Barátkoztunk, de nem hozza a minimumot sem (beszélgetés)

Hát, van ilyen ismerősöm és más szempontból is igénytelen, de nem ítélkezem!

Én kirohannék a világból, de ez én vagyok!

Nincs vele gondom, köszönöm kérdésed. :)

Az elírás nem okoz gondot, bárkivel előfordul. Az írásjelek elhagyása már inkább - olyankor kódfejtőnek érzem magam. De valóban érdekes bejegyzések születnek. :D

Tökéletesen megértelek.

Sőt!

Csapja össze a kezét a csodálkozástól mindenki, aki tudja rólam, hogy magyartanár a "szakmám": én is a személyes impresszióimnak adnék elsőbbséget ilyen esetben.

Ha valakivel (egyébként) jól kijövök, akivel "el tudnám képzelni a jövőmet", azt "nem hagynám futni" pusztán csak azért, mert rossz a helyesírása.

Egyetlenegyszer találkoztatok? Azóta csak írásban kommunikáltok?

Nem derül ki pontosan az eddig leírtakból, de az első mondatodból erre következtetek.

Nem tudom, ki hogy van vele - nálam a személyes beszélgetés során tapasztalt dolgok sokkal nagyobb szerepet játszanak.

Gondolom, neked is szimpatikus volt, hiszen azt írod, hogy jót dumáltatok. Akkor csak volt benne valami megnyerő. Különben miért adtatok volna egymásnak elérhetőséget?

Nálam biztosan az élőben érzettek/látottak nyomnának többet a latba, minthogy külön írja az igekötőt az igétől.

De ez nálam azért működik így, mert az én ismeretségi körömben is vannak pocsék helyesírók, olyan is van, aki számomra furcsán beszél ( vagy helyett vagyol, kap helyett kapol) - mégis remek emberek.

Ha téged ilyen szinten zavar a helyesírás, hogy emiatt nem akarod fenntartani a kapcsolatot az illetővel, akkor valószínűsítem, hogy nem is adsz neki további esélyt.

Tégy a belátásod szerint.

Főleg azért volt meglepő, mert az írása kifejezetten szép és rendezett, de nem gyerekes, hanem "kiírt".

Naptárbejegyzéseken, 1-2 szavas feljegyzésein láttam az írását, de összefüggő, kerek mondatokban nem.

Én sok-sok együttöltött év és egy gyerek után jöttem rá, hogy a férjem analfabéta. Rákapott a viberre és írogatott. Botrány.

Én sem gondoltam, hogy ennyire meghatározza valaki megítélését, de lám. Sokkoló volt.

Én szörnyű összevisszasággal írok, nem figyelem a képernyőt és nem vagyok vakon h

gépelő

NÉZEGETem A HIRDETÉSEKET Ugyanaz a srác, gondolom kopipast, az igekötőket következetesen külön irja

Nekem nem kell tudnom Arkhimédesz törvényét ahhoz hogy ilyen szempontból bunkónak tartsam

Ez olyan alap, az Arkhimédesz nem alaptudás

Azt neked kell eldöntened, hogy számodra mi a fontosabb.

Mindenki rendelkezik hibákkal. Lehet, hogy ez nála nem igénytelenség, hanem valamilyen tanulási nehézség, mint a diszlexia. Ha így van, akkor ugyanúgy nem tehet róla, mintha mondjuk kicsit kancsal lenne. Ettől még lehet érdekes, kellemes ember.

De ha számodra ez sok, akkor nyilván nem kell erőltetni a kapcsolatot.

Mi lesz, ha vissza kérdez, hogy mi az Arkhimédész törvénye? :)

Még emlékszel rá?

Személyesen ismerkedtünk meg egy piacon, jót dumáltunk, aztán elérhetőséget cseréltünk.

Írásban kiderült, hogy még a -ba, -be, -ban, -ben-t sem tudja helyesen használni és az igekötőket sem írja egybe az igékkel. Én ezek után már nem tudok rá ugyanúgy tekinteni. Ezek olyan alap dolgok nekem. Nem azt mondom, hogy 100%-os helyesírással rendelkezzen, de ezek a hibák minden alkalommal felzaklatnak, amikor látom őket. Most mondjam meg neki, hogy már nem szeretnék vele kapcsolatot fenntartani?