Babát szeretnék, de azok a fránya anyagiak! (beszélgetős fórum)
Azérz félre értés ne essék,nem élünk szegénységbe,nem nélkülözünk.
Mindenünk megvan. Ház( albérlet ), 2 autó, ruhák..stb..úgyhogy nem nyomorgunk,de apum segít ,mivel ugye mint irtam nekem hol van munkám , hol nincs.
De igen,addig amig nem lesz meg a bejelentett x ev allasom ,hazassag esetleg illetve x osszeg felre teve,addig nem lesz gyerekunk.
Eléggé hasonló cipőben járunk, nekünk is az elmúlt 3 év volt nagyon nehéz...
Én reménykedem benne, hogy kemény munkával és kitartással az ember előrébb jut és végre saját családot alapíthat :)
Szia!
Hm,igen a házasság,én mondjuk szeretnek meg a baba előtt összeházasodni,ami ugye megint pénz,hiába nem lesz nagy eskuvő,de nem is ket tanus.:)
Tudoma amúgy,h meg idoben vagyunk,de azert az osztonok ill. Egyre jobban vagyok,vagyunk ra.
Bar nekem amugy sem lehet 1ik honaprol a masikra,mert en szedek egy gyogyszert ami mellett nem akarnek es nem is lenne tanacsos szulnom.
Úgyhogy az,h vagyunk ra es akarunk majd ..ez meg biztos nem most lesz,de h lehessen azon meg dolgozni kell,marmint nem a szex reszen...:)))
Es nem is az bosszant h meg nem alltunk neki a baba projektnek,hanem h az elmult 3 ev tapasztalatabol mikor fogjuj azt mondani h jo,most mar johet.
Nem vagyok az a fajta,aki azon fog parazni,h amikor mar minden adott lesz h meg mindig nincs meg mindenunk ill mivan ha ez meg az lesz,mert akkor sose lesz gyerekunk.:s
Szia Bucóka20!
Nagyon megértelek, teljesen hasonló érzések vannak bennem is! Én most vagyok 28 éves és 7 éve vagyok a párommal együtt! 6 éve járunk jegybe, de még midnig nem adatott meg hogy összeházasodjunk és külön költözzünk. Mondjuk mi egy vállalkozásba vágtunk, ezért ez kicsit más, mert sok pénz kell ide is, de gyerek még mindig nincs témába, csak ha már saját lakás lesz.. Sokszor nekem is eszembe jut a baba már, de nem fogok szülni addig, amíg nincs minden megteremtve a kicsinek.
Nem kedvem nincsen,hanem penzunk sincsen,illetve most koltoztunk ide,ezt pont nem mostanaban kellene meglepnem ill meglepnunk h arrebb koltozunk.:)
Amugy a munka az ,,csak,, az en problemam mert paromnak van es mindig is volt. Nekem olyan telitett a szakmam h nem tudok elhelyezkedni.
Vissza terve a babara,apam nyakara biztos nem fogok,hallgattam en mar eleget az elwtbe tole,nemhogy egy ilyen terhet a nyakaba tegywk,meg ha newm is neki szanom.
Azt gondolom azért indítottál fórumot, hogy lásd a helyzetedet kívülről. Mindenki meg is mondta mit kell az ügy érdekében tenned, tennetek. De a költözéshez nincs kedved. Sajnos ahogy most áll a helyzet nem vállalhattok gyereket, mert nincs elég jövedelmetek.
Az hogy a párod talán megint külföldön talál állást, megoldás lehet, valakinek így is jó. Szüleim majdnem 30 évet éltek így, hogy anyum otthon maradt a gyerekekkel, apum meg dolgozott külföldön. De te tényleg így képzeled a jövőtöket?
Más megközelítésből pedig: " Ha az Isten ad bárányt, ad majd hozzá legelőt is. " Vagyis nem kell annyit aggódni, mert ha jön is a gyerek majd csak lesz valahogy, fel nő majd az is ahogy sok másik is.......A mai világban azért ez mégsem annyira megfelelő hozzáállás, főleg ha ugye apud szemszogéből nézzük a dolgot... :) (Bár nekem az első gyerekem valahogy így született a semmire apa nélkül..... De az egy más történet. Van mára legelő is, de meg kellett érte dolgozzak.)
