Bevállalod? (Ha kiváncsi vagy egy első spontán reakcióra, amit beírnál) :O) (beszélgetős fórum)

Senki lámpása nem kellett.

A saját tapasztalat,kíváncsiság,választás,önismeret.

Szépirodalom!

Akkor neked több más lámpása is kellett hozzá?

Nekem rengeteg :)

Mégis kell hozzá egy Müller Péter, aki felvilágosítja arról a másik embert, hogy legyen önmaga lámpása :))

Tehát más lámpása mutatja meg hogy önmagad lámpása legyél :)))

Aki nem önmaga lámpása: sötétben jár. Ami pedig a boldogságot illeti: boldog az ember csak akkor lehet, ha szabad. És csakis az igazság tudja szabaddá tenni. Az igazság pedig az, hogy valamennyien önmagunk lámpásai vagyunk.

Müller Péter

Az emberek sok mindenre vágynak, és sok minden olyanra is, ami azt hiszik, hogy boldoggá tenné őket, aztán kiderülthet, hogy az nem is azt hozza, amit szerettek volna.

Sőt, ha nem ismerünk jó megoldásokat, akkor a rossz megoldásokat fogjuk a legjobbnak hinni.

Erről eszembe jutott Jim Carry Mindenható című filmje.

Amikor Istent helyettesíti és mindenkinek megadja azt, amit kér. Teljes lesz a káosz. Mikor megkérdezi Istent, hogy miért van ez, amikor mindenkinek boldognak kellene lennie, hiszen megkapta, amit szeretett volna, akkor Isten megkérdezi, hogy És szerinted az emberek pontosan tudják, hogy mit is szeretnének valójában?

Én nem így gondolom.

Miért nem lehet elhinni, hogy ő abban a pillanatban arra vágyott?

Ez sok mindentől függ, személyiség, kor és élethelyzet stb. ki mire vágyik.

A válasz mindenkiben ott van, ki mitől érzi magát boldognak.

"Minap néztem – gyerekeim unszolására – a Szamár napja című epizódot az egyik micimackós dvd-ről. Ebben mindenki rendkívül igyekszik, hogy Fülest boldoggá tegye. Az önkéntes segítők természetesen saját magukból kiindulva próbálnak a csacsin segíteni, mindenki úgy, ahogy jól érezné magát a saját bőrében. Csak arról az apró dologról feledkeznek meg, hogy Füles az Füles, ő másképpen, más dolgoktól boldog: neki például elég az, ha ül a szirt legvégén, és a felhőket"

nézi.

Szondy Máté

[link]

[link]

Mind a kettő jó.

Én úgy gondolom, jó a sokféleség, a választás lehetősége, hiszen bár mindenkinek ugyanaz a célja, ha elkezd tájékozódni, de mégis mások vagyunk mentalitás, képességek dolgában.

A csalókat elkerülni. Azt hiszem ebben az objektivitás segít és jó adag szkepticizmus. Azok a dolgok, amelyek valódiak, működnek hit nélkül is. Ha működnek, akkor jogos, ha hinni kezdesz bennük. Megfordítva nem feltétlenül jó.

A hiányérzet piacot teremtett, s ezen a piacon a valódi segítők mellett hamar megjelentek a kétségbeesés vámszedői is, akik jól csengő hirdetésekben kínálnak megoldást kátyúba jutott életünk problémára.

Több ezer éves szellemi iskolák követői versengenek a modern tudományok képviselőivel, így kerül egy lapra a buddhizmus az NLP-vel, a kabbalizmus a kineziológiával, a taoizmus az agykontrollal. E zavarba ejtő kínálat sokszor egyszerűen "ezotéria" vagy "oktatás" címszó alatt szerepel, mi pedig úgy válogathatunk a mesterek között, akár a zsibvásáron a megunt játékok, kinőtt cipők és divatjamúlt kalapok kupacában.

Más módszerek segítségével, de mindegyikük ugyanazt ígéri. Megelégedettséget a hiányérzet helyett, változást a defektállapot helyett, életprogramot a sodródás helyett, függetlenséget a kiszolgáltatottság helyett, kompetenciát az inkompetencia helyett .

Hogyan döntsük el, melyik hitre, módszerre, programra van szükségünk, s ki az, akire nyugodt szívvel rábízhatjuk magunkat? Minek alapján mondhatjuk ki az ítéletet: ez a mester, ez pedig a szél- hámos? Mire figyeljünk, hogy a kétségbeesés legsötétebb órájában se keveredjünk egy csaló vagy egy szekta hálójába?

Hát nem az első alaklom.

Asszem, hogy nem szereti, ha kicsit nehezebbre fordulnak a dolgok.

Na mindegy, nem találgatok.

Biztos megint visszajön. Akit a Hoxa egyszer megfertőzött :))))

Igen, olvastam, de én semmi sértőt, közönyösséget, stb. nem olvastam ki belőle.

Nekünk is volt a cicánkkal gond, meg is osztottam itt, aztán orvossal konzultáltam.

Wood is tudja, hogy mi max. ötletelünk és együtt érzünk.

Nem erre gondoltam. Mindenki saját magával elfoglalva és itt a fórumokat olvasva az jött le, hogy sokan a boldogságra úgy gondolnak mint ha az élet arról szólna csak.

Jó nincs rossz nélkül és az élez elég izgalmas...., hogy elfogadjuk a rosszat is mert nem minden rajtunk múlik.

Nem tudom, én hiszek az emberekben és meg értem azt is ha valaki a saját problémájával elfoglalva a párom kivétel, szegény.

Más az értékrend, mindenki sikeres akar lenni és ha nem lesz akkor....

Most mindenki megakarja magát valósítani....

Mindenki boldog akar lenni....

Sok embernek a megélhetés a problémája és sokan önmagukat okolják, ami szerintem nem jó.

Most ez jut eszembe.