Azthiszem a gyerekem skizofrén! Van valaki hasonló helyzetben? (beszélgetős fórum)

Akkor jó:)

Tényleg nem bántásból irom, csak amiket észre veszek én is a környezetemben.

Még valami eszembe jutott, ami lehet hülyeség.

Az unokatestvérem egyik napról a másikra bekattant 14 évesen. Közönséges lett, dührohamai lettek, üvöltette a zenét, nekiment embereknek, ha valami nem tetszett neki. Persze az anyja rohant vele orvoshoz, de csak hónapok múlva derült ki, hogy kullancs csipés miatt lett agyhártyagyulladása, amit lábon hordott ki, és ez annak hatása volt. Kezelések hónapokig (antibiotikum, stb.) Már azt hittük sosem lesz normális, mert beszélni is alig tudott, nagyon kellett vigyázni, hogy szólunk hozzá, mert nem tudtuk mit váltunk ki vele. 1 év kellett, hogy újra a régi legyen.

Perszehogy nem. A barátnőm is egyedül neveli a fiát, aki most 15 éves. Neki is vannak dolgai, de sosem beszél csúnyán az anyjával és senkivel.

Nem vonom kétségbe azt, hogy te mindent megadsz a gyereknek, amire képes vagy, de sajnos ha az ember fogékony rá, akkor elég a távolból szemlélnie pl. az alkoholista apját, hogy máshogy gondoljon az életre.

Bizok benne, hogy valóban segitséget kaptok, aminek pozitiv hatása is lesz:)

Hidd el nagyon sokat beszélgettem vele napi szinten, amíg hagyta. Pár hónapja nem kommunikál, csak üvölt.

A hátteret biztosítottam neki, normálisan élek, a szüleim teljesen normálisak, segítettek.

Nem feltétlen kell ilyennek lenni az elvált szülők gyerekeinek, főleg, ha az anya biztosít számára minden jót, érzelmileg, anyagilag, mindenhogy.

Ne haragudj, de ha valaki beteg, azt orvoshoz kell vinni. Márpedig a topikindító gyereke egyértelműen beteg. Nemcsak az a betegség, ha valkinek fáj a hasa, vagy a torka, vagy vért pisil.

Ha valakinek téves elképzelései vannak a világról, az életről, vagy saját magáról, az betegség.

Ha én felépítek magamnak egy világot, ahol jó élni, és oda menekülök, ha problemáim vannak, az egy dolog. Jól ismerem a jelenséget. De ha a környezetemet is bele akarom vonni ebbe, és nem tudok kiszakadni belőle, amikor akarom, az már betegség.

Akkor már ez is valami:)

Hétfőn tudtok menni?

Elmondod majd mit mondott?

Sajnos, akkor is ezt látta.

Persze vidd pszichológushoz, de ha nem partner a fiad, akkor mit fog tudni segiteni?

Szia,

Nagyon sajnállak, sajnos a gyereked beteg, a tünetei nem egy lázadó kamasz tünetei, hanem egy beteg emberéi. Fel nem tudom fogni, hogy az orvosok, akikhez fordultál, miért bagatellizálják a tüneteket.

Nem akarlak riogatni, de bizony az utóbbi néhány évben jónéhány tragédiáról hallotunk/olvastunk, ami után mindenki vonogatta a vállát, hogy bizony pszichátriai problemái voltak az illetőnek, de sem nem kezelték, sem nem állt felügyelet alatt, mert amikor orvoshoz fordult, nem tudtak mit kezdeni vele.

Nem hiszem el, hogy Magyarországon ne létezne olyan intézmény, ahol komolyan vennék a problemádat. Csak szomorú, hogy akikhez eddig fordultál, nem tudtak hova küldeni.

Ezek a riasztó betegségek, ha nem is gyógyíthatóak, elég jól kordában tarthatóak gyógyszerekkel.

Lehet, hogy nem jó tanácsokat adok, de szerintem jobbak, mint orvoshoz vinni, megalázni, begyógyszerezni és elég életére megbélyegezni egy gyereket.

Milyen lehetne a gyerek, amikor adott volt egy alkoholista apa, aki nem megfelelő mintát mutatott neki. Nem tudom hány évig tűrte az édesanya az alkoholista férjet, de nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyerek ilyen, hiszen ezt látta, azt gondolja, hogy ez a jó, hiszen az apja is ezt tette. nem skizofrén, nem elmebeteg, egyszerűen téves elképzelései vannak az életről, mert ezt látta.

Már kicsi korában voltak dolgai. Vajon miért talált ki eszement dolgokat? Azért gondolom én, hogy az alkoholista apja, ne verje meg. És mit kapott azért ha szines történeteket mesélt azért, hogy ne kerüljön bajba? Bizalmatlanságot...

Most meg be akarják dugni egy kórházba, ahol teletömik gyógyszerrel és attól nem lesz ember.

Mit tesz egy pszichológus vagy egy pszichiáter?

Az egyik beszélget a másik gyógyszerez. Melyik a megoldás?

Beszélgetni az anyjának kell vele, gyógyszerre meg nem hiszem, hogy szüksége lenne.

Milyen lenne a gyerek egy ilyen háttérrel. Elnézést! Ez megint nem bántás, csak a gondolataimat irom le.

Szerintem nem is kérte. Nem igazán rád van szüksége.

Basszus, Tatjana, én ismerlek téged egy másik fórumról, ott is felettébb népszerű vagy.

Az történt, hogy kikerült az általános iskolából. Drogot nem találtunk nála, volt vérvétel is ezen gyanúból.

A lelkével kicsi kora óta az nincs rendben, hogy az apja nem törődik vele, de ő ragaszkodott volna hozzá. Lecsuszott hajléktalan alkoholista lett azapja.

