Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Bolondok hajóján fórum

Bolondok hajóján (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Bolondok hajóján

1 2 3
2010. jún. 21. 12:44
Valahol olvastam, hogy egy társadalmat kiválóan jellemez, hogy hogyan áll a mentális betegségekben szenvedőkhöz.
20. border05 (válaszként erre: 10. - Klarika5)
2010. jún. 21. 12:42

A pszichiátriai betegségeket (kivétel nélkül) az agyban lévő különböző kémiai anyagok (szerotonin, dopamin) teljes lecsökkenése, illetve a transzmittereken keresztüli átvitel kóros mivolta eredményezi.

A szervezet ezt nem képes helyreállítani.

Gyógyszeresen kell a normális egyensúlyt létrehozni.

2010. jún. 21. 12:39
NEM SZABAD FELADNOD!!! Anyu is túltette magát rajta és egyedül CSAK ÉN voltam mellette, senki más. Kívánok Neked mielőbbi gyógyulást! És próbáld meg a Gyerekeidben megtalálni a gyógyulást, hidd el, a szeretet, amit adna felér minden gyógyszerrel.
18. tücsimücsi (válaszként erre: 15. - Yelow)
2010. jún. 21. 12:38
most olvastam, hogy visszaszívtad amit írtál...nagyon helyes, hidd el, elég baj neki...:-((
17. tücsimücsi (válaszként erre: 11. - Yelow)
2010. jún. 21. 12:37

Ennyit erről, ha az ember őszinte...jól bele kell rúgni , ugye?

Elég baj az neki, hogy ilyen helyzetben van....gondolod neki ez jó?

Remélem a tiéd volt az első és utolsó ilyen hozzászólás.

2010. jún. 21. 12:37
Tulajdonképpen mit akartál mondani ezzel a cikkel? A cikk egy állapot leírása, de számomra hiányoznak az ezzel kapcsolatos valódi gondolatok, a tervek, a jövőkép. Hogy hogy akarsz ezen változtatni. Ennyire nincsen? igény rá? Tulajdonképpen neked megfelel ez az állapot?
15. yelow (válaszként erre: 12. - Border05)
2010. jún. 21. 12:36
Igen tudom. Az élet sajnos kiszámíthatatlan.Igy már máshogy fest a történet.Visszaszívom azt, hogy szánalmas vagy.Velem és történt szörnyű eset ami minden nap eszembe jút és akkor sirdogálok. Remélem hamar renben jösz,és nem kell bujkáni a gyerekeid elött. Most már ők legyenek a legfontosabbak az életedben.
14. border05 (válaszként erre: 2. - 5f6073c825)
2010. jún. 21. 12:35

A gyerekeim:


Nos , minden tőlem telhetőt megadok nekik, és nem csak anyagilag.

Csinálok velük közös programokat, tanulok a kicsivel.

Azt hiszem, az sok mindenre rávilágít, hogy a nagy (aki most 16 éves), normális társaságba jár,nem cigizik, nem iszik, jó tanuló, az angol vizsgát kitűnő eredménnyel tette le.

A kicsivel vannak gondok az angollal, de fogadtam mellé tanárt.

A gondjaimtól meg távol tartom őket.

Ők az egészből csak annyit érzékelnek, hogy néha rossz kedvem van.

13. flasch (válaszként erre: 12. - Border05)
2010. jún. 21. 12:34

egyetértek!!!! senkinek nincs joga ítélkezni a másik ember felett! főleg nem így :S

Minden ember vágya a teljes élet, gyerekkel!!!!

12. border05 (válaszként erre: 11. - Yelow)
2010. jún. 21. 12:31

Amikor gyereket vállaltam, még nem voltam ennyire gáz.

Utána tört ki rajtam totális erővel ez az egész.

Ha most kellene döntenem, nem vállalnék gyereket.

Én is sajnálom őket, és mindig próbáltam megkímélni őket saját magamtól.

Pl. amikor depis vagyok, inkább behúzódok a szobámba.

Őket sosem bántottam, és nem is tudnám.

Ettől függetlenül nyugodtan tarts szánalmasnak, belefér.

