Boltba járás kisbabával (beszélgetős fórum)
Ez szerencse kérdése is, hogy kivel hoz össze az élet. Nyilván vannak ilyen esetek is, nyilván ez lenne a normális bizonyos keretek között.
Meg azért neked 1 gyerek van, ő is szerencsés alkat, egy kisördöggel, vagy több gyerekkel azért kevéssé marad energia még más bajára is, vagy mások se fogadnák annyira szívesen a közeledést. A legjobb barátnőmmel csak akkor tudunk találkozni, ha mindketten gyerek nélkül tudunk lenni (neki3, nekem 4 gyerek), mert a gyerekeket nem merjük összeereszteni, neki is van egy autistája, nekem is, nem lenne szerencsés, fél órán belül mindenki sírna valamiért, mi meg szót se tudnánk váltani.
Nem beszélve a bacikról, a legtöbben - mivel dolgozni kell járni - ahogy lehet kerüljük a társaságot, elég a saját bacink, meg másnak se kell a miénk.
Osztálytársaknál előfordul az ottalvós helyzet alapos és régi ismeretség alapján, de azért ők már iskolás korúak, őket már amúgy is otthon lehetne hagyni.
Barátok, kellemes ismerősök vannak, de az ember a gyerekének a gondját jellemzően nem testálja másra, pláne kisebb gyerekét, akivel azért gond lehet. Olyan volt már, hogy egyszer megkértem a szomszéd nagymamát amíg a 20m-re lévő játszótérről hazaszaladtam, hogy nézzen rá a gyerekre, ne kelljen bevinnem. De azért ez is ciki volt, néztek is rendesen. Egyszer meg elmentem nekik a boltba, amíg az ő gyerekük kicsi volt, és nem volt otthon náluk bébiétel. De ez ilyen egy évben egyszeri dolog, nem divat egymás életébe ilyen szinten beleavatkozni. Felénk mindenki örül, hogy a saját életét megoldja, mindenki rohan, dolgozik, senkinek sem jut eszébe ilyenkor még a másikra testálni a gyereket, pont azért, mert tudod, hogy te se örülnél ugyanennek. Az kéne még csak..
Olyan van, hogy esetleg más családokkal együtt megyünk, akár boltba is, jó együtt lenni, de nem szoktuk egymás gyerekét felügyelni, visszás helyzetet teremthet, és ezt valahogy mindenki érzi.
Ez se itt Zuglóban, se Gazdagréten nem volt szokás, bár ez utóbbinál tényleg elég szoros kapcsolatok, 20-25 éves ismeretségek is voltak.
Ne foglalkozz mindig azzal, hogy ki és mit gondol rólad.
Senkinek semmi köze hozzá, hogy ki hol vásárol, hova jársz játszóra.
Miert lenne szegeyn?
Azt nem szegyelled, hogy megtepted a ferjed?
Hogy alig 20 evesen osszeszedtel egy toled joval idosebb gyerekes apat?
Hogy idegen pasival kokettalsz, mig a ferjed masik orszagban dolgozik?
nem?! mert az a lényeg hogy neked ne kelljen cipekedni,nem az hogy a boltnak nagyobb legyen a forgalma
ha ezt csak úgy tudod megoldani, hogy a másikba mész ezen nem kéne izgulnod
NEM,abba a boltba menj ahol könnyebb vásárolni,még akkor is ha messzebb van, ha a boltosnak nem tetszik,segítsen neked hogy könnyebb legyen, nyugodtan összekaphatná amit kérsz
ha meg nem, marad a séta ,és a levegőzés a gyerekkel
Ezt nem tudom miért látod belém, az én szüleim vidékről jöttek, én tagja vagyok/voltam a nagyszüleim által vidéki közösségnek is, és kizárólag a gyerekeim speciális ellátása miatt vagyok még Pesten. Nem értem, miért pont rólam gondolod ezt, szerintem amiről beszélsz, az egy tök mesterségesen gerjesztett baromság, amibe én nem megyek bele. Ez a téma pont fordítottan jött most le, mert a csaj itt most pont vidéken nem boldogul. Az meg tök normális, hogy más az élet egy kétmilliós nagyvárosban, mint vidéken. Másért jó és másért nehéz, ezért más a nézőpont. Ennyi. De aki ezt bajnak éli meg, és nem természetes dolognak, szerintem azzal van a baj, mert nem tudhat a kettő ugyanúgy működni.
A szomszéd témáról meg annyit, hogy szerencse kérdése. Egyszer volt nekünk is egy ilyen nénik, akit meg lehetett kérni erre-arra, meg sütött nekünk sütit, mi meg ránéztünk, áthívtuk amikor már nagyon idős volt, de ő már sajnos rég meghalt. Azóta meg nem voltak olyan szomszédaink, akik abban az életállapotban vannak, hogy a gyerekeimre vigyázzanak. Ez szerencse kérdése, mert éppen lehetne két tündér unatkozó hatvanas szomszédnénim, de pont nincs..
van ez a tolós tricikli, ezzel pl. biztosan könnyebben megoldod a bevásárlást
ilyet kéne keresni olcsón, használtan, hátha bejön.
Sokkal kisebb, mint egy babakocsi.
Ha valaki egy pici babaval nem tud kapcsolatot teremteni, nem masokban van a hiba. Vegyuk csak a rendszeres orvosi ellenorzeseket. Nem talalkozik, beszel egyetlen kisgyermekes anyukaval ilyenkor?
Ha elmennek setalni, senki nem szolitja meg oket
sem a postan, sem a patikaban, sem a polgarmesteri hivatalban?
Szerintem is. Én itt a nagyvárosban is simán rábíztam a szomszédra a gyereket, ha hirtelen kellett átugranom a boltba.
Kicsit furcsállom a topikindítót, mert ez már balf@**oskodás. Vannak szituk, amiket bizony nehéz megoldani, de ez nem az. Főleg nem egy kis közösségben.