Minden esetre ha az ember AKAR valamit, azon dolgoznia kell. Nem várakozni. Tenni érte.
Ha hosszútávon gondolkoztok,szerintem pont nem ott kéne megvetnetek a lábatokat,ahol nincs megélhetés. Persze,a ti döntésetek,de lehúztok még 2-3 évet,és nem fogtok előrébb jutni,mert a helyzet csak carabb lesz sajnos,jobb nem hiszem (ilyen rövid idő alatt biztos nem).
Olyan állásinterjún még nem voltam,ahol kapásból pénz kértek volna,bár rég kerestem melót.
Amúgy a kutyák csak addig nem kerülnek sokba,míg egészségesek (sajnos miénk már öregecske,egy vagyonba van a kezelése),de legyenek azok mindig!
Hmm akkor te is tudod,mi megy itt borsodba...
Volt idoszak,amikor elgondolkoztunk h el kelleme innen mennunk,gyorbe,sopronba...messzebre,de ugye ott a lakas is dragabb,itt 30 ezer,ott min 50-60 vagy inkabb tobb,meg ugye 2 havi kaucio.
Ami ugy nagy hirtelen majdnem 200.000 ft ,plusz ahhiz h felvegyenek menj el allasinterjura,ami megint 10-20 ezer..nah mind1 nem a kifogasokat keresem,csak nem sokszor van felre teve a polcra 200-300 ezer,ha van is,annak is megvan a helye.
Innen jelen pillanatban nem akarok koltozni,utalom mar,laktam 50kmrel arreb,ahol fiatalon eltem,aztan parommal a szuleinel,aztan anyumnal,utana ismet albiba,most 5 kmrel arrebb albiba...unom,meg akarok,akarunk ragadni.
Szia Bucóka!
Én is borsod megyében nőttem fel, s éltem is egészen 2012-ig, amikor is (igaz nem elsősorban munka miatt) a fővárosba költöztem.
Természetesen nem állítom, hogy itt minden csodásan, gördülékenyen megy és dúskálhatsz a munkában...de borsodhoz viszonyítva még itt is több a lehetőség, s ha valóban szeretnél dolgozni, akkor azt gondolom valamit itt talál az ember. Tudom milyen ott munkát keresni, s mennyi az esélye kifogni egy olyat, amit megbízhatónak nevezhetünk...
Persze tudom, nagyon nehéz meghozni a döntést, s magad mögött hagyni az eddig megszokott dolgokat, de sajnos az állóvízben nem jut előre az ember. Ha pedig ott is albérletben laktok, akkor végülis mindegy hol az a lakás. :)
Baba-témához: Mindkettőnknek volt munkahelye, mikor úgy döntöttünk, jöhet a családunk 3. tagja. Párom már jó pár éve ugyan annál a cégnél dolgozott, mondhatni megbízható, aránylag jólfizető állása volt. A lányunk születése után egy hónappal becsődölt a cég...ennyit a megbízhatóságról...Az a szerencse, hogy volt hova nyúlnunk, mert volt megtakarításunk pont ilyen esetekre. Szóval azt is figyelembe kell ám venni, hogy itt a biztos sem biztos. :D Adódnak váratlan helyzetek.
Én is azt tanácsolom, hogy próbáljatok tenni, lépni, hogy nyugodtabb szívvel vállalhassátok a babát pár év múlva!
Elhiszem:)
Bar szerintem nincs annyiba 1 kutya 1 honapba ,mint 1 gyerek.:)
Nem kell szerencsere valasztanom.
3 kutya helyett én a gyereket választanám!Egy kutya kerül annyiba havonta mint egy gyerek!
Bocs,igaz,hogy imádom az állatokat,de.......a gyerekeimet jobban!
Igen,szeretjuk a kutyakat.
Talan parom vissza tud menni nemetbe,aztan h utana mi lesz azt nem tudom.
Jelen pillanatban 1 hete koltoztunk ide,nem kivanok koltozkodni,probalkozok addig ameddig lehet.
Úgy érzem én is hogy 1-2 évet varnunk kell,nwm fogok felelotlen dontest hozni,azaz nem fogunk.