De nem felejsd el, te is kerülhetsz még el olyan helyzetbe, bármivel kapcsolatban, amikor majd mások mondják ugyanezt rád.

11. yelow
2010. jún. 21. 12:22

Szegény gyerekek Én őket sajnálom nagyon. Téged meg szánalmasnak tartalak,már bocs. De miért válaltál gyerekeket ,ha Te magad sem tudod élni rendesen az életed ?

Ez az én véleményem:(

2010. jún. 21. 12:22

Vegyes érzésekkel olvastam a cikket.Nem is tudom, mi lehet ez. Betegség? Szabályozhatatlan önkontroll? Szerintem is gyerekkorba visz vissza, de egy ilyen légkörben hogy nő fel egy gyermek? "Újratermeli" önmagát az édesanya?

Értelmesen összefoglalja a helyzetét, idegenként szemléli önmagát,de ereje nincs a változtatáshoz. Vagy ezek kémiai reakciók a szervezetben?Vagy a lelke beteg? Hát, erőt kívánok a gyógyuláshoz!

2010. jún. 21. 11:28

Látom szereted a lovakat, kérj tőlük segitséget.

Gyógyitani tudnak.

8. Vigyorex6 (válaszként erre: 2. - 5f6073c825)
2010. jún. 21. 11:27

Igen ez nagyon fura...nekem is eszembe jutott, de szerintem "azokban" a pillanatokban mikor azt sem tudja az ember, hogy ki ő saját maga, akkor azt sem tudja, hogy gyerekei vannak. Kívül kerül a saját tudatán. Sajnos ennek a megoldása nem olyan könnyű, mint sokan gondolják...

Kívánom Border05, hogy megtaláld a segítségedet!!!

2010. jún. 21. 11:06
Kívánom neked, hogy minnél előbb gyógyuljál meg! Sok erőt és kitartást, a pszihózisból is ki lehet gyógyulni...
2010. jún. 21. 11:01
Szegény gyerekeid... inkább nem folytatom tovább.
5. flasch (válaszként erre: 1. - Border05)
2010. jún. 21. 10:54

Szia! Kicsit borzongva olvastam amit írtál, de ezt ne értsd félre.

Csak olyan nagyon kézzel fogható lett rögtön, amitől sokszor, sokan annyira el akarnak távolodni, a lelki és pszichoszomatikus betegségek...

Nálad, véleményem szerint az egésznek a gyökere, a gyerekkorba nyúlik vissza.

Ha ott, valami ügyes terapeuta úgy igazából rendet tudna tenni, feltárni az elfojtott, sokszor tudat alatti dolgokat, amik belülről feszitenek, és amik egy szinten ott nálad megrekedtek, már sokkal egyszerűbb volnának a mindennapjaid.

Gógyszerek. hm, az igaz, hogy szükség van rájuk, kiegészitésként, de én a gyógyitó terápiában hiszek.

És az erőben, ami csak benned van, és ami által felül tudsz majd emelkedni ezeken a negatív sérüléseken.

2010. jún. 21. 10:43

Ezt az erkélyes dolgot én is csináltam egy időben.

Minden jót kívánok neked!

2010. jún. 21. 10:37

Ohh...jajj...szegény! Biztos rossz lehet neked is,meg a körülötted levőknek is! De ez általába nem válogatja az embert..csak jön! :(

Kitartás! :)

2010. jún. 21. 10:32

A gyerekeidről egy szót se írsz...nekem ez a legfurcsább. Őket nem viselte meg ez az egész? Járjál csak orvoshoz és szedd a gyógyszereket!

Jobbulást kívánok!

2010. jún. 21. 10:08
Sokan nem is tudják, mennyi ember él valamilyen pszichés betegséggel. Ez az én történetemnek a kezdete. Már ovis koromban sem voltam normális, az oviban egyáltalán nem beszéltem, nem ettem, nem aludtam, egész nap egy sarokban ültem egy lovacskával, azt ölelgettem. 3 év alatt egy szót sem szóltam az oviban.

Ugrás a teljes írásra: Bolondok hajóján
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook