Beszoktatás a bölcsibe. Nálatok hogy zajlott? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Kislányom 17 hónapos, felvették bölcsibe, novemberben kellene beszoktatnon, viszont én csak májusban kezdek dolgozni. Nem szeretném még most bölcsibe adni, majd csak márciustól (akkor jár le a GYED). Tudtok valami tanácsot adni?

Van erre valamilyen törvényi szabályozás? A vezető gondozónő szeint a márciusi kezdés nem megoldható. Biztos vannak kiskapuk! :)

Sziasztok!

Nekem korán mentek bölcsibe a gyermekeim, sokat bölcsiztünk, ezért gondoltam írok egy pár sort.

Az egész lényegének azt látom, hogy az anya (apa) biztos legyen benne, (vagy legalábbis határozott) hogy az egész családnak jó az, amit csinál. Ha ez így van, nem lesz lelkifurdalás, hiszen az akkori helyzet szerinti legjobbat teszed. Az más kérdés, hogy esetleg nehéz elengedni, meg féldet, meg stb... (Senki gonosz, irigy, buta megjegyzésével nem szabad foglalkozni. Senki sem tudja úgy átlátni a saját helyzetedet, érzéseidet, idegi állapotodat, mint saját magad. Ha látják, hogy jól működik a család, el fognak hallgatni.)

Meg ez változik is, de az akkori döntésedet el kell tudni fogadni később is... Az elsőnél még csak 23 éves voltam, vagyány egyetemista, lazán vettem, és nem is volt semmi gond... Annyi volt, hogy sokat volt beteg, de aztán 3 éves korra azt is kikezeltük, kinőttük. Aztán ahogy idősödök, egyre többet parázok a gyereknevelésen...

Az mondjuk biztos, hogy egy korán közösségbe került gyermek immunkrendszerét jobban kell támogatni, mint azt, aki otthon van. Ez némi "vegyszerezést" jelent, meg sok pénzt, de máskülönben a legtöbben otthon lesznek mindig. (Broncho-Vaxom, laktobacilusos vitaminok, C-vitamin, jobban el kell gondolkodni a védőoltásokon, meg érdemes sókamrába járni, stb..)

De a legfontosabb a lelkiállapot. Ha anya kiegyensúlyozott, azt érzi a baba is, és kevesebbet lesz beteg, meg a délutánok teljes értékű kapcsolatokká fejlődnek...

És a végén siratni fogjátok a bölcsit, mint ahogy most azt mi tesszük...

Ui: A beszoktatás nálunk fokozatos volt, 1-2 hétig mindig többet volt ott a gyerek, először velem együtt. Ez nekünk bejött, nem volt olyan durva, bár ők még csak 7-8 hósak voltak. De az ilyen kicsiket is komolyan kell venni, attól mert még ők nem tudnak úgy válaszolni. A nagyobbakkal meg rengeteget kell beszélgetni. A mai napig ezzel sok rosszat tudunk ellensúlyozni, hogy ha igénylik, akár este 10-ig beszélgetünk, beszélgetünk....

Sok boldogságot mindenkinek!!

Sziasztok!

Mi januárban kezdjük, hasonló érzésekkel küszködök, mint a lentebb írtak.

Göngyi! Nagyon szépen köszönöm, amit itt leírtál.

Kislányom szeptemberben kezdi a bölcsit. A halmozott szabadság miatt, csak októberben állok munkába.

Ma az erkélyen teregettem, ahonnan a bölcsi udvarára látni és mindent hallani ami ott zajlik. Elszorul a torkom ha arra gondolok, hogy hallani fogom, hogy sír és nem szaladhatok oda hozzá, hogy megvigasztaljam. Mi a francot fogok én csinálni a hirtelen rám szakadó szabadidőmmel és hogy bírom ki azt, hogy nem látom olyan sok órán át.

Kinek hogy ment az elengedés és mivel próbáltátok elterelni a gondolatot arról, hogy nincs ott a gyerek a közelben?

Beszélgessünk erről, mert én egyelőre csak bőgni tudok hacsak rágondolok.

Azt meg elfelejtettem odaírni hogy ez volt a 2. napunk a bölcsibe:)

Szóval nagyon friss a dolog!

Nem is várhatok többet!

Remélem mielöbb megszokja a helyzetet!

Sziasztok!

