Babát szeretnénk 2010-re (beszélgetés)
:)
ha ők kelthetnek bűntudatot benned, akkor te is tedd ezt!
Igazatok van, csak annyira nehéz!!!
Ismerem őket....anyám pl kijelentette, ha ennél a kapcsolatnál maradok, beledöglik.Annyira rossz, hogy nem bíznak a saját"nevelésükben", bennem, abban, hogy tudom mit csinálok, és nyilván nem viccből/véletlen csinálom
mi az, hogy kitiltotta az utcából is???
nekünk a baba pcos miatt nem jön össze. szedek gyógyszert, de nincs javulás :s
45 perc múlva viszont vár a doki :) hátha most kitalál valami újat :)
Akkor ár kell beszélni a dolgokat szerintem,
miért akarja a nő, a férfi miért nem... de ha nem akarja mindkét fél teljes szívből, nem szabad belevágni... szerintem
Ez egy jó mondat, köszi:) :o (-->puszi)
Tudod, ők azt gondolják, nekem nem jó, el van csavarva a fejem, ki van mosva az agyam...ez mind nem igaz, sosem éltem a rózsaszín ködben...még a kapcsi elején sem
És azóta semmi? Próbáltatok gondolom már mindenféle praktikát, igaz?
Lehet...csakhogy nem engedik hozzánk. Apám kitiltotta az utcából is....;)
köszi, jogos...:)
azt már tudják, hogy együtt vagyunk, hisz együtt is élünk...minden eszközzel azon vannak -lásd nagyi-, hogy ezt megállítsák, elköltözzek
és párod is ott volt? nem elég győzködni, együtt kell elmondani, hogy lássa, hogy boldog vagy vele. de az csak akkor sugárzik az emberről, ha a kedves is vele van :Đ
amúgy mi tavaly január óta próbálkozunk.
Figyelj Réka, tudom, hogy nem egyszerű ez a kérdés. Persze, hogy aggódnak érted, hiszen a kicsi lánykájuk vagy. Én a helyedben leülnék velük beszélgetni, elmondanám a tényállást. Nem feltétlenül azt hogy babát szeretnénk, hiszen még azt sem tudják, hogy együtt vagytok. Már rég túl lehetnél ezen, mondjuk 2 éve.
A nagymamád meg nem hinném, hogy csupán azért lesz roszul, mert rajtad rágódik, ez csak egy jó kis indok szerintem a bűntudat keltésre. Sajnos sok szülő hajlamos bűntudatot kelteni a gyermekében.
Állj a sarkadra, ha tényleg úgy gondolod, hogy ő az igazi és mond el a szülőknek, hogy szereted, igy döntöttél. De ez az én véleményem :)
de amíg nem vagy őszinte, sztem ne is várd, hogy elfogadják!
nem kell, hogy puszipajtások legyenek a pároddal, de le kell tisztázni, hogy ez van.
pedig ténykeg az lenne a megoldás, hogy kettecskén, kézenfogva leülni a szülőkkel, megbeszélni a dolgokat.
persze, hogy ellenzik, amikor a kicsi lányuk titkolózik előttük!
és még csak azt sejtik, együtt vagyunk, semmi komolyabbat....már ettől kész vannak, anyukám minden gondolata az, hogy hogy értesse meg velem, ez nekem nem jó...
és a babát nem is tudják még, hogy tervezzük!
Anyacékla, ez igaz, persze, elvben én is így gondolom, csak a gyakorlatban sajnos nem ilyen egyszerű...úgy irigylem azokat, akiknek a szülei így elfogadják, amit dönt!
A gond az, ha bárkinek baja lesz a családban, azzal hogy számolok el magam felé...főleg a nagyim lelkis, én vagyok a mindene...:(
sajnos még nincs babánk, de rajta vagyunk a dolgon :)
a 26 év valóban sok... lehet, hogy csak féltenek, hogy mi lesz veletek később, 10-20 év múlva. de ha leülnétek elmagyarázni, hogy nektek ez így jó, mert szeretitek egymást, talán megértenék.
Szia Réka!
Üdv köztünk.
Nekem nem voltak ilyen gondjaim, anyukám mindig azt mondta , neki mindegy , csak szeressük egymást.
Neked azt javaslom, hogy ha szeretitek egymást, akkor ne hallgass senkire, majd megbékélnek a döntéseddel.Mindenki a saját életét kell hogy élje és nem a szüleiét, nagyszüleiét stb.