Biztos kövér!? Avagy előítéletek és vélekedések a kövérségről (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Biztos kövér!? Avagy előítéletek és vélekedések a kövérségről
Én sem értem meg azokat akik zabálnak, aztán 100kg fölé híznak
Ők meg azt nem értik meg hogy én miért nem tudom abbahagyni a dohányzást/valaha azért keveredtem a Hoxára/
Nem olyan egyszerű dolog az akaraterő, hogy csak akarni kell, csak ki kell mondani és annyi.
a kövér-túlsúlyos-molett-duci szinonímák. akárhogy is nevezzük, a jelentése ugyanaz.
az, hogy ki kövér, azt legegyszerűbben ránézésre lehet megállapítani: annak tűnik, vagy sem:)
aki magáról nem tudja eldönteni, az tapogassa meg a testrészeit, hogy mennyire vastag "párnákat" tapint az izom felett.
aki még így sem biztos, vagy valami számszerű adatra vágyik, az csináltasson egy részletes testanalízist, ahol testrészekre bontva kimutatják a testtömeg megoszlását izom-zsír-víz- stb...
egyébként meg nem csak azon múlik, hogy ki mennyire jól néz ki (csinos), hogy most épp mekkora a testzsír%-a, ez azért komplexebb dolog, és teljesen szubjektív.
akit a többség kövérnek tart ránézésre, és ezen megütközik, az valószínűleg saját magát is annak tartja. ilyenkor két lehetőség van: vagy elfogadja magát olyannak, amilyen, és akkor nem zavarja az, hogy mások mit mondanak, vagy erőt vesz magán és tesz valamit azért, hogy "jobb" formába kerüljön (és akkor úgy már valószínűleg el tudja magát fogadni).
ez a cikk abból a szempontból teljesen felesleges, mert aki kövérnek látszik, az kövérnek látszik. ennyi :)
Teljes mértékben igazat adok neked. Én sem a betegség következményeként megkövéredett emberekről beszéltem, hanem az igénytelenekről. Reng a hája, gusztustalan, és még vigyorog is hozzá, közben nem is sejti hogy életveszélyben van. Van ilyen ismerősöm, soha nem szóltam meg, de rossz érzésem van ha látom. Olyan szánalomféle.
A melegekre visszatérve:
Engem nem zavar a szexuális hovatartozás. Mindenki olyan amilyennek született. Aki vakon született, az sem tehet róla. A felvonulásukat viszont nem értem miért kell. A biszexek, az aszexek sem vonulnak fel és még mittudomén milyen van még azok se. Na mindegy, nem ez a téma. Viszont a kövérségről tehet az ember hacsak nem betegség miatt van, és igenis marhára gusztustalan. :)
Ez igaz. Megfigyeltem magamon, hogy ha túlsúllyal is elfogadtam magam, akkor sokkal jobban és derűsebben néztem ki. Viszont igaz, hogy fontos ez a különbség: a túlsúlyos magamat fogadom el és nem a túlsúlyt. Most legalább 15 kiló plusz van rajtam, és bizony érzem a súlyát, ismerem a veszélyeit, nem is érzem jól magam így, iparkodom is leadni. De magamat attól még elfogadom. Ha lenne rajtam három kiló plusz, és nem menne le, biztos bosszankodnék, de nem stresszelném magam annyira, az már nem az egészség-kategória.
Viszont azért megnézném, az mit tud csinálni, aki ágyban fekvő beteg, egy csomó mindenre allergiás vagy nem bírja a szervezete, és csupa olyan dolgot kényszerül enni, amiről tudja, hogy nem ideális és meghízik tőle. És nem tud eddzeni sem. Az hogy fogyjon le? Konkrét eseteket ismerek, azért írom ezt. Ezeknél az embereknél nem igénytelenség a sokszor komoly túlsúly, amitől hiába szeretnének, nem tudnak megszabadulni, pedig tudják, hogy veszélyes.
Ne felejtsd el, hogy ami kis felesleg téged megbetegít, attól esetleg másnak kutya baja. Miért olyan nagy gyalázat, hogy valaki kövéren is boldog és jól érzi magát a bőrében? Mind mások vagyunk, ki így, ki úgy boldog. :-)
Nekem meg az a fura, hogy valaki elképzelhetetlennek tartja ezt a kövérség+boldogság dolgot. Én pl. maximálisan boldog vagyok kövéren. Valahogy mindenki azt hiszi, hogy azért mert boldog vagyok, bele is törődöm a kövérségembe. Pedig ez nem így van. Nagyon szeretnék lefogyni, és ezért teszek is. De elfogadom és szeretem magam így is. Miért? Mert van egy csomó jó tulajdonságom, szerethető embernek tartom magam a testsúlyommal együtt.
Nekem nincs bajom azzal, ha "hirdetik" magukat. Ugyanúgy a melegfelvonulás sem zavar. De tudom, hogy sokaknál kiveri a biztit.
"azokra sem mondjak, hogy koverek, akik a sajat idealis testsulyukhoz merten plusz 5 vagy 10 kiloval tobbek"
A túlsúlyosra azt szokták mondani kedves ismerősök, hogy: "de jól nézel ki".
ha lefogy ideális súlyára azt mondják:"Úr Isten! csak nem vagy beteg?"
