Bevállalod? (Ha kiváncsi vagy egy első spontán reakcióra, amit beírnál) :O) (beszélgetős fórum)

Azért ez nem hasonlít a mindennapokhoz... vagyis picit. :) És persze értem amit írsz, nekem azért is volt bajom régebben hoxával, hogy "laza". Asszem nem szeretem a laza kapcsolatokat, mert vagy beleadom magam vagy lesz..om.

De szerintem most ezt kell tanulnom, hogy legggyek naggggyon lazzzzzzza. :DDD

Szia :) A lakásban tartott macskák nagyon tudják, melyik családtagtól mit várhat. Unokatesómék benti macskája is nagyon tudta.

Remélem jobban lesz a halam.

Bizom benne, hogy azért még nem nagyon öreg.

Most már csak fogatlan és összekapta magát a múltkori őrületéből is.

Remélem azért még nem kell gyúrnom. Biztos vagyok benne, hogy meggyógyul a cicád!

Majdnem megadta magát a hajnyiró, de pihentettem időnként.

Van tapasztalatom... a volt páromnak is perzsája volt és ő is hozzánk költözött. :)

Nektek ment a hajvágógéppel? Nekünk nem, behalt a gép... Jáj... tudom milyen csúnyák úgy meg vizesen is viccesek. :D

Örülök, hogy nektek ennyivel megoldódott a probléma. :)

Akkor most már gyúrhatod nekem a régebben megbeszélteket. ;):D

A férjem is mindig azt mondja, hogy a fajcicák mások. Kényesek, különcök, stb.

Meséltem? Nem rég megnyirtam a cicánkat, mert vedlet és valamiért most filcesedett a szőre. A férjem lefogta, én meg egy hajvágó géppel levágtam szinte az összes szőrét. Szerencsétlen, ahogy kinézett:)))) Azért is nyirtam meg, mert az oldalán egy egész tenyérnyi részen lenyalta ő is az összes szőrét. Tiszta seb volt az oldala. Napokig kenegettük betadinnal. A lényeg, hogy a nyirás után olyan gebe volt, hogy rossz volt ránézni. Azt már irtam, hogy nagyon finnyás. Azért ilyen sovány, bár a ha meg van a szőre, akkor nem látszik:) Mostmár megint szép, mert kinőtt a szőre:)))

Á, akkor minden okés. :) Csak fölös para volt részemről...

A mi macskánk akkor hülye... ő mindenkit szeret, nem vagyok kitüntetve nála, bár nagyon sokat van velem. :)

Igen... a faj cicák sokkal másabbak.

Szia :)

Ja... csak azért köszöntem úgy el, mert azt hittem senki nem fog írni és kissé ciki lenne már ennyit magammal csevegni, bár én rettentően bírom magam. :DDDDD Most elég jól megvagyok hoxával így nem töröltetem magam és persze visszanézek, főleg, hogy van élet is. :)

És ezer köszönet az írásodért, tök jó volt olvasni. És még azt is hozzátenném az állatos sztorihoz, hogy akkor is képes tovább szeretni az embert, mikor az sokszor eltaszítja magától vagy lerázza. És nálam végül is győzött ez az (olykor önző) szeretettelteli kitartás. :) Minden "bűnöm" eszembe jutott most Woodstockkal kapcsolatban, ezért írtam ezt.

Igen, szerintem is kell a személyes kontaktus az igazi kapcsolathoz, mert valahogy úgy áll össze a kép, úgy lesz kerek az egész... vagyis teljesebb, mint így.

Jóval több kell részemről az igazi barátsághoz, csak néha olyan könnyen dobálózunk a szavakkal... :(

Igazad lehet a pangást illetően én meg nem gondolok mögé semmit, mert én is tudok kalandozni... :D

Sziasztok!

Ajaj, szegény kis állatok:(((

Itt vagyok ám csak a nyári szabadságok miatt kevesebb az időm és este is programom van szinte mindig. Most értem haza a bicajozásból.

Igen, az állatok egyszerűbbek és nem tudnak alakoskodni, ezért nem is változnak. A mi cicánk is mióta velünk van 11 éve a férjemet szereti, őt csodálja, bámulja. Engem eltűr, mert adok neki enni, de tudja, hogy nem szeretem ha dörgölődzik. A fiúnkat is szereti, de vannak fenntartásai. Sokszor mérges rá, ezért fúj rá.

Mellesleg és is hasonló vagyok érzelmileg hozzájuk:)

Ha szeretek valakit, akkor nem fogom sosem megutálni és forditva is igaz. Sosem játszom meg, hogy kedvelek valakit, ha nem igy van.