Szia qui76,egyáltalán nem voltál kioktató! Nagyon jól írtad azt hogy nem szabad bizonytalannak lenni mert az nagyon rossz! Ez tökéletesen így van!

Az én félelmem csupán abból adódik hogy azzal hogy én otthagyom Őt nehogy elvesszen a bizalom!Nem akarom hogy a lelke fájjon azért mert otthagytam! Első gyermek szóval nincs tapasztalatom, lehet hülyeség az amit gondolok!egyébként Marci 21 hónapos!

Volt már egy két sírás is de az főleg azért van mert ha látja hogy sírnak körülötte akkor Ő is elkezdi:)) Viszont nagyon megkedvelte a bölcsisnénit:) ennek nagyon örülök!!

26 hónapos

És nálatok mi újság?

Drukkolok,hogy később is így legyen!:D

Mennyi idős a lurkó?

Sziasztok lányok!

Mi újság?

Mi a második héten vagyunk!9 re megyünk és ott is alszik!Jól érzi magát eddig nem sírt!Remélem nem is fog!

Sziasztok,

a kissebbik 2 éves lányomat novemberben kezdtem el beszoktatni. Hát mit mondjak, pokolian szenvedtünk mindketten. 2 nap ott lehettem vele, azután sírt,sírt,sírt. Ő amolyan családhoz kötődő tipus, idegenektől kifeljezetten félt. Furcsa, de egy idő után színte örültem, hogy minden hónapban beteg lett 1-2 hétre,-itthon helyrerázódott a kis lelki világa. (Most épp bárányhímlősök a lányaim-színtén a bölcsi jóvoltából). Mégis azt tudom csak tanácsolni mindenkinek, aki rá van szorulva, hogy tartson ki.

Egy idő után ugyanis megtört a jég, és elkezdte jól érezni magát. Akkór már csak "nekem sírt", ahogy a bölcsisnénik mindig hangoztatják, és ténleg: amínt beadtam abbahagyta, láttam hogy mosolyog, és egyből megy be játszani. És akkór kezdte csak újra, amikor engem meglátott délben.

Most már nagyon büszke rá, hogy ő bölcsis, mindenkinek elmeséli, és a régi szelíd, jószívű karaktere is visszatért.

Mégis ott tartunk még mindíg, hogy délben megyek érte, mert enni nem hajlandó, és annyi gyerek jött most, hogy nem is fírtatják a nénik az ottalvást...tömegnyomor van.

Ha kigyógyulunk belekezdünk abba is.

Eleinte nagyon fel voltam háborodva a sok betegség miatt,-most már rezignáltan tudomásúl veszem.

Sziasztok. Hát hogy megnyugodjatok, nem is olyan vészes ez a bölcsi ahogy én féltem tőle.

Dávid ma is nagyon jól elvolt nélkülem. Persze lesz majd még sírás de jó helyen van. A gondozónők nagyon szeretik őket, foglalkoznak velük a gyerekek meg nagyon okosak, értelmesek, sokat beszélnek. Remélem az én fiam is hamarosan fog. Úgyhogy anyukák nem kell félni a bölcsitől.

Lányok!

A gyerekek szeretnek bölcsibe járni,ha olyan a közösség!Én másfél évesen adtam be a fiamat,mert egyedül álló anyaként,albérletben élve nem tehettem meg,hogy tovább maradjak otthon.Viszont életem egyik legjobb döntését hoztam,mikor a fiamat a Kontyfa bölcsibe beirattam.Pedig a fiam és én közöttem erős a kapocs,de megszokta a bölcsit ,a gondozónőket a gyerekeket.Rengeteget fejlődött!A gyerekek csak úgy húzzák maguk után.Soha ne bánjátok,hogy bölcsissé tettétek a lurkót!Egyébként ez csak Mo-on van így,hogy évekig otthon vannak az anyák a gyerekkel.Mindenhol hetek után visszamennek dolgozni...Attól ők még nem rosszabbak!Szóval fel a fejjel minden kezdőnek!És egy fontos dolog,ha Te bizonytalan vagy a bölcsit illetően,akkor a gyereked is az lesz.Mert érzik!!!!!Bocs,ha kioktató voltam esetleg!Nem annak szántam...

Sziasztok. Mi ma kezdtük a bölcsit. Fél órát kellett ott lennünk, holnap már egy órát és ki kell mennem majd a teremből kb. negyed órára.

