“Bizony bizony egy szép napon,kopog az ősz az ablakon”., (beszélgetős fórum)

Az helyes, hogy a gyerek előtt nem akart titkolózni, de az sem a legjobb megoldás. Egyáltalán van jó megoldás ilyen helyzetben?!

Arra gondolok, hogy a gyereknek akkor nem lehet jó véleménye a saját apjáról és az sem egy építő dolog a gyerek életében.

Bírni bírná talán, de ha már kitalálták azt a szerszámot, meg lehet venni.

Gyakran lenne szükség rá, egy csavarért én se vennék.

Tény, hogy nem egyenletes a jövedelmem, viszont egy csomó másra nem költök, illetve megelégszem az olcsóbb megoldással.

Jó kézi szerszámokkal ellátva is spórol az ember, mert nem kell apróságok miatt pénzért segítséget hívni.

Mármint kiszámíthatatlan, hogy mikor mennyi jön a kaszàba.

De persze te tudod, neked hogy jó.

Nem gyámoltalanság, ha az végzi a nehezebb munkát, aki jobban birja.

Én inkább félretenném a pénzt, mint költsek egy nem annyira szükséges eszközre, főleg ha hektikus a munkám, ill. a bevételem.

Éppen ahogy utánanéztem, találtam anyagot, ahonnan kiderül, hogyan kell manapság izzókat venni.

Még mindig a kompakt fénycső a nyerő tartós világításra. Nem véletlenül szeretem a munkaasztalom melletti állólámpában.

WC-be, kamrába, mosdóba a LED jobb, mert gyakran ls rövid időre kapcsolgatjuk, de tartós világításnak jobb a kompakt fénycső:

[link]

Próbáltuk a halogén izzót, de az egy apróbb koccanásra is kipurcan. (Tehát bicikli világításba végképp nem alkalmas, de lámpába sem, hacsak nem mennyezeti lámpáról van szó.)

A fiamnak is könnyebb ezzel dolgozni.

No meg, ha ötletem támad, miért kelljen megvárnom, míg hazaér? Olyan gyámoltalannak érezném magam.

No meg, vannak az úgynevezett önbehajtó csavarok, faanyagban megspórolják az előfúrást, de kétségkívül nagyobb erő kell hozzá.

Nem ijesztettél meg:-) Én is előbb kicserélek egy villanykapcsolót, minthogy hímezgessek:-)

De te írtad, hogy a kezed nem elég erős, a fidé gondolom, erősebb. Csak ezért kérdeztem. Én nem költök azért másik kütyüre, mert nem bírom esetleg fiziksi erővel, ha van otthon olysn, aki viszont bírja. Ő is ott él, sz ő otthona is, hát miért ne csinálná meg? Miért vegyek azért akkus csavarhúzót?

Nem akartalak megijeszteni. Nálunk a műszaki véna női ágon öröklődik. De szerintem egy nő sem üldögélhet tehetetlenül otthon, míg meg nem érkezik a hímivarú megoldás.

Az is igaz, hogy én pl. attól, hogy nő vagyok, nem szeretek, nem is tudok hímezni meg horgolni, viszont a vejemnek, habár férfi, egy sima csavarhúzó is olyan rosszul áll a kezében, hogy az ember lánya ösztönösen elveszi tőle.

A gyerekeim annyit értenek a ház körüli apróbb bütyköléshez, amennyit tőlem tanultak.

A ház fekvésénél fogva én nyáron sem látok gépelni.

Össze is fogom írni, hány és milyen izzók kellenek, mert hol ilyet, hol olyat sikerül venni. Az lenne jó, ha világos is lenne, ahol kell, ugyanakkor nem fizetnék sokat villanyra.

Miért kellene ahhoz férfi? Ráadásul többet volt a kezemben ütvefúró, mint neki, már csak a korkülönbség miatt is.

A fúróm átkapcsolható normál és ütve fúrásra. Tégla válaszfalról van szó jelen esetben, oda is gyorsabb az ütvefúrós funkció.

A panelbe az én kézi fúrógépemnél sokkalta nagyobb dögöket használnak, ami régen is profi szerszámnak számított, a kézi barkácsgép azért messze nem olyan.

A fiad nem segít becsavarni meg fúrni? Az ő keze nyilván erősebb...

Ütvefúró nem a panelhez kell? Ha jól emlékszem, családi házban laktok, ahhoz elég a sima fúró is. Vagy rosszul tudom? Persze, ha nincs másmilyen fúró, akkor érthető.

Jönnek a sötétes napok. Előszedtem a kis ütvefúrómat, felrakom az újonnan vett LED-es lámpát a konyhába, ott ég a leghosszabb időn át a villany. Elvileg takarékosabb a kompakt fénycsőnél, átkötni pedig nem egy nagy történet.

Nézegetem az akkus csavarhúzókat, kellene egy, mert gyengül a kezem ereje. Próbálok okosan választani.

Tudta pedig.

Legalábbis a húgaimnak úgy mondta. (A húgaimnak, akiknek eleve a második férj az apja, nyilván velük beszélte meg, ki az én apám és akkor hogy volt... röhej.)

Lehet, hogy a bizonyosságot ő sem tudta, így továbbgyűrűzik a bizonytalanság.

Ha tudta és annak ellenére félrevezetett, azt el sem tudom képzelni. :(

Sosem kérdeztem volna mástól.

Ha igazat mondott, az nem jó. Ha kicsit kozmetikázta a valóságot, akkor az azért nem jó, mert akkor meg manipulált.

Végül is a két apa közül azt választottam, aki apaként mellettem állt. (Már sosem kérdezhetem meg tőle, miért fizette utánam a tartásdíjat nem is 18 éves koromig, hanem pár hónappal tovább, az érettségimig. Ő vajon mit tudott igaznak?)

Anyám maga állította, hogy az a másik az apám, olyan életszakaszban, amikor a "közös titok" miatti mellette állásom, mindez 10 éves koromban, neki jól jött. Ő azt mondta később, nekem akart erőt adni, hát nekem nem erő kellett volna, hanem fix pontok az életemben...