Szerintem 1.5 éve történt vele valami, pld drog, ami miatt ez történik

nyilván előtte sem volt minden rendben a lelkével, mint írtad, gyerekkorában is problémás volt.

Köszönöm.

A gyógyszerről eddig nekem is az volt a véleményem, hogy nem. Utána érdeklődtem, utána jártam, és most már azt gondolom, hogy muszáj lesz. Csak jutnánk már el odáig, hogy valaki ki is irná.

Szerintem a sport,közös programok stb..csak kiegészítő tevékenységnek jók.Hiszen (én úgy gondolom) h a súlyos pszichés prolémákat egy kis sporttal meg erdőben mászkálással nem lehet megoldani,attól nem fog meggyógyulni.De legalább,ha kimozdul akkor nem romlik olyan gyorsan az állapota.

Mindenképpen pszichiáter kell plusz,ha megállapították a diagnózist akkor pszichológushoz is járnia kellene,de ezt a pszichiáter úgy is elmondja.

Lehet az lenne a "legjobb",ha egy pszichiátriai osztályra feküdne be,ahhol folyamatosan tudják figyelni és kezelni.

Az,h a gyógyszer csak elnyomja a tüneteket,csak részben igaz (szerintem)...van olyan betegség a kevésbé súlyosaktól kezdve az igazán súlyosakig,ahhol már igenis kell..különben egyre mélyebbre sűllyed az ember.

Én tudom,mert én is beteg vagyok,akármennyire is megakarok gyógyulni...mai napig vért izzadok a betegségem miatt.(nem skizofrén vagyok)

Lehetne magántanuló a fiad,h legalább a középsikolát elvégezhesse,de mellette meg is gyógyuljon.Biztos (gondolom én) nem azért nem jár iskolába,mert nincs kedve,szerintem sokkal súlyosabb problémája van.

Van egy skizofrén fórum itt a hoxán,ahhol talán többet tudnának segíteni.

Amíg nem juttok el a pszichiáterhez,keress meg az interneten minél több pszichiátert ill. pszichológust és kérd ki a véleményét.

Akik még ezen felül talán tudnak segíteni,az a kineziológus,természetgyógyász,akupunktőr(azt hiszem így írják)...:)

Segítenék nagyon szívesen,mert én tudom milyen amikor egy anyuka szinte belerokkan a gyermeke betegségébe(hiszen az én anyukám is átélte).

Kitartást kívánok Neked!

Ugyanezek miatt most már másodszor járja a 9. osztályt.

Igen, tehetetlen vagyok, mert ha szólok az a baj, ha nem akkor az. Provokál sokszor, hogy vitázzunk, és ha nem vagyok partner akkor azért dühöng, mert nem szólok.

Nem tudok már vele kommunikálni.

Ne haragudj, de ha a fiam velem így beszélne, azt hiszem egy akkora pofont akasztanék le neki, hogy a fal adná a másikat. Én nagyon jól tudom, h az agresszió nem megoldás és nem vagyok híve a verésnek sem, de azt hiszem az első ilyen megnyilvánulásakor szájon töröltem volna. Ha máshogy nem megy a tisztelet...

Nem bántani akarlak, komolyan nem.

Sajnos a fészbuk most sok gyerekre jellemző.

És a ronda beszéd is.

Nem érzem, hogy Te ez ellen tehetnél..

Nálunk az internethez ritkán engedtem már kicsinek is.

Sokat ül a gép előtt, de nem a neten, nincs a szobájába... igy szokta meg.

Szerencsémre nem agressziv játékokat játszik...

Nem is tudom mit lehetne tenni..

Ha jár a szád ( bocsi ) akkor csak a feszültséget kelted benne. Ha meg nem, akkor az sem jó....

Tehetetlenség érzése...

Én is átmegyek rajta, csak sokkal egyszerübb a dolgom... Mi csak az érettségi előtt állunk és nem akar iskolába menni, nem akar tanulni, csak a játék és a sport.... Ráadásul tudatában van, hogy betöltötte a 18-at, ( hiába még 14 éves szinten van, vagy még alatta )

NAgyon óvatosan kell hogy közeledjek hozzá.... figyelve minden rezdülését... érzelmi világát....

Téged is csak óvatosságra tudlak inteni...

Próbáld kicsit hagyni, inkább ismételjen évet a hiányzás miatt... ( de nem tudom innen a távolról, hogy ez jó megoldás e?) Nem tudom mennyire van elmérgesedve a helyzet..

Sajnos ezeken már mind túl vagyunk :(

Iskola, nevelési tanácsadás megvolt. Pszichológusok sora volt, pszichiáter 1 látta, most a 2.-hoz van időpontunk. Vérkép volt, hormon volt, minden OK. Nem cukorbeteg, hormonok is oké. Volt EEG, EKG, agyi hullámokat néztek.

Most küldi a jegyzőnek a papírt az osztályfőnök. Ebben csak az a ciki, hogy ott dolgozom :(

Ilyen esetekben az iskola is szokott segíteni,nevelési tanácsadás,és az orvos mindenképp.Nem feltétlen kellene nyugtató vagy antidepresszáns,hisz az nem megoldás.

Kezdődhetne egy vérképpel,azon belül a hormonokat is meg kellene nézetni.

Ennyiben ne hagyd,a sportolást sem.Lehet úszni nem szeretett,de van más alternatíva is.

Gondolom a családi pótlék ugrott,ha ennyi igazolatlan van.Pl azzal is lehet motiválni,hogy mind az övé ha rendesen jár iskolába.

Vagy ez sem?

Mert ha semmi sem,akkor kórház.