Ma persze hogy elvolt mert ott voltam vele. Játszott a gyerekekkel de a szeme sarkából figyelt hogy ott vagyok-e. Nehéz lesz az biztos.

Szia!

Mi március 23.-án kezdünk, ha addig lemegy a bárányhimlő járvány!

Sziasztok!

Remélem van valaki, aki most fogja szoktatni a gyermekét a bölcsibe!

Mi 2 hét múlva megyünk először!Kicsit félek!

Sziasztok!

Hogy vannak a kis bölcsisek?

Mi holnap kezdjük a szoktatást...:(

Szia! :)

Azért jó volt olvasni,hogy az első napokon túlvagytok!

Nekünk ez az utolsó hetünk kettesben...

Az anyagiak diktálnak sajnos...sokunknál!

Szia!

Elmondanád hogy alakul a helyzet? Tényleg érdekelne!

Az én kis Marcim másfél hét múlva kezdi a bölcsit, hasonló érzések kavarognak bennem,amiket írtál...

Nagyon félek...pedig sokan biztatnak,hogy megszokjuk, stb. Mit szokok meg? Hogy elválunk? Hogy vége a nyugodt hétköznapoknak?

Meglehet ezt szokni valaha? :(((

sziasztok,

mi a héten kezdtük a beszoktatást, a kislányom 20hós és egyelőre azt mondhatom hogy a várakozásaimhoz képest jobban fogadta a dolgot mint gondoltam:) Csatlakozok amúgy Judye véleményéhez. Nálunk is 2 hét a beszokás és úgy ment, hogy H-K 9-10, majd 9-11-ig voltunk ott együtt. Szerdán 9-ebédig és együtt is ebédeltünk közben 1x mikor úgy látták elvan én kijöttem akkor sirt kicsit majd bevitték neki a kistakaróját ami nálunk a vigasztárgy, megnyugodott és onnantól játszott csak akkor mentem vissza mikor az ebédet hozták kint ültem addig. TEhát már a 3.nap elvolt a tizorai előtt-től ebédig. 4.nap fél10-kor elküldtek, akkor megint pici sirás volt aztán játszott ebédig, majd már nem velem ebédelt hanem odaült a gondozónője és figyelt rá hogy egyen, kapott kisebb kanalat és a husit is összepépesitették mert még csak 9 fogunk van. Ma pénteken pedig már sirás sem volt a kistakaró sem kellet hanem 9-kor eljöttem miután valami érdekeset talált magának a szobában és ebéd után mentem érte. Teljesen jókedvű volt és szaladt hozzám:) radikálisan beszoktatni!! Nekünk egy jellemzést is kellett irni a gyerekről az üzenőbe, hogy azért bizonyos dolgokat tudjanak róla mig teljesen meg nem ismerik és odafigyelnek rájuk mikor bekukkantottam hogy ne vegyen észre épp puszilgatta a másik gondozónéni. Persze a dologhoz hozzá tartozik hogy egy olyan gondozóhoz kértem a gyereket akiről csak jót hallottam de persze ez nem garancia hogy hogy reagál a gyerekem a bölcsire pedig mindig velem volt mióta megszületett alig vigyázott rá más. Remélem másnak is jó tapasztalatai lesznek és igy marad a jövő hetünk is, az ott alvástól még én is félek azért:)

Sziasztok!

Olvasom a fórumot,mi 2 hét múlva kezdjük a bölcsit,hát már nagyon ideges vagyok...

Fiam még nem is szobatiszta, talán hisztisebb,mint az átlag, nem tudom mi lesz, ráadásul nagyon anyás is...

Voltam beíratni,benéztem a leendő csoportjába,akik már szoktatáson vannak,eléggé sírtak szegénykék!

Szép napot Nektek!

Szegéynkém:-(((

Ezt nem lenne szabad egy 18 hónapos babánál.

Nálunk 2 hét a beszoktatás, minden nap kevesebbet vagyok a gyerek mellett. És még így is, ha netán sírni fog, azonnal hívnak, h menjek érte.

Egy ilyen pici gyereket nem lehet ennyire radikálisan beszoktatni!!

Nem tanultak pszichológiát azoka a dadák??

Itt is van egy 14 hónapos kisfiú, aki sírdogál sokat, de legalább elfogadja a dadát!!!

A te gyereked szerintem nem fogadja el a dadát, így képtelenség megvígasztalni.Attól, h ilyen picike, nagyon is sérül a kis lelke:-((((