Jó reggelt!:) Jókat irsz, igen én is arra gondoltam, hogy az állatok ösztönösen viselkednek, ezért ők nem változnak, ők sokkal egyszerűbbek a szó abszolut jó értelmében, ezért akit szeretnek azt szeretik. Nem hullámzó, olykor változó hangulatú emberek, nem olyanok, mint mi. Ők sokkal stabilabbak, egyszerűen mert állatok, szeretnivaló kis lények...:)

Barátságok? De alakulnak itt barátságok, de az igazi kapcsolatot szerintem személyes kontaktus erősiti meg. Én igy tapasztaltam...

Itt a hoxán is alakulnak beszélgetések, ismeretségek, olykor barátságok...de egy igazi barátsághoz picit több kell.

Hogy miért van pangás? Most nyár van, szabadságok-több meló esetleg a munkahelyem, vagy épp szabin van valaki, vagy egy picit elege lett a hoxából( velem ez is előfordult már:D).

Ezzel nem lebecsülni szeretném ezeket a virtuális beszélgetéseket, együtt röhögéseket, vagy épp szomorú dolgok megvitatását, vagy a filozofálgatást az élet nagy dolgairól...

Nagyon elkalandoztam...:))) Én is szeretek irni...

Neked is a legjobbakat, remélem azért visszanézel...:)

Kripta... :(

Szerintem... Mi köti össze? Az érzelem. Miért változnak? Mert az érzelmek állandóan változnak és az emberek nagyon nehezen mondják ki ezeket a dolgokat, talán saját maguknak sem vallják be. Lekötik magukat mással, hogy ne kelljen szembenézni velük. De azt hiszem ezt nem lehet kicselezni és egy idő után szembe találjuk magunkat saját magunkkal. Ezért jobb folyamatosan kontaktban és barátságban lenni önmagunkkal, mert akkor nem egy vadidegen döbbent képét fogjuk bámulni, hanem a jól ismert énünket, akire mindig figyeltünk. Nem biztos, hogy angyali, de akkor is mi vagyunk, nem is feltétlenül ördögi, de azok is mi vagyunk.

Az állatok nem agyalnak, ők ösztönösek... azt hiszem ismerjük az érdekeiket és ezzel együtt fogadjuk el őket, mert az a természetes létfenntartáshoz tartozik.

Az emberek többet akarnak és ez már nem minden esetben annyira tetszetős.

Jól elbeszélgetek magammal... De legalább saját nevem alatt. :DDD

Én ezért nem hiszek azokban a barátságokban, amik nagyon hamar kialakulnak és nagyon gyorsan rámondják a másikra, hogy szeretlek meg hasonlók. Itt az eredmény... milyen kis életvidám csapatocska volt itt valaha. Most meg nyögve nyelősen szólunk egymáshoz, ha egyáltalán megtesszük... érdekes. Bocsi, hogy itt jártatom az ujjam. Különösebben nincs vele szándékom, csak úgy tűnik szeretek írni. :DDD

Azért Mindenkinek a legjobbakat! :)

Vajon az emberi kapcsolatokat mi köti össze? És vajon miért változnak, ha látszólag nem történik semmi, de mégis más minden.

Tök sokat gondolkodtam azon, hogy egy állat miért tud éveken keresztül ugyanúgy viselkedni. Hogy képes ugyanúgy szeretni, ragaszkodni.

Vagy csak én vagyok most ilyen hangulatban...

Nem, már nem lehet fokozni a rossz hangulatom, de leállítottam magam vagyis próbálom. Én is belemegyek sajna az ilyen dolgokba/gondolatokba.

Én bízom benne, hogy nem kell ennek történnie. Nem tudom elképzelni, egyszerűen nem megy... Remélem a jövő héten egy másik orvos lesz. Nem mintha ezzel bajom lenne, eddig ketten kezelték. Szeretnék több véleményt hallani. Még nem beszéltünk konkrétumokról. Valószínű az lesz a harmadik orvos, a sebész. Lehet mégegy vérvételt kérek... vagy nem tudom. Szóval a műtét még nincs egyértelműen eldöntve az orvos részéről sem.

Hát... 15 éves, igen, benne vannak ezek a hülye rosszindulatú dolgok már a képben, bár azt hiszem ez nem is kor függő. Én is ezen agyaltam, hogy ez vajon honnan indult? És ha belső, akkor a macska hogyan érezheti ezt meg kívűl (mindenféle külsérelmi jel nélkül) és kezdi el nyalogatni azt a részt? Mi van, ha nem is az... na, de én hiába agyalok, nincs túl sok tudásom erről. A neten meg tuti nem fogok nézelődni, nincs kedvem végképp kiborulni. Az orvosok csak nem hiába orvosok. Igen... ez nem valami jó most, hiába akarok pozitív lenni és nem rágondolni, de mindig ezen agyalok. :( Mindegy. Bocsi, hogy ennyit öntöttem ide.

