Az első babánkat várom és közben a férjemnek viszonya van. Mit tegyek? Volt/van valaki ilyen helyzetben? (beszélgetős fórum)

Értem. Végül is a gyerek jól-léte a fontos.

Hogy valaki egyedül akar élni vagy nem, az más kérdés.

Ezzel vissza is tértünk az eredeti témához. A férfinak is joga van ahhoz, hogy egyedül éljen, ha úgy érzi. Főleg, ha enyhén szólva nem könyörgött a gyerekért.

Nyugi, férjezett nő van olyan, aki nehogy nem éri föl, de azt sem tudja, hol a biztosíték a lakásban.

Délelőtt kiment a bizti, ő egész estig otthon ült tétlenül, mert a férje nélkül nem boldogult. :D Hisz még vasalni se tudott áram nélkül ugye... :D

A biztihez vegyél egy jópofa kislétrát, slussz. .D

Nekem is benne volt a személyimben a válás, de mivel visszavettem a lánynevem a válás után, csak az apai nyilatkozat kellett, hogy az esküvő után "egynevű" család legyünk. :D Ha egyedül neveltem volna a fiamat, nem zavart volna, hogy a lánynevemet viseli.

De aki megtartotta az asszonynevet, hiába vált el, a gyerek a volt férj nevére került.

Volt Anyukámnak egy barátnője, aki tudatosan nem akart férjet, de gyereket szeretett volna. Mivel kiváló teremtés volt, okos is, igényes is, kedve is, talált olyan férfit, akivel meg tudta ezt beszélni. (Tudatosan keresett "apának valót", a férfi intelligens is volt jóképű is.)

Megbeszélte, hogy gyereket szeretne tőle, és utána akár szét is mehetnek, ős soha nem fog gyermektartást kérni, nem fogja zavarni semmivel. Anyu akkoriban segített neki azzal, hogy némi maszek munkát szerzett neki, hogy könnyebb legyen.

Szép és okos kislánya született, gyönyörűen felnevelte egyedül. Nem is akarta volna másképpen.

Nem tudta mindenki a történetet, de mindenki tisztelte és kedvelte ezt az "egyedül nevelő anyát".

Jajajajaj!

Nálunk is a kórházban volt csodálkozás és értetlenkedés mivel én megtartottam a leánykori nevem. Sehogyan sem sikerült megfejteniük a titkot. :)

Nekem tetszett egy csomó dolog mindkét filmben, és nem zavar, hogy a szó belekeveredett minden nyelvbe így vagy úgy. Rita Montalcini is inkább a belevaló szingli kategória volt a maga idejében, nem a savanyú vénlány, hiszen az első nő volt, aki elvégezhette az egyetemet azzal a hivatással, amit előtte csak férfiaknak szabadott, ezzel önként vállalta, hogy esetleg vénlányozzák.

Noha engem nem zavarnak a szinglik, tartom, hogy jobb egyedül, mint rossz kapcsolatban, mégis amikor valaki megmondja a tutit, hogy ő mindent így és így fog csinálni, nulla tapasztalattal mindent tud a kapcsolatokról, ez megmosolyogtat.

Nem a 80-as évekkel kezdődött a kultúra korszaka. A "vénlány" fogalom inkább a 30-as években volt tipizáló kategória. :D

Sőt, volt olyan szlogen is, hogy "asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség"...

Pasija lehet azért még valakinek, ha nem költözik vele össze, hanem az "együttjárás" -nál maradnak. Ha esetleg netán az utamba akad egy arra érdemes férfiú, én sem akarnék együtt élni vele.

Amikor az ember már túl van a gyereknevelés, betegápolás, temetés dolgain, már megelégszik egy kapcsolat fénypontjaival is, és nem igényli a gazdasági közösséget, mert az ekkorra már kialakult, az összes egyéni szokással és rigolyával együtt.

Van persze más szempontok is, de több, hasonlóan lazább kapcsolat van a baráti körömben is.

Van bizony. De akkor "működik", ha egyik vér szerinti szülő sem házas, papíron sem.

