Befejeznétek egy olyan képzést, amibe sok pénzt toltatok, de már nem nincs kedvetek ahhoz a szakmához? (beszélgetős fórum)
arra elég az az egy,másfél óra.
Ó, az nem túl jó! pedig ott a kert, a gyerekeitek, szóval lenne miről beszélgetni.
egy héten párszor,csak nem vagyunk az a szószátyár fajta.ő az anyámra panaszkodik,én hallgatom.ebben nagyjából kimerül a társaság utáni igényünk is.meg néha az utcán megállok pár szóra egy-egy ismerőssel.
:)
Akkor menjetek! Legalább beszélgettek, és telik az idő is!
amikor nem csak zsömle,meg szóda kell,akkor a húgommal el szoktunk menni.ő örül,ha kiszabadul,nekem meg mindegy.
ilyet még nem is láttam.tegnap reggel a kocsmáros egyedül kávézott.páran mindig szoktak lenni.az autószereló haver például ott szokta meginni a reggeli kávéját,jobban esik neki,mint egyedül.
ja,lehet,hogy félreérthető voltam.a boltban.az emberek megveszik reggel a kenyeret,tejet,olcsó fölvágottat,aztán kész.persze minden nagyon drága.minél kevesebb a vásárló,annál jobban emel,erre még kevesebben mennek.ördögi kör ez.a másik két bolt kicsit olcsóbb,de messzebb van.
Na igen...
Van, ahol meglátszik, hogy nem is megy olyan jól!
Pl. nem érdemes fenntartani külön helyiséget.
Nálunk ki se nyit: "Hívásra házhoz megyek!" és nagyon sok fodrász is.
Szalonban dolgozni, minimum megyeszékhelyen, vagy nyári időszakban üdülő-körzetekben. Balaton mellett, vagy egyéb felkapott helyeken.
Mármint a boltban?
Én a kozmetika, masszázs, fodrász szolgáltatásokra írtam.
én járok minden reggel a boltba az anyámnak is,ketten,hárman,ha vannak.tíz órakor be is zárhatnának,mert délután senki nincs.
Elsőnek ezekről a szolgáltatásokról mondanak le az emberek, ha kevés a pénzük.
ugyanígy a masszőr is.eddig Pestről járt le,de úgy látszik nem érte meg.pedig feketén dolgozott,mint a többi,aki megteheti.
nálunk is bezárt egy húsbolt,egy újságos,egy vegyes.ja meg a fodrász már csak hetente háromszor dolgozik.meg három kocsma még régebben.
Én még most, 200 ezernél kiszállnék.
Annyira bizonytalan, kiszámíthatatlan a kozm. szakma, ráadásul legalább 5 év kell, hogy önálló lehess, és viszonylag jól megélj belőle.
Ápolónőként azonnal el tudsz helyezkedni, és ha szereted, nem szükségszerű a kiégés.
Csak az szól a befejezés mellett, hogy igen fiatal vagy még.
Nem mindegy, ki hol szeretne kozmetikus lenni. Van, ahol nincs rá fizetőképes kereslet. Van, ahol meg tud élni.
Kisvárosban nagyon meggondolandó.
Nálunk sok kis szolgáltató zárt be.
elég kevesen tudják ennyi idősen,hogy milyen munkát akarnak csinálni.az egyik osztálytársam már rádiót csinált 12 évesen,a másik régész akart lenni,másik óvónó,tanár.náluk egyértelmű volt.de hogy valaki közmunkás akart volna lenni?reggel hallgattam a kossuth rádiót,hogy a lány kozmetikus akar lenni,kérdezték,meg lehet élni,a felelet,sokan élnek ebből.hát egy kisvárosban 50 mellé biztos kell egy ötvenegyedik.
Pont akkor kerül sokba az útkeresés, ha belekezd, befizet százezreket, de nem fejezi be. Akkor az tényleg kidobott pénz. Viszont, ha befejezi, akkor ő ennyivel is több lesz, mert ha másra nem is jó, nő a tudása. Viszont bármikor jól is jöhet ez majd neki. Mindenképpen több lehetőséget jelent, mintha félúton otthagyja. Közben meg telik ám az idő.
Lehet, hogy igazad van, csak sokba kerül az az útkeresés...
Mindenképpen mérlegelni kell, tudom én...
40 felett, 50 felett is tanultam, mert muszáj volt.
Nagyon helyes! Ez a beszéd!
Nem a papír gyűjtésre gondoltam, hanem ha már elkezdte, fejezze be. Én azt tenném. Már csak azért is, mert beleinvesztált egy csomó pénzt, azt ne hagyja veszni. Ahogy lentebb is írják mások, lehet meg is szeretheti még.
Úgy döntöttem befejezem a kozmetikus képzést, viszont melette szeptemberben elkezdem az ápolói hivatást is. Veszteni valóm nincs, szeptembertől már csak 5 hónap a kozmetikus suli befejezése. Az ápolói még ingyenes képzés is ráadásul. :)
Persze, olyat kell tanulni, amit szeret, már ha az ember tudja, mit is szeretne tanulni. De én úgy látom, hogy a kérdező csak próbálkozik ezzel-azzal, mert még fogalma sincs, mit is szeretne csinálni. Ebben az esetben meg semmi értelme belekapni dolgokba, és otthagyni őket. Ha már nekiállt, csinálja végig, hátha közben tényleg rátalál az igazi útjára, ami nem hiszem, hogy az ápolás.
Jó, hát te ezt gondolod, én meg azt. Nincs ezzel semmi baj. Véleményeket kért, adunk.
Ha valamibe belekezdek, vérthúggyozva is de befejezem, legalábbis én ilyen vagyok. Ezt vallom. Főleg úgy, hogy ismétlem egy szakma, egy végzettség ami ki tudja mikor mire lesz jó.
A másik: ápoló akar lenni. És ha majd nem bírja, vagy az sem fog neki tetszeni?
Arról nem beszélve, hogy én a kettőt "összekötve" - egymást kiegészítve látok fantáziát. Pl egy bőrgyógyászaton, plasztikai sebészeten látok arra lehetőséget, hogy a kozmetikai végzettségét esetleg tudná kamatoztatni akár ott is.
Sajnos vannak dolgok amikért fizetni kell.
Az ember saját maga dönti el, mi éri meg neki és mi nem. Amíg nincs család, gyerek addig tanuljon. Mondjuk utána sem árt, de addig sokkal könnyebb.
Sokba kerülne még, és azt írja, a képzés pocsék.
Minek az ilyet fizetni?
További ajánlott fórumok: