Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Az én házam! Az én váram? fórum

Az én házam! Az én váram? (beszélgetős fórum)


1 2
46. c863b54f87 (válaszként erre: 45. - Kevian)
2010. júl. 20. 13:34
Szerintem ahol csak fiú gyerek van ott necces a dolog. Meg talán akkor ha csak egy gyerek van.Nekem egy nővérem van, vagyis ilyen téren nincs tapasztalatom. Csak a párjaimmal kapcsolatos régi események vannak az emlékeimben:D.A szokásos rossz anyósos emlékek:).
45. kevian (válaszként erre: 44. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 13:29

Én is az vagyok. :D

Egyébként mi hárman vagyunk testvérek, 2 báttyám van. S bizton állíthatom, hogy az anyukám hozzám ragaszkodik a legjobban. No én vagyok ott bármire van is szüksége. :P

44. c863b54f87 (válaszként erre: 43. - Kevian)
2010. júl. 20. 13:23
Azt megtanultam,hogy a fiús anyukák nagyon ragaszkodnak.
43. kevian (válaszként erre: 42. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 13:20
Neki viszont még otthon él a másik fia, az apukája is vele él. A huga 5 házzal lakik odébb. S a falujuk tele van közeli rokonokkal.
42. c863b54f87 (válaszként erre: 40. - Kevian)
2010. júl. 20. 12:58
:D:D:D.Szerencsére nálunk azért ennyire nem durva a szitu. Amikor megtudtam, hogy ilyen közel van a háza az anyjáéhoz kicsit kiakadtam.Annak, hogy odaköltöztem az volt a feltétele,hogy nem jön át és nem rendezkedik ott. Persze őt is megértem,egyedül él,csak a fia van neki meg a rokonok. Nehéz persze elengedni...de akkor is.
41. kevian
2010. júl. 20. 12:58
Istenem, de jó volt amikor még vak voltam és szerettem az anyósomat...
40. kevian (válaszként erre: 36. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 12:56

Pontosan ugyan ez a helyzet velünk is. Annyi a különbség, hogy 60 km-re lakik tőlünk. De amint megérkezik, rögtön otthon érzi magát. A múltkor gyomnövénynek hitt, réti virágaimtól szabadított meg..áááááááááá.

Valóban nem tűnik rossznak, hogy segíteni akar, de erre én nem szorulok rá.

Mert azért az mégis sok, hogy megkérdezi mikor pucoltam utoljára ablakot..mi köze hozzá??? Engem nem érdekel, hogy ő mikor csinálta a saját lakásában utoljára.

Náluk nagy divat a segíteni a másiknak. S még örülnek is neki, hát menjen oda ahol szívesen látják.

Na én tuti nem fogok nála egy kanalat sem elmosogatni.

Mondjuk inkább ő se mosogatna nálam. Mert neki a mosogatás, langyos vízzel átöblíti a poharat, tányért, evőeszközt..pfujj.

39. c863b54f87 (válaszként erre: 37. - D5bef942d7)
2010. júl. 20. 12:50
:D:D:D...hát én nem tettem és szerencsére soha nem került szóba a dolog.
38. kevian (válaszként erre: 34. - Puritan)
2010. júl. 20. 12:49
Most megint írtál egy "nagyot".
37. d5bef942d7 (válaszként erre: 35. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 12:49
... hát én tuti, hogy a legszebb mosolyommal köszöntem volna meg a mamának, hogy segít és fáradozik nekünk... (bármit is gondolok magamban) :))
36. c863b54f87 (válaszként erre: 35. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 12:46
Igazából nem az bosszant, hogy gazolt...mert ugye jó, ha nem nekem kell csinálni:D, hanem az, hogy az a mi házunk és ahogy írtad a mi várunk.Az én kertem...én akarok küzdeni vele. Ha 6 méteres gaz lesz,akkor az lesz.Kérdésedre a válasz...nekem párom megoldotta és anyós megígérte, hogy nem szól bele a dolgainkba.
35. c863b54f87 (válaszként erre: 31. - Kevian)
2010. júl. 20. 12:41
Nos nálunk a helyzet az, hogy párom vette házat mielőtt megismerkedtünk volna. A ház az anyja házától kb 300 m-re van.Mivel amíg én nem voltam és a fiacskája sem lakott ott az alap dolgokat pl kert gondozás,stb együtt csinálták. Aztán jöttem én és oda is költöztünk,befejeztük a felújítást, ilyesmik. Sajnos hiába éltünk ott, anyósom még mindig azt hitte, hogy neki kell ott mindent megcsinálni.Eljött látogatóba és nekiállt kertészkedni. Egyik alkalommal, nem is olyan régen munkából hazaérve láttam, hogy fél kert ki van gazolva. Tiszta ideg lettem, felhívtam párom, hogy ez mi meg hogy. Elmondta, hogy anyukája átment sütit enni(párom szülinapja volt és ugye vettem neki tortát) és amíg párom nyírta a füvet nem akart tétlenkedni és gondolta mekkora jó dolog ha gazol:S:S.Kiborultam teljesen,márt azt is mondtam,hogy elköltözök onnan.Legyen akkor kettejük háza és gondozza együtt anyuci és a fia.A szerencsém az, hogy a párom nagyon szeret és igazából most először mondott olyant nekem amiből tudom, hogy bármit megtenne értem. Felhívott és elmondta, hogy lecseszte az anyját és megkérte,hogy többet ne tegyen ilyent.És a lényeg, hogy azt mondta neki, hogy ha engem elveszít miatta (anyós miatt), akkor őt anyuci soha többé nem látja.Persze semmi rossz szándék nincs bennem, de nem szeretném ha egyszer arra mennék haza, hogy a szobákat is átfestette, mert nem akart tétlenkedni:S:S.Soha nem várnék el ilyent a páromtól,mármint hogy ne találkozzon az anyjával.Nem is vagyok rossz viszonyba anyóssal,de azért vannak ilyenek amik kiborítanak...és ez a sztori csak egy volt.
34. puritan (válaszként erre: 33. - Kevian)
2010. júl. 20. 12:35
ez a te viszonyod az anyósoddal is közhely, lépj ki akkor belőle, legyél kivétel
33. kevian
2010. júl. 20. 12:27