Ti cicátok? Még mindig dili?

Jaj, de szomorú:(

Igen, a fene tudja, hogy mi a jó, mielőbb túlesni rajta vagy várakozni. Akkor arra nincs lehetőség, hogy ne műtsék meg. És a te cicád még fiatal is, ugye? Honnan kapják ezeket a betegségeket.

És a műtét után meddig élhet még? Vagy ez nem olyan betegség? Ezzel a műtéttel magakadályozzák vajon a tovább terjedést? Húúú, nem akarlak ám méginkább rossz hangulatot csinálni!

Szia :)

:(

Ez még a régebbi dolog. Eddig mentünk vele folyamatosan orvoshoz. Úgy kezdődött, hogy elkezdte nyalni a hátsó lábicóját és már tejesen lecsupaszította. Ekkor elvittük először orvoshoz. Kapott gyulladáscsökkentő injekciókat, gyógyszert, a bőrt fertőtlenítettük mindig. Hetente ez ment, de nem javult, sántikál a lábára, de már legalább nem nyalja. Azaz kezd helyre jönni külsőleg, de... Én azt hittem jobban van. Aztán volt röntgen, ami nem mutatott semmi elváltozást és vért is vettek, citológiai vizsgálat kapcsán. Sajna tegnap annak az eredményét közölték, hogy "verejtékmirigy adenocarcinoma gynúja fibrocitus elváltozással. Javaslat: Konzultáció, műtét, szövettan."

Ennek elleneré, azt mondta, a nő, hogy gyanú, de ez már igen megalapozott, de még várjunk egy hetet. Ott több orvos is van, szerintem felesleges máshova is elvinni Woodit. De most meg attól parázok, hogy nehogy időhúzás miatt mondjuk elveszítsünk többet a lábából. Lehet most még pár lábujj veszne, ez a sebész ügyességétől és a helyzettől is függ, amit akkor lát. Nem tudom mennyire gyors lefolyású ez, de ha meg beleugrunk és mégsem kellene. Áááááááááááá, tegnap ott bőgtem vele, ő meg olyan kis nagyon cuki, azt sem tudta mi van, csak dorombolt ezerrel.

Szóval ez van sanja. :(

Szia:(((((

De miért kell amputálni a mancsát? Mi történt?

Igen, elolvastam a leírását, lehet ha meglesz az utamba eső könyvesboltok valamelyikében, akkor megveszem.

Az én cicám azaz a miénk amúgy is egy szuperhős, szóval ő sokkal tökösebb, mint a gazdija. Bízom benne, ő ezt is jól fogja kezelni, igazad van. :)

Köszi. :)

Jaj... már ez is vigasz, a vakság, azért rosszabb.

A doktornő is azt mondta, hogy ez náluk nem nagy ügy. De nekem rossz belegondolni... lehet nem kéne... hülye vagyok. A fő, hogy egészséges marad és élhet tovább. :)))

Köszönöm, hogy te is pozitívan megerősítetted ezt, hogy megtanul vele együtt élni. :) Majd tutira kiderül egy-két héten belül, hogy tényleg, de nem bíztattak nagyon, hogy elkerülhető. :(

Én azt gondolom, hogy az állatok kompenzálják a hiányosságukat...Sok tapasztalatom nincs, személyes nincs...de olvastam ilyen esetekről.

Életvidám lesz, megtanul együttélni a hiányosságával...

Szerintem ő fog vigasztalni téged!

Sziasztok :(

Bevállalom, hogy kicsit szíven vagyok ütve...

Most jöttünk cicával a dokitól és lehet le kell vágni az egyik tappancsát. :'''(((

Annyira rossz belegondolni, hogy eddig kis ép, egészséges volt és most ezután meg lehet nem lesz ilyen életvidám. Vagy nem is tudom, azért az csak hiány lesz neki, nem? Van valakinek ebbéli tapasztalata? Külön fórumot ezért nem nyitnék, meg nem is akarom szétkürtölni, de azóta nem térek magamhoz, hogy ezt meghallottam.

És ráadásul egy olyan pasival beszélgettem ott, akinek valószínű elfog pusztulni a kutyája, és egy másik nőnek meg szintén sántított a nem fiatal kiskutyája. :( Anyám... soha többet kisállat.