Belém akkor akarták belém sugallni hogy valami nincs rendben velem, mikor a legjobban éreztem magam, ezzel párhuzamosan sugárzott belőlem a derű, és hogy elégedett vagyok magammal. Ha kicsit felszedek, de jól nézel ki. Ezt csak az irigységnek, és a rosszakaratnak tudom tulajdonítani. vagy a butaságnak. Vagy senki nem tudja mi a normális? Talán mindenkinek az, ahogy jól érzi magát. Bár nekem tágra nyílik a szemem mikor a tévében duci versenyen azt mondják a hájas nők hogy jól érzik magukat. Ezt valahogy nehéz elképzelni, de nem vitatkozom. De gyalázatnak, igénytelenségnek tartom magamban, ha valaki ennyire elengedi magát és még hirdeti is hogy neki milyen jó így. :))
Magamról tudom, hogy 7-8 kiló felesleg mekkora teher és egészségemet befolyásoló tud lenni. Hát akkor 15-20, vagy több kiló?
szerintem semmi igazsag nincs a cikkben. ritkan fordulhat elo, hogy a hetkoznapokban, a gyakorlatban valaki megkerdezni, mennyi a BMI-d? ja, akkor kover vagy. azokra sem mondjak, hogy koverek, akik a sajat idealis testsulyukhoz merten plusz 5 vagy 10 kiloval tobbek, max. annyit, hogy van rajta egy kis felesleg. (az mas dolog, hogy akin felesleg van, az szeret nagyon fole loni a szamara idealis sulyban, merthogy o az idealis sulyaban mar sovany lenne. lefogyva mast gondolna :D)
a BMI teljesen jo meroszam, persze kivetelek vannak, peldaul a sulyemelok, de szerintem mas sportemberek is siman benne vannak a sajat BMI-hatarukban. a BMI azert nem 2-3 kilos savokban mer, belefer a "nehez csontu" meg a torekeny is teljesen valos alapon
Ránézésre meg lehet állapitani
Engem aztán nem érdekel, hogy ki milyen telt, duci, kövér. Az tény és való, ha olyat látok, már aki szétfolyik, akkor igen, az igénytelenség jut eszembe. A legjobb barátom kövér. Mindig piszkálom, de ezt el is fogadja és tudja magáról, hogy akaratgyenge. És nem azért piszkálom, mert zavar a külseje, hanem milyen betegségeket von maga után, hogy van rajta vagy 30 kiló súlyfelesleg. Magas vérnyomás, visszér...stb. A másik, hogy én ugyanúgy kezelem a vékonyakat és a teltebbeket, ducikat is. Nem teszek különbséget. De sok a gonoszkodó ember. Kivédhetetlen.
Aki tesz érte, hogy megszabaduljon a súlyfeleslegétől diétával és testmozgással, azoké minden tiszteletem.
Habár, ha úgy nézem, tényleg valahol igénytelen egy duci ember, akin alig van izom, pontosabban saját szervezetével szemben igénytelen. És akkor nem beszéltünk még arról a rétegről, aki sajnálatot vár.
Perszw vannak kivételek, pl akik szteroidok miatt hízik meg. Őket sajnálom, mert arról tényleg nem tehet.
Tobben az eletkor-szerinti sulyvaltozast is figyelembe veszik:
25 eves, 55 kg 165 cm magas
40 eves, 65 kg,
55 eves, 75 kg.
Nem tudom, ez mennyire idealis-realis, az biztos, hogy keves idosebb szaladgal a huszoneves sulyaval.
Egyébként nem olyan nagy csoda, hogy egy fogyókúrás napló is a kilók és a fogyás körül forog :) Egyszerűen azért, mert az a témája. Ha hazajövök pl. egy családi találkozóról, akkor is azt írom le a fogyis naplómba, mit ettem, pedig messze nem ez volt a legfontosabb a családi együttlétben. De a fogyókúrás napló erre való, hogy ezeket feljegyezzem, hogy követhessem, hol tartok.
Ilyen alapon a bolti pénztáros is megjegyezhetné, hogy nekem mindig csak a bevásárláson jár a fejem, mert mindig úgy lát, hogy cetlivel a kezemben árut pakolok a kosaramba a boltban :)
Ha elolvastad a naplómat, akkor pontosan értened kellene, hogy szépen lassan elfogadom / elfogadtam, hogy ne a kritikák és külső nyomás hasson rám, hanem pont az, amit én szeretnék. Én egy szóval nem írtam magamról azt, hogy nekem megfelel a testsúlyom!!! Én annyit írtam, hogy kövérnek nem érzem magamat a súlyom ellenére sem!!!! És ha olvastad a naplómat akkor azt is tudod, hogy kb 72 kg lenne a célom a saját célom, ami mind BMI, mind sokak szemében így is sok. Hol találod itt az ellentmondást?
És pontosan azért írtam a cikket, mert én is ezek a hülyeségek bűvöletében éltem baromi sokáig és most kezdem csak igazán felfogni, hogy mi a lényeg :-)