Barátnőmet elcsábította egy afrikai néger pasi (beszélgetős fórum)

Most átolvastam az összes e fórumbeli hozzászólását. Lehet amiatt, hogy a mások reakcióit nem olvastam hozzá, de én nem látom azt a nagyon negatív véleményét, amiről beszélsz. Az én ízlésemnek egy kicsit túl részletesen kifejtette a barátnő pénzügyi helyzetét és én 34 évesen nem a korkülönbséget látom itt veszélyesnek, hanem a kenyai mentalitást.

Ha a kenyai férfi haza akar menni, akkor kötődik a saját kultúrájához, ami lényegesen eltér az európaitól. Ott nincs egyenjogúság a nemek között, meg nagyon szeretik az adományokat, a családtagok kifejezetten elvárják a rendszeres pénzbeli támogatást. Persze ez attól is függ, hogy melyik törzshöz tartozik az illető, hova akar letelepedni: falura, esetleg nagyobb városban.

Az ottani férfi értékét a gyermekei adják, tehát ha még nincs gyermeke, akkor majd akar. Ezért tartják fent a többnejüséget.

Fórumindítónak: azt nyugodtan elmondhatod a barátnődnek, hogy félted, szerinted először ismerje meg előbb személyesen a férfit, a kultúráját, aztán akarjon házasodni.

Lényegében pozitív véleményt nem írt a hölgyrôl, csak negatívat.

Ha valakirôl ilyen rossz a véleménye, miért vallja a barátnôjének??

A 26 éves félti az 50 éveset??

Minden ember más világ, más világrend.

És sohasem önmagunk felett ítélkezünk,

ami kötelességünk volna,

hanem egymás felett, amihez nincs jogunk.

Most elgondolkodtam ezen, és nemrég egy barátomtól megkérdeztem, hogy nem gyógyszerezik-e megint össze-vissza, mert baromira meghízott. Szerintem ez a tömeg probléma túl van misztifikálva. Ahogy azt is mondhatom egy barátomnak, hogy de jól nézel épp ki azt is, hogy de szarul.

Mark Gungornak van egy nagyon jópofa előadása a női és férfi agy különbözőségéről. Szabadon idézve:

női találkozás

- De cuki a tatyód!

- De szép a ruhád!

- De jól nézel ki!

ffi találkozás:

- Szarul nézel ki!

- Basszus, hogy meghíztál!

És az előbbi sokszor aljas és irigy, az utóbbi viszont nem bántó még akkor sem, ha durvaság.

Én elég sok maszkulin jellemzővel vagyok megáldva.

Ezzel egyetértek, az alakuló kapcsolatomat én is megbeszélem a barátnőmmel, és amíg abban a cipőben járt, ő is megbeszélte velem és most egy másik barátnőm is. És még véleményezünk is.

A súly igen, ha ő hozza fel, hogy hízott, akkor nem mondom, hogy nem, ha egyszer hízott, ha fogyni akar, viszem edzeni magammal, meg futni.

De ha őt nem zavarja, nem mondom.

Én sem csesztetem a barátaimat, főleg nem azzal hány kiló. Igazán egy barátnőmnél hoztam fel ezt nem tudom hány év alatt párszor, de ő maga szokott sipítani, hogy már megint hízott, és mikor szembetűnt nekem egy-kétszer, hogy hirtelen felugrott rá még X kiló, akkor megjegyeztem. Egyáltalán nem vette rossz néven. Nekünk ilyen a viszonyunk.

A magánszféra ott van, ahol meghúzzuk a határt. Ha közeli barátom elmeséli az új alakulgató kapcsolatát, akkor várja a véleményem, és nálunk ez nem betolakodás.

ő már kb 25 éves kora óta ilyem és tudja és mondja hogy kerek az alkata de így efogatta magát.

egészségesen táplálkozik ő csak sokat vagy a fene sem tudja mitől maradtak meg rajta a kilók. pedig kevés kenyeret és sok tojast meg fehérjét eszik rengeteg zöldséget.

jah meg fagyit , akkor az lehet a ludas , de én méshogy el sem tudom képzelni, kérdés hogy vajon Mamake igy szereti e vagy más van a dologban

Ha őt ez zavarja. Csak akkor. Észreveszi azt mindenki, ha elszaladt a kiló. Ha ő mondja, az más, de én nem vágom senki szemébe. És ha eleve túlsúlyos, amikor megismertem, és ez neki így jó. Akkor mi van? Nem kezdem el kritizálni, még ha én nem is vagyok az, és rendszeresen edzek. És ha sütizni akar, nem mondom, hogy ne edd meg, mert ilyen meg olyan vagy :)

A randi sikeressége nem a súlytól függ.

