Ciki és/vagy szégyen, 30 évesen szüléknél lakni? (beszélgetős fórum)
Külföldre mentem volna dolgozni, de nem jött össze. Persze van egy ujabb lehetőség, de csak szeptembertől.
Probálok már 3 hónapja új melot találni, de nem jeleznek visza a cégek.
Irtam egy könyvet azt szeretném kiadatni, de ismeretség nélkül nem állnak szóba az Emberrel...
Akkor ne görcsölj ,majd eljön mindennek az ideje:)
Most ez van,kompromisszumot kell kötnöd az életeddel,nem pedig cikinek tartanod saját magad.
Vállalkozás hegyek mennek csődbe,családok hullanak szét a pénz miatt,barátságok szakadnak meg,mert mindenki ingerült.
Felesleges a problémáidat még avval is tetézned,hogy csődtömegnek érzed magad .
Nem vagy az.Ha vannak problémáid,álmaid,akkor old meg ,amikor majd megtudod,addig pedig fogadd el,hogy most egyenlőre ez van.
Én cikinek tartom,hogyha valaki 30 évesen még egyszer sem költözött el a szüleitől,DE ne érdekeljen téged az ,hogy én vagy más ember mit gondol erről.
El kell fogadnod,hogy most ezt teheted,mert nincs másra lehetőséged.
De légy nyitott mert ha megoldást keresel,akkor bármikor megjöhet!:))
Szia!
Párom is otthon lakik,mert kénytelen.Ez van,nem tud túl sokat tenni elleni,mivel már több mint fél éve nem vették fel sehova dolgozni.Éppen ezért egyáltalán nem tartom cikinek a dolgot.Akkor lenne ciki,ha meglenne az anyagi háttere és akkor sem költözne el otthonról,mert úgy kényelmesebb.
Sziasztok! Gyarapítanám azok táborát,akik szerint nem normális 30 évesen otthon...
Magamból tudok csak kiindulni,18 évesen eljöttem otthonról,nem is fogok vissza menni,pedig időközben elváltam és még csak 30 vagyok ja és gondoskodom egy 5 évesről:-D Anyagiakról ennyit...
Nekem se kéne olyan pár aki nem önálló férfi létére 30 évesen...
Anyagiak :)) Ma olyan világot élünk, hogy még 150E-ból is nehéz megélni. De ha ennyit tudnék keresni, asszem másként tudnám látni a világot.
És ha lenne is most ennyi pénzem, mehetnék, phszihodrámra, kinezeologushoz, NLP-re, és stb.
Belül van bennem egy gát, amit nem tudom, hogyan kell lerombolni... Az emberek észreveszik, főleg a Nők, hogy reszket az a pasi, és mégha szimpi is lehetnék, akkor is nemet foig adni....
Vállakozásomban importáltam hanghordozó lemezeket, de már nem veszenk eredeti lemezt az emberek inkább letöltik netről...
én az anyagiakról kérdeztem.
:)
én keménynek mondanám, de nem véletlen fogalmazok így.
Gondolom nem véletlen fogtál vállakozásba, valószínűleg láttad a lehetőséget valamiben, miért ne lehetne másra is alapozni, esetleg munkahelyet váltani.
Mivel próbálkoztál eddig?
Kicsit bunkóan fogalmaztál, de értelek, és kösz. NO hara ::)
30 vok, nem 25, hatszobás családi házban lakom, külön szobával. Akár albérletként is felfogható. Igen, van munkám, de nem 90ezret keresek, hanem csak 55.000 Ft. Ebből oszt nem tudok boldogulni, a vállakozásom nem megy, nincs pénze az embereknek.
Duci lányokkal mindig is összejöhettem volna, de sose kellettek, és soha nem is fognak!
Mondd, hogyan kezdjek a változásba? Hiába szólitom meg a lányokat, a vége mindig ugyan az, csak barátság....
felvázoltál egy élethelyzetet, és az eddigi valamint a leendő kritikákat predesztináltad egy olyan szintre (jelzem ez a gyerekek fegyvere) mintha téged csak azért érnének negatív visszajelzések, mert mindenki gonosz és bántani akar.
Ehelyett inkább ajánlom azt, hogy gondolkozz jobban azokon a dolgokon ammiken te is érzed, hogy változtatnod kell.
(Elvégre nem véletlen nyitottad ezt a topikot sem.)
Hikikomori eléggé képszerűen leírta mi várhat, ha ezen az úton haladsz.
:)
miért gondolod, hogy ez játszma bejön?
És mi van akkor, ha egyszer csak észre veszed, mondjuk 1-2 hét múlva, hogy babát vársz? Anélkül, hogy terveztétek volna? Igazából költői kérdésnek szántam, ne válaszolj, ha nem akarsz, csak gondolkodj el rajta. Mit tennél, bevállalnád-e úgy, hogy nem terveztétek, és még rendeződésre vár az életetek(szerinted)? Szeretnéd-e a babát, így "hívatlanul"? Kialakulna-e benned az anyai érzés? Csak játssz el a gondolattal!
Az életben nem lehet mindent előre tervezni, vagyis lehet tervezni, de nem biztos, hogy úgy is alakul. De ez még nem jelenti azt, hogy nem az a jó nekünk! :o))
Ebben igazad van, de normális esetben előbb van meg a vágy a gyerekre, mint maga a gyerek. Az útközbeni "majd megjön rá az étvágy" meg vagy megtörténik, vagy nem, de én inkább nem kísérleteznék. Fata Morgananak bejött, de sokaknál nincs ez így.
Mondjuk nekem se fordult meg a fejemben még a gyerekvállalás gondolata, de nem tartom kizártnak, hogy amikor majd rendeződik az életünk, akkor elgondolkozok rajta.
Ehh,ilyeneket én szoktam írni!!:)))
Amúgy egyetértek,kemény ,őszinte,de kőkemény igazság amit leírtál.
Ez teljesen rendben van, a nővérem is ilyen ,és én meg is értettem teljesen,semmit nem bíz a véletlenre,ő így látja helyesnek.
Én ennél sokkal ösztönösebben és spontán cselekszem,és bármilyen furcsa nálam a vágy a gyerek után is hiányzott,mindaddig amíg teherbe nem estem.Akkor viszont harcoltam a gyerekért,minden külső körülmény ellenére.
Most is azt mondom,többet nem akarok,de ki tudja mit hozna ki belőlem ,ha megint teherbe esnék.
Hogy visszatérjek az eredeti példára,eszembe nem jutott 18 évesen,hogy a szüleimnél maradjak spórolás szempontjából,azért,hogy majd legyen valamim is amivel elkezdhetem az életem.Én inkább elkezdtem az életem.
Amíg ilyen töketlen vagy, nem is fog változni semmi. 25 évesen, szüzen, anyuék panelljában... szomorú.
A havi 90 egy jó átlag ma. Örülj hogy egyáltalán van munkád. Viszont ha nem kezdesz el építkezni, örök életedre utálni fogod magad. 5 év műlva felszedsz valami zsíros hajú, szemüveges dagadt csajt, aki nem azért van veled mert szeret, hanem mert nincs neki más, szépen kihasználjátok és felőrlitek egymást. A szüleid, mivel kartávolságra vannak, mindig bele fognak szólni az életedbe. Egyszer meg felébredsz, és látod hogy 55 éves vagy, egy ronda feleséggel aki utál, megkeseredett idős szülőkkel, buta gyerekekkel, szürke és penész szagú élettel.
Őszintén sajnálom ha bántalak ezzel, de ha nem változtatsz, szeretet és öröm nélkül fog eltelni az életed.
A vágy a szexuális együttlétet eredményezi, de a gyermekek nem eszerint születnek ..... akkor jönnek, ha ott az ideje. Ilyen, olyan, amolyan körülmények közé.
És nagy különbség van a vágy és az elutasítás között. És kettő között ott van az elfogadás, és az is, hogy ha jön, hát jöjjön, szeretettel fogadom.
És mielőtt félreértené valaki, nem a fogamzásgátlás és a tervezés ellen beszélek!
Tisztábann vagyok vele, hogy nem jó 30 évesen otthoni fészekben lenni. De sem agyiag, sem anyagilag nem tudtam eddig előrelépni.
Nincs is sok kedvem élni..........
Én felsoroltam a körülményeket, ami szerintem a minimum. Hogy kinek mi a fontos ez után, azt már maga dönti el.
A gyerekvállaláshoz ezek után már csak egy a fontos: a vágy. E nélkül nincs értelme.
"csak akkor a normális gyereket vállalni, ha adottak a körülmények."
Mégis milyen körülmények? Ki dönti azt el, hogy mi az, ami még feltétlen fontos a gyermekvállaláshoz, és mi az, ami már nem?
Azért mert valaki nem tervezi meg a gyermekvállalást, nem jelenti azt, hogy nem kész rá, vagy nincsenek meg a megfelelő körülmények hozzá.
Sokan csak akkor vállalnak gyereket, ha már megvan a saját lakás, a kocsi, a bankbetét, a megfelelő munkahelyi előmenetel, aztán mire mindez összejön, vagy észbekapnak, már lehet, hogy kifutnak az időből ...... szerintem ez sem annyira "normális".
Most viszont egyetértek.
Valóban ne foglalkozz avval,hogy ki mit mond.
Feltettél egy kérdést és mindenki őszintén válaszolt rá.
Gondolom te neked ez a természetes,mert így gondolod,így tartod jónak,de nem mindenki így gondolkozik,de ez nem baj,és szerintem senki nem bántani akart.