozni.

Hogy mit tegyel ?

Epitsd le , ne hivd es ne menj hozza !

Ilyen esetekben böven eleg a nagy unnepek alkalmaval talalkozni , ha akkor sem veszi eszre magat , akkor le is ut , fel is ut elje az eletet nelkuled ! En igy tennek....

Nálunk mondjuk a tesóm húzza a rövidebbet gyakrabban, anyu őt sokkal jobban nyüstöli, nagyobb elvárásokat is támaszt elé. Keményebben is viselkedik vele szemben, és a legviccesebb, amikor mindketten külön-külön nekem mondják a maguk véleményét.

Az a baj, hogy én akkora bunkó vagyok, hogy a sértőbb megjegyzéseket elengedem a fülem mellett és csak megvonom a vállam, majd sebtében elhagyom a helyiséget, még mielőtt belekezdhetne az újabb mondatba.

Volt egy hosszabb kapcsolatom korábban, de az ősöknek nem felelt meg a férjjelölt, sokszor arcomba vágták a hibáit, és hamarosan véget is ért a kapcsolat. De még mindig nem érzem úgy hogy az anyám egy gonosz boszorkány.

Nem látok bele sajnos teljesen a te helyzetedbe, de más meg bizonyára az anyósával nem jön ki.

susan forward: mérgező szülők, nem olvastam, de a bejegyzésed felkeltette az érdeklődésem

Nálunk is megtörténik, hogy beleszól az életembe az anyukám, főleg hogy koros létemre még vele lakom (bár még 2 nap és önálló életet kezdek)

Én igyekszem elengedni a fülem mellett az olykor csúnya megjegyzéseit. Próbálom pozitívan látni a dolgaimat, elégedett vagyok a munkámmal, és azzal amit idáig elértem, bár abban egyetértek az anyukámmal, hogy nem ment volna olyan könnyen mindez (pl. pénzspórolás), ha nem otthon lakom. Ezt sajnos rosszabb napjain a fejemhez is vágja, illetve mivel még élettársam sincs, gyakran kapom meg a bosszantó kérdést: "mikor lesz én nekem unokám?!"

sziasztok

Sokan vannak így, hogy nehezen jönnek ki a saját édesanyjukkal. Nekünk is vannak olykor kemény összezörrenéseink, van hogy 2-3 napig nem is szólunk egymáshoz, csak mérgelődünk az orrunk alatt. Aztán reggel arra ébredünk, hogy elcsattan egy puszi, és újra nagyon szeretjük egymást. Olykor buta dolgokon veszekedünk, és néha anyukám okosabbnak hiszi magát a magánügyeimmel kapcsolatban, és akkor jól belepiszmog. De mindig meg tudjuk beszélni.