Most koltoztunk ide,csabi dolgozik,mindig is dolgozott,talan neki ffkent konnyebb.Hiaba van szakmam,kitorolhetem vele.
Gondolkoztam masik szakman...de nem tudom,az is penz ugye meg ido.
3 kutya?..
Mi a párommal 1.5 éve voltunk együtt, amikor úgy döntöttünk, hogy mi akarunk közös gyereket, de otthon nem fog menni. Már volt egy lányom akkor. Ahogy számoltuk, egy gyereket felnevelni ketten, talán menni fog, de kettő már biztosan nem.
Irány külföld. Ez 3 éve volt. 2 évig eléggé nehéz volt, most is nehéz, de mertük vállalni a következő prontyot. Egy éves a fiam nemsokára.
Nem mondom, nagyon nehéz volt. Otthon én is jószágokat tartottam. A kutyát meghirdettem az internten és találtam egy jó családot neki. A nyuszik és csirkék szépen sorban a fazékban végzték. Aztán indulás. Előbb a párom, majd 3 hónap múlva mi is a lányommal. A kapcsolatunkat nagyon megviselték a nem várt nehézségek. De ha arra gondolok, mi lenne most otthon velünk.....?!
Hát azt mondanám neked, hogy menj el nyelviskolába aztán indulás kifelé. Főleg Borsodból.
Sajnos ott tartunk, hogy kutyát is már csak az tarthat akinek egzisztenciája van. :( Annyira drága, vagyis akkora a csóróság.
Én így most biztosan nem vállalnék babát,akármennyire is fájó várnék pár évet,és ha kell költöznék munkáért cserébe.Oda ahol vagytok éppen nem köt semmi,bátran mozoghattok akármerre.
Apukádnak igaza van,még ha kissé nyersen is fogalmazott,ha az ő támogatása nélkül nem tudtok meg lenni akkor nem jött el az ideje a család alapításnak.Hidd el megéri várni még egy pár évet,és neked nőként azt tudd,sokkal nehezebb lesz utána.Kisgyerekes nők nem a munkaadók kedvencei,sajnos tapasztalatból mondom.
Amúgy elég szomorú,hogy normális,értelmes emberek szülnének,élnék az életüket,de nincs mire,se munka,se pénz,más meg potyogtatja felelőtlenül akár 5-6 gyereket is...
Baratom volt kint,eleg jol keresett,de sajnos leepites volt es hazajött. Talan meg megy ki. Mi most koltoztunk uj alberletbe,van 3 kutyank,nincs nyelvismeretem,minimalisan tudok angolul,nemetul.
Itthon meg ez a tengodes,hol van munka,hol nincs,illetve ha van is,akkor eladokent is az a 70.000 ft,meg ugye falun lakunk,hiaba h van kocsim,nem szeretik a bejarosokat.
Ha lenne normalis fix munkam,akkor nem aggodnek,de ami itt megy borsodba az nem emberi.
Apum amugy Eleg erdekesen all hozza mindenhez.
Szia Bucóka !
Én is hasonló helyzetben vagyok. Mi 1 éve leszünk együtt a párommal, nyáron költözünk majd össze. Nagyon szeretjük egymást. Én 28, Ő 27 éves. Én is nagyon szeretnék babát már. Egy gyárban dolgozunk mi is, egy helyen, párom irodán , én operátorként. Nagyon keveset keresünk,én minimálbért, párom kicsit többet. Igaz mi nem albérletbe megyünk, hanem örökségből van egy kis lakásunk, de így is kicsit félek, hogy kevés lesz a pénzünk. Egy autónk is van. Szóval nagyon szeretnék babár én is , ha összeköltöztünk, csak én is félek, hogy kevés lesz a pénzünk :(
Már bocsánat, hogy a lényeget ragadom meg: Mi az, hogy az ő nyakára ne szülj gyereket? Ilyet mondana párom, repülne, hogy a lába sem érné a földet.
(Amúgy én 6 és fél év munkaviszony után, diplomával sem tudok olyan anyagi biztonságot felmutatni, ahova most szülni mernék, de ez gondolom nem nyugtat meg)