Ha meg véletlenül már az egészségére nézve káros, és kéri, hogy segítsek neki, segítek.

Szerintem meg ott kezdődik a dolog a barátságnál, hogy ismerjük annyira a másikat, tudjuk, neki mit hogyan mondhatunk, és tehetjük ezt úgy, hogy nem kell pózolnunk.

Szerintem pl. sokkal hasznosabb megmondani, ha elszaladt a kiLó, és együtt menni edzésre, mint a habos süti fölött vállat veregetni belső szépséget hirdetve, mikor a duci Jucink századik randija sem sikeres. Én meg fordítva is elvárom az ilyen egyenes beszédet.

Nekem most két igazi barátnőm van, meg még alakul egy kolleganőmmel :) volt olyan "barátnőm", aki abba kötött bele, hogy miért járok úgy, ahogy. A tartásom tök egyenes, nem emelem a fejem, de egyenes. Meg, hogy hízzak, mert így senkinek nem fogok kelleni. Sütött belőle az irigység és rosszindulat. És itt kezdődik az, hogy ha tényleg barátok vagyunk, sosem teszünk a másik alakjára megjegyzést, semmit. Azt hangsúlyozzuk, ami szép benne, akkor is, ha 100 kiló.

A döntéseiben mellette állok. Rákérdezhetek, ha van valami aggályom, gondolt-e ezekre, de nem sulykolhatom belé a negatív gondoltaimat. Ha meg véletlenül baj van, segítek, de még véletlenül sem teszek szemrehányó megjegyzéseket, hogy megmondtam.

Az egyik barátnőm pszichológus. Valahogy ő mindig tudja, mit mondjon és hogyan, hogy még ha problémám is van, beszéljünk róla, de ne okozzon bennem rossz érzést.

Hűha most elkapott a gépszíj, végigolvastam amit irtatok :D

Kedves forumindito, tudom hogy nem látok bele a kapcsolatotokba, de sztem legbelül lenezed "barátnődet" , valahol mélyen még azt is gondolhatod, hogy milyen szerencsés barátnőd hogy egy 26 éves f*sza csaj a barátnője.

És egy 50 éves nő kétszer annyi élettapasztalattal el tudja dönteni mit akar tenni.

Amugy barátnőd hatalmasat csalódna és rosszul érezné magát ha tudná hogy igy kibeszelted egy fórumon. Ez gyerekes. És gonosz.

Elnézést de egy kicsit kiakadt a hülyeség -relém, nem szoktam pedig ilyen jellegű forumokhoz hozzászólni :D

Mint a viccben:

Rendőrfeleségnél barátnő látogatóban.

Ahogy kinéznek az ablakon, látják, hogy jön haza a rendőr, kezében egy csokor virág.

Rendőrfeleség:

- Ma megint szét kell tennem a lábam!

Barátnő:

- Miért, nincs vázátok?

nagyon jó dolgokat írsz.

nekem a bnőm 1x tett egy olyan megjegyzést,hogy nem venne fel olyan miniszoknyát csizmával,ami rajtam van,bár megjegyezte hogy csinos,de nem kellene így öltözni,csinos vagyok enélkül is,nem kellene enyyire hangsúlyozni ami van,bla bla bla....mivel érzékeny lány,nem akartam megbántani,így nem szóltam semmit,de sztem ahogyy ránéztem abból vágta mi van....jó,ennek semmi köze a témához meg sarkos példa,de én nem tűröm,hogy beleszóljanak az életembe,ezt tűrtem gyerekként meg tiniként,de nehogy már mint felnőtt embert engem bárki irányítson...ha nekem abban van kedvem eltölteni a napomat,akkor abban töltöm el,ésatöbbi....most is azt mondom,ha valaki jót akar,hallgassuk meg,gondolkodjunk azon,amit mondott,pláne ha igaz barát ad tanácsot,akiben tényleg megbizunk,de ha valaki tolakodóan beleszól az életünkbe az gáz,azt nem veszi senki sem szivesen,neked is azt tanácsolom,kedves fóruminditó,hogy ne lépd át a határt,mert a barátságotok rá mehet.SAJÁT orsának kovácsa,felnőtt ember,a saját hülyeségéért ő fog szívni,már millioszor írtam,te jót akartál,beszéltél vele és itt a te hatásköröd véget ért.ez járjon a fejedben,hogy neked nincs lelkifurdalásra okod,aztán azt csinál amit akar,50évesen....remélem megfogadod a tanácsot és nem megy rá a barátság!