Asszonynéven szülő nő gyermeke az asszonynévből adódó vezetékjevet kapja, illetve a lánynéven szülő nő bármit mond is, a baba az ő lánynevére kerül.

A fiam apja, a későbbi férjem az élettársam volt a szülés idején. (Egy nyári alkalmat, azaz rendezvényt céloztunk meg az esküvő hátteréül.) Mivel késett valamennyit az anyakönyvi kivonat kiadása, volt annyi időnk, hogy a főnővér tudtával a férjem kiszöktessen a kórházból, és elrendezzük az apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvi hivatalban. A kórház szülészeti naplójában ettől függetlenül az én lánynevemre írták a fiunkat. Az anyakönyvi kivonatot már a "rendes" nevére kiállítva kaptuk meg. :D

Az volt bajban, aki már régebben elvált, azt sem tudta, hol él a volt férje vagy mi van vele, és az élettársa volt a baba apja. A szülészeten döbbent rá, hogy bizony az asszonynév miatt az idegenné vált exférj nevét viseli a babájuk. nem tudom, hogyan rendezték el végül. Egy régi barátnőm fia is idegen nevet visel, hasonló okból.

Ez roppant kellemetlen tud lenni.

Nemrég temetésen voltam és koszorút kellett csináltassak. Odáig rendben volt, hogy Fájó szívvel... , de a másik felére a szalagnak mit írjanak? Nem vagyunk semmilyen család, mégis két ember vagyunk... Nem esett egy kicsit sem jól.

Én nem szeretem a szingli kifejezést, akárhogyan szépítjük az egyedül az egyedült jelent. És én nem vagyok egyedül:), csak egyedül nevelem a lányom.

Ezt szerintem mindenki így szeretné, kinek korábban jön össze, kinek később, kinek soha, régen pedig nemcsak azokat nevezték vénlánynak, akiknek nem lehetett gyereke, hiszen honnan tudták volna, hogy neki nem lehet? Azokat is vénlánynak nevezték, akiknek nem jött össze időben a dolog, pl senki se vette el őket feleségül. Így nem is tudhatták, hogy terméketlen vagy sem, belesoroltak mindenkit "vénlányba", akik nem fiatalon házasodtak.

Pl még akkor is rajtuk maradt a jelző, amikor már férjnél voltak, regényekből is tudhatjuk, xy vénlány volt, x szívességet tett neki, hogy elvette, stb.stb.

Amúgy mit teszel, ha mégis elválsz? Ha gyerekkel válsz el? Akkor úgy mutatkozol be, hogy szia, csonka család vagyok? Vagy ha valaki rákérdez, szingli anyukát mondasz? Mert szerintem az utóbbi lesz. Most kritizálod őket, de ember tervez...

Nem úgy indultam neki a házasságomnak, hogy rá van írva egy pasi homlokára, hogy na, ez ilyen és ilyen lesz egész életében. Az emberek változnak, évek, évtizedek alatt sokat változnak, szóval csak akkor leszel biztos benne, hogy xy jó apa lesz, amikor már apa lett. Előtte csak reméled, de a puding próbája az evés.

Mások döntései meg szintén 2-2 ember döntései, ezért nem tudok messzemenő következtetést levonni. Te hogy tudsz? Nyilván mindenki úgy indul neki, hogy normális családot szeretne, útközben változhat ez. Miért gondolod, hogy ezt előre tudni fogod? Még én sem tudtam előre, hogy az enyém jó lesz, csak reméltem.

Igen, nagyon elgondolkodtató ez a lengyel helyzet. Két alapvető jog ütközik abortusz esetén:

nő önrendelkezési joga, és a magzat élethez való joga. Ja és még ott a vallás is, amellyel egyetértek, hogy a magzat miután megfogant egy élet, de ugyanígy van a jogban is, hogy a magzat fogantatásától fogva jogképes, ha élve születik.

óvszer mellett lettem terhes, nem szakadt ki, de a gumi sem 100%-os!!!! mikrorepedések és társai

nem tudtam, hogy esemény utánit kellene bevennem

ítélj el, de én az anyaságot választottam