Bölcsibe szoktatás! Ki, hogy, mikor? (beszélgetős fórum)

Egy hónap híján 2 évesen ment bölcsibe.Kellett orvosi igazolás,hogy járhat közösségbe.Elején volt pityergés,de szinte csak addig míg be nem adtam.Viszonylag könnyen,hamar beszokott,pedig anyás nagyon,és szinte sose hagytam másra,ha mégis akkor csak 1-2 órára,de azt is ma 4-5 alkalommal a 2 év alatt.Imádja a bölcsit,sokat tanult,nyíltabb lett,de gondozó függő,a mi két gondozó nénink nagyon aranyosak,és kedvesek,már majdnem 1 éve jár,de még soha semmi gondunk nem volt.

Egyetlen hátránya,hogy előtte sosem volt beteg,csak egyszer,hát azóta kijutott a betegeskedésből,bár már sokkal jobb 2-3 hónapja.

nem hinném, hogy ezért le kell szoktatni a ciciről. majd megtanulja, hogy otthon van cici, a bölcsiben nincs. meg tanulja, mert nem hülye, csak gyerek! ezen ne aggódj.

Áron cumival alszik és úgy, hogy mellé fekszem. most is, délután is, este is. a gondozónőnek mondtam anno, lefeküdt mellé... aztán már csak amikor nem akart aludni... aztán nem adta oda a cumit, csak ha kérte... aztán már nem kérte a gyerek. gond nélkül alszik.

tudom, a cumi nem ugyanaz, mint a cici, de meg fogja tanulni, hogy bölcsiben nincs, otthon van. nehogy még ezt is elvedd tőle!!!

2 évesen vittem bölcsibe. státuszlap és 3 bnnapnál nem régebbi orvosi igazolás kell, hogy közösségbe mehet. amikor beiratkoztunk, mintjárt bementünk 1 órácskára a csoportszobába. aztán következő héten hétfő-kedd-szerda ott voltam vele, de kedden és szerdán már kimentem kis időre... első alkalommal nem is keresett vagy 1 órán keresztül, második alkalommal meg elmentem bevásárolni és utána mentem vissza. 4. nap már csak beadtam, elbúcsúztam és mentem haza főzni.

2. hét közepétől már reggelire bevittem és megkínálták ebéddel is, de addigra ott voltam, nem evett, vittem haza. pont úgy alakult, hogy 3. héten a gondozónője csak 10-re járt dolgozni, így azon a héten nem vittük reggelire, csak 10re és ebéd utánig volt... szóval bár nem voltam vele, lényegében mindig csak néhány órát volt bent.

ekkor már nem sírt reggel (de amúgy is csak néhány percig. hallgatóztam :D), de nem lehetett még vagy 1,5 hónapig a bölcsiről beszélni, napközben, hétvégén arrafelé sétálni. aztán jött a visszaesés, amikor rájött, hogy ez már mindig így lesz... de ezen szerencsére gyorsan túl lendültünk.

3. hónapban döntöttem úgy, hogy mivel már örömmel megy bölcsibe, megpróbáljuk az ottalvást. 3 sírós nap volt, 2x ott voltam, vártam, mi lesz, hogy alszik. 3. alkalommal rámtelefonált a gondozónő, hogy nagyon sír, amióta felébredt. rohantam érte. utána már nem volt gond. talán még 2-3x sírt összesen alvás után, de már a 2. héttől cumi nélkül is hajlandó volt a bölcsiben elaludni.

eddigre lejárt a gyed alatt felhalmozódott szabim, de nyugodt szívvel mentem dolgozni, mert láttam, hogy beszokott. azóta is imádja a bölcsit. kéri, hogy ne siessek érte, hagyjam játszani.

Bori májusban lesz 2 éves, január elsején kezdte a bölcsit. Ő is pont november-decemberben kezdett el nagyon anyás-apás lenni. Egy hétig tartott a beszoktatás; az első nap két órát voltunk ott összesen, akkor végig szülővel; a második nap a 2 órából felet egyedül volt hagyva, a 3. napon vagy 3 órát volt bent, ebből csak egy órát voltam vele, negyedik nap már bent aludt, ébredés után mentem érte, s összesen fél órát voltam vele bent. Az ötödik nap reggel ment, du. 4kor mentem érte. Sírni még február elején is sírt, de csak addig, amíg azt gondolta, hallom. (Volt, hogy "lebukott", még ott voltam, hallottam, s tudtam, hogy 10 másodpercet sem sírt.) Viszont már összesen 3 hetet hiányzott, s azóta hihetetlenül anyás tud itthon lenni, csak én etethetem, csak az én ölembe lehet altatásnál, ha az apjánál van, sír. Utcán sokszor nem hajlandó 2 lábon menni, kéredzkedik fel ölbe.

Pont most kezd kilábalni a bölcsi-stresszből, azaz nekünk kb. 2 hónap kell, úgy tűnik.