Az élet élni akar! (beszélgetős fórum)
Pont, hogy nem amerikanista. Az amerikai könyvek éppenséggel teljesen mások ebben a témában (spirituális, önsegítő, stb.)Mindig konkrét dolgokról szólnak, mindig konkrét, egyértelmű tanácsokkal. Nincsenek prekoncepcióik az olvasókról. Nincsenek előítéleteik sem. Elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Az egyetlen céljuk, hogy ha akad valamilyen problémád, arra segítsenek neked választ találni. De nem adnak feladatokat. Egyik sem tekinti magát egyedüli üdvözítő megoldás prófétájának.
Ami azt illeti, pont hogy inkább olyasmi szemléletű embereknek készülnek, mint amilyen te vagy.
A kezdő hozzászólás éppen hogy tipikus kelet-európai maszlag.
Sajnos ez van:(
A "péniszméret" hsz a nyerő...
Semmi gond, ez is információ.
...
:))
Mosolygok magamban - mégpedig azon, hogy erre a pozitív életszemléletre vagy képes valaki ráhangolódni, vagy sem.
Vagy eleve megvolt benne az erre való törekvés (mivel manapság lassan a csapból is ez folyik, de a médiában mindenképpen, naponta jönnek hasonló idézetekkel, üzenetekkel e-mailek mindenki postaládájába), és ráébred, hogy tényleg, milyen igaz, hiszen csak így van értelme az egésznek, vagy pedig képtelen erre, mert alapból pesszimista és elutasító, vagy tényleg a gondolataival "felturbózza" a problémáit, és akkor csak idegesítik az ilyenek, "hülyeségnek" tartja az egészet.
Ha már naponta egy-két pesszimista "túlagyazó" embert sikerül átbillenteni erre a gondolkodásmódra, már megérte.
Az persze nem kérdés, hogy melyik fajta életszemlélettel érdemesebb reggel felkelni...:)
Kedves Yamba első hozzászoló!
Legfeljebb, amiről beszélsz próbálod pozitivan felfogni ez jó dolog. Az élet tényleg tele van nehézségekkel és sokféle akadályt kell leküzdeni, a tévében nézed a híreket csak negatív dolgokról tudnak egyfolytában beszámolni az embereknek. Előtted a küzdés, előtted a pálya az erőtlen csügged az erős megállja. Tudod ahány ember annyi féle felfogás, hiszen nem vagyunk egyformák. Üdv.Ágnes
Nemrégen láttam egy videót, ami gyökereiben változtatta meg az élet értelméről való felfogásom.
Akit érdekel írjon, privátban elküldöm. :)
Az élet élni akar és szereti, ha át van itatva rummal:)
Na, jó, csak vicceltem - egy kicsit.
Kinek az élete nincs átitatva rummal?
Ki tud olyan tudatos lenni, hogy ne lebegjen néha?
Jól látod, néhány hsz. után leállnak a fórumaim.
Nem azért, mert én "nem térek vissza", hanem azért, mert a fórum természetéből adódóan ekkora az érdeklődés.
Ha a madagaszkári makákókról kezdenék fórumot, az öt hsz-t sem élne meg.:)
Nem kell elnézést kérni, azért írtam, hogy aki nem így érzi, az nem így érzi...
Mindenki leéli VALAHOGY az életét.
Nem "kötelező" se cél, se feladat-karesés.
Ez csak lehetőség...
én csak azt nem értem, hogy minek nyitogatod a fórumokat, ha 1-2 hozzászólás után otthagyod.
( legalábbis az eddigieket )Ez egyfajta pszichoterápiás gyakorlat itt a Hoxán? :D
"Te, mint magadat céltalan életűnek gondoló ember: azért vagy, azért élsz, mert célod van, feladatod van. Keresd meg! Adj minden napodnak esélyt! Azért ébredtél fel, hogy az a nap építő legyen - bármilyen szinten. "
Bocs,de annyira émelyeg a gyomrom ettől az amerikanista,spiritualista marketing meeting feelingtől!
Én céltalan vagyok,és az is maradok,és várom,hogy az élet adjon nekem feladatot,és ha ad elfogadom,megoldom,mint eddig is bármikor.
Én ezt látom magának az "életnek",a sorsnak,a karmának.
Klassz amiket irsz.
Ez igy igaz,de nem lehet a kersztet letenni?
Mondjuk,ha a problémáknak is teret adunk és belátjuk,megoldjuk.
Szerintem az energia önmagában nem elég.
Meg kell tanulni használni,meg kell tanulni itélkezés nélkül élni,stb...
Csomó minden.
Ird körül szerintem még ezt a témát,mert minden igy van amit leirtál,de meg is kéne tanitani az embereknek cipelni azt a keresztet.
Nagyon sokan gondolják,hogy az élet élni akar,de azt,hogy hogyan tartsa életben nem sokan tudják.
Az élet élni akar, az ego pedig minden hülyeséget kitalál,hogy milyen vacak a világ, mennyi nehézséggel kell szembenéznünk.
Legtöbb esetben, ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, a világra történő rátekintésünket, akkor felfedezhetjük annak jeleit, hogy az élet élni akar.
Mit jelent ez valójában (az én nézetem szerint)?
Azt, hogy ismerjük fel önmagunkban az erőt!
Vegyük észre, hogy ha a csüggedésnek teret adunk, akkor valóban balul sülnek el a dolgaink. Ha érezzük az energiát magunkban, noha az eredményét még nem látjuk, akkor valahogy mindig tovább, előbbre lépünk.
Ha csak picivel is, akkor is.
Ez az élet minden területén érvényes.
Vannak nagyon nehéz keresztek, és vannak kevésbé nehezek.
Aki a keresztet hordozza, annak mégis a sajátja a legnehezebb.
Ez természetes. Ez az emberi mivoltunkhoz tartozik.
Sokan úgy hívják ezen kereszteket, hogy életfeladat.
Igen, aki élni akar, annak az életfeladatokat meg kell oldania.
Van, akinek bagatell életfeladatok jelentik a nehézségeket. Van aki igazán húzós feladatokkal küzd - ezt most nem részletezem.
Azt üzenem mindenkinek, hogy onnan lehetünk biztosak abban, hogy az élet élni akar, hogy reggel felébredünk és felvesszük a "munkát". Ez a "munka" minden ember számára más - természetesen -, de munka mindaz, ami az életet egy picivel is "továbblöki".
Az elkeseredett, "céltalan" - mert ilyen nincs, csak olyan, aki úgy érzi - embereknek üzenek ezzel.
Te, mint magadat céltalan életűnek gondoló ember: azért vagy, azért élsz, mert célod van, feladatod van. Keresd meg! Adj minden napodnak esélyt! Azért ébredtél fel, hogy az a nap építő legyen - bármilyen szinten.
Az élet élni akar, ha így gondolod, ha nem. Ha nem így gondolod, akkor is...:)