Barátnő (beszélgetős fórum)
Kort nem szeretnék mondani, de még általánosban vagyok. Azt én is tudom, hogy fájdalmat nem szabad kimutatni, de nehéz. Próbálom, mostanában sikerül.
Megtudtam olyan dolgokat, hogy ő azért nem foglalkozik velem, mert én nem vagánykodok stb. De tudom, hogyha hirtelen elkezdenék úgy viselkedni mint "egyesek" akkor nem történne semmi, csak kiröhögnének. Na mindegy. Köszi hogy írtál.
Nehéz helyzet, én is jártam így ált iskoláskoromban, volt egy pár hónap mikor úgy éreztem engem mindenki utál az osztályban, aztán valahogy minden helyre jött, nincsen rá jó módszer, nem szabad fájdalmat kimutatni (még ha nehéz akkos sem). Azt tudod, hogy miért nem kedvelnek az osztálytársaid? Csak mert (nem tudom szépen megfogalmazni!!) ha valami olyan amin tudsz változtatni (és akarsz is) talán próbálni kéne. Ha látják, hogy változól, ők is változni fognak.
Lehet egy próbát megér. Tudom, hogy a korodat véded, de mégis hány éves vagy???? Az elballagás egyébként sokat segít, sőt...! Ha addig esetleg nem változik a helyzet.
Manon
Szia!
Ha mindenki neked adott igazat - ahogy írtad - akkor máris nem vagy egyedül. Ha nem is a többi osztálytárs a legjobb barátot, lehetnek azok. A hűtlen barátnőt hanyagold, ha ő is úgy tekint rád mint te rá akkor visszafog térni hozzád. Ha nem, akkor nem is volt igazi barátnő.
Tudom, most rossz érzés, de jobb lesz.
Fel a fejjel. Manon
Olvasd vissza úgy 10 év múlva, amit írtál! Olyan jót fogsz rajta nevetni!
Most viszont fel a fejjel, ne foglalkozz a barátnődel, és hidd el, hogy előbb-utóbb ő fogja keresni a társaságod!!!
Az egész tavaly kezdődött. Betti (barátnőm) és én a legesleggjobb barátnők voltunk. Mivel eléggé nagy a tudásom - hadd mondjam így - mindig segítek neki dolgozatkor is. Megvédem, ha bántják. Ha lehetne osztályozni a barátságomat, 4-es vagy 5-ös lenne az biztos. Igen ám, de Betti tavaly elkezdett hanyagolni. Nem foglalkozott velem egész egyszerűen. Egy másik osztálytársammal kezdett barátkozni. DE órán viszont várta hogy segítsek neki. Nem tettem. Mi vagyok én, tanulóstárs?! Elfajult a dolog. Megtudta a tanár is, mivel mindenki az én pártomon volt és bepanaszolták őket a tanárnál. Megparancsolta hogy legyünk mindhárman barátnők. Megegyeztünk. Idén, kisebb-nagyobb megszakításokkal végig "boldogok" voltunk barátnőmmel. Ám ma megint összevesztem vele. Ilyen egy barátnő? ha rosszul vagyok otthagy? Ha bántanak röhög rajta? Hát ilyen? Nem elég hogy rosszul voltam egész tesi órán, ő mégis szúrós növényt akar a nyakamba tenni? Aztán mikor levelet írok neki, röhögve megmutatja a másik csajnak? Ilyen egy barátnő? Hát nem. Mostmár "végeztem" vele. Ne várjon tőlem segítségét. Ki mit vet, azt arat. A másik csaj rajzórán levert egy csomó papaírt maga alá. Mit hallok?
- Gyere Betti, szedd össze!
Hát csicska akar ő lenni? Miért jobb neki úgy?
Csak egy baj van: ha ő nincs, nincs senkim az osztályban!
Az összeomlás szélén állok. Ő nem törödik vele. Pedig nagyon szerettem, mint barátot. De ennek úgylátszik örökké vége.
Írjatok valamit hozzá légyszi! Mert az összeomlás végső határán táncolok akaratlanul is...