"A gyermekem neki az első. De ha ő látni akarja ne aludjon. . felébreszti. No nem direkt, csak "elfelejti", hogy alszik és elkezd hangosan beszélni. " "A kisfiam fél évesen szerinte már mindent kellett volna, hogy egyen pl." -> 6.hsz. Sír a gyerek mikor felvesszi, mert menne, de "én akkor is foglak ha nem akarod"- és nevet. Ez nekem nem vicces..sőt!


Szerintem erről ennél többet nem is kell írnom, pedig lenne mit.


Nem vadidegen emberektől hallottam vissza, a saját testvére mondta el/szólta el magát. Illetve a férjem öccsének volt barátnője, akivel nagyon bírtuk egymást.


Semmi bajom a közhelyekkel, csak az, hogy közhelyek, s ez pont elég ok számomra. :)

32. puritan (válaszként erre: 30. - Kevian)
2010. júl. 20. 12:19

nem közhelyeket írok, saját tapasztalatot, habár a közhelyekkel sincs semmi bajom


a visszahallással meg az a bajom, hogy nem tud máshogy terjedni, mint pletyka által, tehát ügyet sem vetek rá...szemtől-szemben élethelyzetekkel kell foglalkozni, nem azzal, ki mit mondott arról, hogy mit mondtak mások rólunk


van gyermekem igen...kettő is...szerencsére sose kellett megvédenem őket az anyósomtól...a tiéd hogyan bántalmazza őket?

31. kevian (válaszként erre: 29. - C863b54f87)
2010. júl. 20. 11:55
S nálad kialakult valami jól bevállt módszer?
30. kevian (válaszként erre: 28. - Puritan)
2010. júl. 20. 11:54

Hidd el, én próbálkoztam, de egyedül kevés vagyok. Mikor időnként egyébként is visszahallom, hogy miket mond rólam a hátam mögött, valahogy nem tudom szeretni.

Jó lenne békében élni..nélküle!

Könnyű közhelyeket írni a szeretetről, toleranciáról, de mikor egy adott szituban vagy, az teljesen más!

Mindent eltűrtem neki, amíg a kisfiam meg nem született. De ő egy élő/érző kis lény és nem egy játékbaba..örülnék, ha ezt anyósom tiszteletben tartaná, s talán én is jobb szívvel gondolnék rá olykor.

Nem tudom van e gyermeked, de tényleg kihozza az emberből az állatott, ha a gyerekét kell megvédenie!

2010. júl. 20. 11:48
Szerintem nem gáz, hogy így gondolod. Nekem is volt hasonló gondom anyóssal.
28. puritan (válaszként erre: 27. - Kevian)
2010. júl. 20. 11:38

néha elgondolkodom, mennyivel könnyebb lenne sok nőnek, ha az anyósára úgy tekintene, mint egy szomszédasszonyra...mennyivel nagyobb volna úgy a szimpátia és a vendégszeretet...szerintem nem nagy kunszt utálkozni, elutasítónak és intoleránsnak lenni...az a nagy feladat és akkor veregethetjük vállon magunkat, ha ezeket le tudjuk küzdeni magunkban...nem kell mindenkit szeretni az életben, de a családtagjainkat nem iktathatjuk ki az életünkből és a rossz érzések újabb rosszakat szülnek, amikkel aztán keserítjük az életünket...


szerintem annyival jobb érzésed lenne, ha tennél egy próbát és utána azt mondhatnád, lám, nekem még ez is sikerül :)

27. kevian (válaszként erre: 26. - Puritan)
2010. júl. 20. 11:32
Akkor küldöm az anyósomat. :DDD
26. puritan (válaszként erre: 25. - Kevian)
2010. júl. 20. 11:29

igen, tudom, te azt írtad, a te házad, a közös tulajdont én írtam magamra, ha figyelve olvasol akkor látszik :)


tényleg tudok alkalmazkodni és azt hiszem örülök is neki :)

25. kevian (válaszként erre: 22. - Puritan)
2010. júl. 20. 11:25

Nem írtam, hogy közös a tulajdon!

