Beszoktatás a bölcsibe. Nálatok hogy zajlott? (beszélgetős fórum)

NA hogy megy?

Otthoni cucc mindig kell, csak ne hogy elkeveredjen!

ó, hát otthonról mindig kell valamit vinni! eddig nem vittetek?

Áron minden reggel kiválasztja vmelyik játékát, kisautóját, stb... hónapok óta csak elrakjuk, aztán amikor hazaérünk, kiveszem a táskájából... de kell az a biztonság, hogy ott van a szekrényében.

Pedig neki sincs semmilyen alvós cucca... vagyis hát én vagyok az, együtt alszunk :)

én komolyan hiszem, hogy ha megbeszéli a gyerekkel az ilyen dolgokat az ember, akkor ő megérti. nem biztos, hogy teljesen felfogja, de megérti, és ha kell, újra és újra ő is magában végigmondja, hogy anya dolgozik, ő meg most itt van, játszik, eszik, de anya mindjárt jön...

mindig mondtam, kell menni bölcsibe, mert én megyek dolgozni. nem megyek, nincs pénz, nincs kaja, nincs játék, nincs tévé... "nincs csoki!"... szóval azért értette, h miről van szó :)

Ez tök jó!

Tényleg ilyet anya nekem is mondott! :)

ja még annyi, hogy kb 1 hónapig ment az, hogy mire felébredt, oitt voltam érte. ilyenkor még uzsi előtt, álmosan, sokszor mezítláb, karban hozták ki...

azt hiszem, legfontosabb, hogy anya határozott legyen, hogy a gyerkőc ne lássa h megingik, hogy sajnálja az egészet. én is törtem össze, de mindig bölcsin kívül már. és persze nagyon fontos egy normális gondozónő, aki partner a szülő elképzeléseihez és nem ragaszkodik feltétlen az általa elképzelt beszoktatáshoz.

ja, én munkábaállás előtt szerencsére megtehettem, hogy 2 hónapig úgy mentünk a bölcsibe, hogy ebéd után elhoztam, nem aludt ott. a gondozónő szerint ez nem volt szerencsés, de ismertem annyira a gyerekemet, h tudjam, nekünk ez a jó. 2 hónap után (amikor túl volt éppen a kb 1 hétig tartó újra sírós, mert rájött, hogy ez már mindig így mjarad-korszakon), amikor már örömmel ment a bölcsibe, és jól érezte ott magát, megbeszéltük, hogy ott laszik. na, ezt csak valami "nagy" ajándékért volt hajlandó, így kapott az első ottalvásért egy diselt :D az első alkalommal végig ott ültem, vártam, ahogy felébredt, kihozták hozzám. második alkalommal is. aztán még ezen az 1. ilyen héten 1x volt, hogy felhívott a gondozónője, h fél óra után felébredt, nagyon sír, menjek érte, akkor összecuccoltam és mentem. 1 hétig volt kb rossz, hogy ott kell aludni... a 3. ottalvós héten már cumika sem kellett neki.

viszont a lefizetés a mai napig megmaradt. ha én dolgozni járok, és neki a bölcsi a dolgozója, akkor neki is jár fizu... szóval amióta ott alszik, azóta minden héten kap 200 ft-ot :)

vannak további buktatók, sokáig baj volt, ha nem Ági néni volt ott reggel, ha másik csoportszobába kellett menni, ha nyáron a hőség miatt már reggel az udvarra kellett menni, stb... illetve hosszabb (min 1 hetes) kihagyás után még mindig sirdogál a búcsúzásnál... de csak amíg az ablaknál nem integetek neki, ahogy elmegyek előtte.

és a mai napig kéri majdnem minden reggel, hogy beszéljük meg... igaz, a legtöbbször látszik, h csak időhúzás, és vigyorog hozzá... de akkor leguggolok, és megbeszéljük újra és újra, hogy miért kell bölcsibe mennie és én mikor fogok érte sietni.

na?

hogy alakul a dolog?

nálunk a gondozónő nem volt híve a hosszas beszoktatásnak... és mivel nekünk bejött, én is úgy látom, hogy ez jó volt így.

2 napig csak 1-1 órát voltunk, tízórai és ebéd között... de már itt is szóltak, hogy én inkább csak szemlélő legyek, mint résztvevő. ha kell és hív a gyerek, akkor menjek, üljek mellé, üljön az ölembe, fogja a kezem, stb... de pl kezet mosni, tisztába tenni, játszani vele, na ezeket ne én csináljam, hanem a gondozónő. 3. napon mondták menjek el nyugodtan "boltba", vagyis ki a folyón lévő "kesergőbe", ahova anyukák beszoktatás alatt sírni járnak :D. de ezt már előző este elkezdtem megbeszélni a gyerekkel. anya elmegy, siet, visszajön, fogadj majd szót, stb. ugyanezt reggel, többször még. az elmenetelt mindenképpen úgy kell időzíteni, hogy a gyerek ne érjen rá azzal foglalkozni. tornázni készültek éppen, én gyorsan elbúcsúztam, elmondtam még egyszer, amit megbeszéltünk, puszi, és mentem. mondták, 10-20 perc, majd szólnak, ha baj van... de a gondozónőnek mindenképpen meg kell próbálnia, tanulnia, tudnia őt megnyugtatni. kb 1 óra múlva jött a gyerekorvosunk, hogy a kisfiam a legnagyobb egyetértésben a többiekkel tízóraizik. 2 órát vártam rá, majd visszamentem, ügyes volt, mentünk haza ebédelni.4. nap ugyanígy. kis játék, majd anya megy, nincs otthon kaja, főzni kell, h mire megyünk haza, legyen mit ebédelni, mit szeretne, meséljen, mi a kívánság, mit főzzek, stb. itt volt kis sírás amikor ott hagytam, de azt mondták, gyorsan megnyugodott. 5. napon már csak elköszöntem tőle és mentem is dolgomra. ő sírt egy kicsit, majd ment játszani... szigorúan csak a gondozónővel (azóta sem játszik nagyon más gyerekekkel, csak ha a gondozónő is játszik velük). én meg az átadóban nyeltem a könnyeimet és hallgatóztam, hogy rendben van-e minden.

a következő héten nem akart menni, így lefizettem :) minden nap kapott vmi apróságot. dobókockát, kulcstartót, kisautót, stb... de ekkor már mentünk reggeli után és ebéd utánig maradt. 3. héten már reggelire is ment. reggel kis sírás, amikor beadtam, de mire mentem el az ablak előtt, már nem volt gond.

DE: minden egyes reggel otthoni öltözéstől kezdve a bölcsibe való ajtón beadásig, ha kellett 30x megbeszéltük, hogy miért megy oda és hogy én sietni fogok, és megyek érte biztosan, és szeretem, és jó legyen, stb... mire elmondtam az egészet, már jött is a kérés: "beszéljkük meg". kicsi csak a gyerek, nem hülye!!! mindent meg lehet beszélni velük, bár ezt siokan elfelejtik... ha máshogy nem, el kell játszani, otthon cipősdoboz=bölcsi, babákat, macikat, dinókat, akármiket kiválasztani, ki kicsoda, gyerkőc, anya, pajtások, gondozó... és eljétszani, mi fog történni.

Nem baj.

Én anno másfél évesen mentem. Szerintem egyébként ez a legrosszabb kor, mert vagy 1 éves korig, vagy kettő után.. De mindegy, nálunk is így jött ki.

30 éve még nem volt anyás szoktatás. (Megjegyzem, ez se ördögtől való, ennek is van előnye, de nyilván ma más az irányelv.) Állítólag 1-2 hétig rohantam be, hátra se néztem, játszottam mint a bolond.. Aztán beteg lettem 2 hétre. Utána viszont olyan cirkuszt rendeztem, hogy nekem külön a vezető engedte az anyás szoktatást.. Megelőztem korom..

Aztán meg imádtam én is, meg a szüleim is...

Türelem.

eLŐSZÖR mikor mentetek, akkor hogy csináltátok?

Mert lehet, hogy akkor gyorsan "elvitték" Tőled!

Ami még lehet, hogy próbáld ki más bölcsibe!

Nem tudom van e arra lehetőség!

Vagy próbáld ki, hogy számodra nem, de számára "idegen" környezetbe, ott tudod e hagyni, pár percre, aztán 1 órára, hogy ott hogy viselkedk!

Amit még tudtok a bölcsibe csinálni, hogy szólsz neki,h mindjárt jössz csak pisilned kell, aztán pár perc múlva tényleg vissza mész 1-2 perc! aztán picit később 1-2 óra mulva ismét akkor mondjuk max 5 perc, ha nem sír 10 perc! következő nap ismét 1-2 perc pisi, aztán később ismét 15-20 perc! 3. nap ismét 1-2 perc az elején vmikor, aztán később fél óra -3/4 óra! aztán így tovább, így talán mindig tudja,h vissza mész,m először csak pár percre mész ki pisilni! De szólj neki,h anyának pisilni kell, de oda ő nem mehet,m ott felnőtteknek való, ő játszon és mindjárt jössz vissza!

kimész 1-2 perc (tuti,h sírni fog), ha nagyon sír akkor fél -1óra múlva ismét próbáld meg csak 1-2 percre! mert ez számára hosszú idő, de gyorsan eltelik, így viszont tudja,h mindig visszamész! aztán ahogy majd hozzászokik az 1-2 perchez utánna (de közeb legyen több perc is)lehet fél óra-3/4 óra! aztán 1- másfél óra! stb

Csinálhatod azt is,h mondjuk először mielőtt bementek megmutatod neki,h anyanak ide kell majd kijönnie pisilni! vagy elsőzör bementek 1. alkalommal ki is viheted magaddal és megmutathatod,h csak oda mész, pisil, aztán visszamentek! következő alkalommal csak szólsz neki,h odamész pisilni ahol voltatok!

Lehet,h ez úgy tünik, mintha be lenne csapva a gyerkőc, de ha máshogy nem megy és nehéz akkor ki lehet ezt is próbálni!

Ha ez se megy, de máshol ami számára úgymond idegen (pl:bnőd, távolabbi rokon, stb,ahol nincs mindnen nap vagy heti rendszeereséggel próbáld ki) ott el van akkor tuti,h az bölcsivel van vmi nem az,h a gyerek nem akar beszokni!

Hogy megy a bölcsi?

Nem tudok konkrét véleményt írni!

Amit én a játszóházba (ami bölcsibe van) azt vettem észre, hogy a félénkebb gyerekekkel úgy szokták,h a szülő kezd el vele játszani, aztán odamegy hozzájuk más gyerekek is, aztán vagy a gyerkőc megy máshova is felfedezőre vagy a szülő tud óvatosan hátrébb állni vagy a gyerekek-óvónéni bölcsis néni hívja vhova játszani! Először még keresi anyát/apát tekintettel vagy párszor odaszalad, aztán már azt se veszi észre, ha vki kimegy telózni vagy wc-re, stb!

Sziasztok!

Nálunk tavaly 2 hét volt a beszoktatási idő,amiből a második héten a Fiam reggel 7-től délután 3-ig sem inni,sem enni nem volt hajlandó a bölcsiben,annyira dacolt. De aztán feloldódott,és ma már szereti nagyon. Rengeteget fejlődött az elmúlt 1 év alatt,és tudom,hogy ebben nem kis része volt a bölcsinek. Én maximálisan bölcsi párti lettem,szinte csak pozitív tapasztalataim vannak.

Szóval kitartás,Csajok! Tényleg nem egyszerű,de ne adjátok fel! És ha aggályaitok vannak,igyekezzetek nem mutatni a kicsik előtt,hanem beszéljetek a gondozónőkkel.

Az a normális, ha egy gyerek sír. Úgy jelzi azt, hogy neki most valami nem jó. Márpedig egy gyereknek az, ha az anyukája elmegy, elsőre, másodikra, harmadikra... nem jó. Pár hétig még van sirdogálás. Vagy hogy gondoltad, hogy eddig még egy percre se hagytad egyedül, most meg egyik pillanatról a másikra számára érthetetlen okokból egyedülhagyod, és ő ehhez azonnal mosolyogni fog?? Az a normális, hogy nem, ez így van jól..

De ha már most lelkesen beszél a bölcsiről, azért olyan nagy baj nem lesz. Bízzál a gondinénikben, ők azért elég jól tudják ezeket a dolgokat irányítani. Ha eldöntötted, hogy viszed, akkor bizony ki kell tartani, ez nem könnyű.

Hidd el, utána viszont nagyon jó érzés, majdnem teljesen visszakapod régi önmagadat, és ezáltal még pluszt is tudsz nyújtani a gyerekednek. Nem teszel rosszat semmiképpen.

A beszokás álatlában 2-4 hét, de extrém esetben még több is lehet.

"hétfőn kezdtük"

Nyugi, kitartás. Bár nyilván lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha tudod, hogy bölcsis lesz, hogy azért néha másra is hagyod. De ez a vonat már elment..

Légy türelmes, és legfőképpen határozott. A gyerek elsősorban a te bizonytalanságodat érzi. De olyan gyerek nincs még a bölcsiimádók között, aki ne üvöltött volna, legfeljebb a szülő nem hallotta.

a bölcsiben nekem pont azt mondták, hogy nem jó,ha megszokja, hogy én is bent vagyok a csoportszobában. már a 2. napon otthagytam kis időre, tegnap meg csak beadtam és eljöttem... megszakadó szívvel.

ma nem tudtunk menni, de holnap már reggelire megy.

igaz, a bentalvással megvárom, hogy szeressen ott lenni.

de sztem nem lesz gond, hiszen csak elindulni nem akar, amúgy váltig bizonygatja, hogy holnap is megyünk bölcsibe :D