Te lehetsz egyébként minden fiús anya álma. Örülj, hogy tudsz alkalmazkodni! Bár az én anyósomnál lehet még neked sem sikerülne...

24. kevian (válaszként erre: 21. - Aa35c27f5c)
2010. júl. 20. 11:24

Látod, mindenkinek más a rossz.

Én örülnék, ha kevesebbet "törődne" velünk.

De azért a te anyósod is jó kacifántos asszonyka lehet. :D

23. d5bef942d7 (válaszként erre: 13. - Puritan)
2010. júl. 20. 07:38
... Veled értek egyet.... ha ez számít... ;) ... de nem. :)
22. puritan (válaszként erre: 18. - Kevian)
2010. júl. 20. 07:25
megtette nemegyszer, túléltem...érdekes módon nem csorbult a tulajdonosi mivoltom, még a földhivatalnál sem jegyezték be, hogy anyósom körbevezetett valakit a házunkban...biztosan azért vagyok elnézőbb, mert nem kizárólag az én házam, mint a te esetedben, hanem a férjemmel közös tulajdon
21. aa35c27f5c (válaszként erre: 19. - Kevian)
2010. júl. 20. 07:12
Azt hiszem, nagyon megvadulnék, ha folyton látogatna :D Mi tavaly augusztusban költöztünk, saját házba csak októberbe, addig anyuméknál voltunk. Október közepén eljött, de csak azért, mert a gyerekeknek névnapjuk volt. Addig még egyszer sem jött el megnézni az épülő házat, segítségről nem beszélek, mert azt sem kaptunk, még azt sem ajánlotta fel, hogy míg mi mondjuk festünk, addig ő vigyáz hétvégén a gyerekekre...Aztán jött októberben, első háztűznézőbe, és egy sószórót nem hozott, míg ciki módon párom keresztanyjától kaptunk pénzt. Nem azért nem hozott, mert nem teheti meg, hisz egy sószóróra biztosan futná. Egyszerűen ilyen tahó. A fiának az első önálló lakása, és neki ez nem jelent semmit...Azóta voltak Karácsonykor (akkor is azért ők jöttek, mert én elkaptam a H1N1-et és tüdőgyulladással feküdtem itthon). Aztán februárban egy látogatással lezavarta párom név -és szülinapját, illetve az én névnapomat, majd áprilisban a két gyerek születésnapját. Közel egy év alatt ennyire futotta neki. De nem bánom, egyszerűen csak zavar, hogy annyira nem érdekli őt senki és semmi saját magán kívül, hogy február óta még a telefont sem emelte fel, hogy megkérdezze mi van velünk. Kisfiunk májusban kezdte az ovit. Június közepén tudta megkérdezni, hogy mi van az ovival, akkor is mi hívtuk más ügyben. És közben iwiwen még mindig az van kiírva neki, hogy szabadidejében a kisunokájával játszik...Ja, ha Ultinak hívnák a kisunokáját, még el is hinném :D Egyébként meg, míg együtt laktunk, akkor is kizárólag akkor vigyázott a gyerekekre, ha mi vásárolni mentünk és vittük az ő bevásárlólistáját is! Mondjuk arra nem panaszkodom, hogy türelmetlen volt vagy ilyesmi, mert anyummal ellentétben egyszer sem telefonált ránk, hogy hol vagyunk már, dolga van, stb., dehát mindig vagy 3 szatyor cuccot vittünk neki haza...Hú de hosszúra sikeredett...Mindegy...még volna mit mesélni bőven :D
20. kevian (válaszként erre: 15. - Ead8a180fe)
2010. júl. 20. 06:58

Küldjem???

Bárhol képes napokig vendégeskedni. :DDD

Közben kioktat és szétnéz, de csak jóindulatból.

19. kevian (válaszként erre: 14. - Aa35c27f5c)
2010. júl. 20. 06:56

Bárcsak az ezény is valamire fogná, hogy miért nem jön hozzánk. De levakarhatatlan. Minden második hétvégén 1 nap az övé. Nem pár órácska. Reggeltől-estig itt van/10-20 óráig/.

Tehát 2 hétben van 3 napunk, hogy élvezzük a "családi" hármast. Persze ha a férjemnek épp nem kell hétvégén dolgoznia.

18. kevian (válaszként erre: 13. - Puritan)
2010. júl. 20. 06:53

Szeretne eldicsekedni?

Neked, hogy esne, hogy oda hív valakit a lakásodba és körbe vezeti benne, mintha a sajátja lenne?

17. kevian (válaszként erre: 10. - Kitrákotty)
2010. júl. 20. 06:52

Nem konkrét igent mondtam, hanem "ühüm" volt inkább. Ugyanis ekkora pofátlanságra már megint nem számítottam! Sajnos újra csalódnom kellett. :S


Tegnap délután a férjem hozta fel "újra" a témát és azt mondta, ha én úgy akarom még az anyját se engedjük be. :D Úgy tűnik, hogy a lovag miatt most neheztel a kedves mamájára...

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook