Az baj, ha nem vagyok szerelmes a páromba, de nagyon is szeretem? (beszélgetős fórum)
Tegyük fel.Ha én úgy gondolnám és érezném, hogy szerelem nélkül, nem létezik kapcsolat, boldog anélkül nem lehetek... hát akkor ebben a helyzetben szakítanék a párommal. Na és mi biztosítja azt, hogy lennék-e szerelmes? Azok a férfiak akik jönnének egymás után, mindet elhajtanám, mert "jaj nem vagyok szerelmes" pedig lehet hogy lenne köztük olyan aki rendes, és meg is tudna fogni a kisugárzása, és még az együttélés is jól menne... de én tovább lépnék, mert nincs szerelem... és mi biztosítja, hogy nem egy f.szkalapba lennék szerelmes, aki ígér sok jót és szépet, azt mondja mennyire szeret, közben meg csak kihasználja az érzésem...? Egyébként, mikor megláttam a párom, valami különöset éreztem, ahogy belenéztem a szemébe...és a hangja...tudtam meg kell ismernem. És igazam volt. Láttam a szemeiben milyen jólelkű... Szóval nem azt mondom, hogy az ember akárkivel együtt tud lenni, akárki mellett boldog tud lenni, de ehhez nem feltétlen kell rózsaszín ködös szerelmem. Mindenkitől elnézést kérek, ha esetleg megbántottam volna a véleményemmel. De ez az én véleményem, tapasztalat alapján, amit mint már írtam magamon tapasztaltam, de hozzáteszem másokon is.
Mire gondolsz? Milyen tíz év?
A szikra az az indito rugoja egy kapcsolatnak ..
Igen kivancsi lennek en is ra 12 ev utan ki, hogy nyilatkozik:)
Ahogy érzed,majd 10 év fölött is várom a véleményedet:))
A szikra hamar elmúlik... Ha valakinek a szikra a legfontosabb, annak érzésére vágyik, akkor bizony nem marad egy ember mellett. Mert az kialszik, hol pár hónap, hol pár év alatt...
És szeretni a párom, vagy a testvérem nem ugyanaz. Mert vágyom a párom csókjára, intim érintésére, attól még, hogy nem vagyok szerelmes, de a testvérem csókjára nem.:-)
Amit te írsz az azoknál az embereknél van, akik megvannak győződve, hogy a szerelem a minden...!Ezek szerint, akkor az ember élete boldogtalan, ha éppen nem szerelmes...?Hát azért nem lehetünk szerelmesek fiatalkorunktól halálunkig, mert hogy csak úgy vagyunk boldogok...!?
A boldogság nem egyenlő a szerelemmel. Boldog lehetsz apró dolgoktól is vagy sok minden mástól.
Egyébként én saját magamon tapasztaltam. Régebben úgy gondolkoztam, hogy szerelem kell, rózsaszín köd nélkül nem lehetek senkivel, nem működhet... de aztán a tapasztalatok és más dolgok alapján, rájöttem ez nem így van. Most boldog vagyok, elégedett, hatalmas, mély szeretetet, bizalmat érzek a párom iránt, számíthatok rá, mindent meg tudunk beszélni, sőt konfliktus helyzetbe se nagyon kerültünk eddig, s remélem nem is fogunk, mindennap összebújva alszunk el, és mondjuk, kimutassuk a szeretetünk... Az előző páromba szerelmes voltam, de nem bíztam meg benne, ahogy kellett volna, veszekedtünk is...nem stimmelt valami.. nem is vagyunk együtt.
Szivesen.. de ez csak en szereny velemenyem es erzesem .. mindenki mashogy latja a dolgokat..nem vagyunk egyformak:).
Pontosan igy van .. Ahhoz kell az a Szikra(Boldogsaghormon) ami össze tartja a ket Embert, illetve Hormonalisan kivaltott Vibralas .. amit az Ember akkor erez igazan amikor fülig Szerelmes,. Szeretni lehet Edesszülöt, Gyermeket, Baratot Haziallatot .. de az kicsit masabb Erzes. :).
Ha szerelmes vagy,akkor boldog vagy(annak kell lenned).
De ha nem vagy szerelmes abba akivel vagy akkor nem vagy boldog....
egészen addig nincs gond amig egyikőtöknek el nem jön az igazi:D
Ha Titeket nem zavar, nekem ugyan nem baj! :)
Nem is írtam, hogy hajszolni kell...
Mindenki más. Te nem tetted fel, de én igen, és még sokan mások is. Na de ez bonyolult dolog, mindenkinek más elképzelése van. A lényeg, hogy a való életben elégedett, boldog legyen az ember akár úgy, hogy szerelmes, akár úgy, hogy nem szerelmes.
Ez igaz, de az a baj, hogy a következővel is így fog járni az ilyen, mert annál is el fog múlni a bizsergés.
evvel nem igazán értek egyet.Én pl.nem hajszoltam jött aztán kész....az idő meg úgy is megkoptat mindent.De még soha nem tettem fel magamban azt a kérdést egyik pasimmal kapcsolatosan sem,vajon mit ettem rajta...........
Egyetértek:-)
Nagy szerelem, házasság...aztán alábbhagy a lángolás és azt kérdezi az ember magától, hogy mit "ettem" én rajta? Szerintem az aki mindenképpen szerelmes akar lenni, azt hajszolja, magát az érzést...így szalasztja el éppen azt akivel szép, működőképes kapcsolata lehetne...
még mindig tartom azt a nézetem hogy azért válnak annyian el mert hülye elképzelésük van a szerelemről!
válások zöme, vagy szakítások zöme: mert már nem vagyok szerelmes belé
folyamatosan nem lehet 100 fokon égni, mert ugye abba bele is döglenénk :)
ja és ugye van az a típus aki szerelmes a szerelembe :)
Egyetértek. Lehet még többet is ér. Gondoljunk bele.. Hogy például, ha valakinek még nincs gyereke, és majd szeretne idővel...szóval olyan férfinak szül akibe szerelmes, és ez lehet itt ki is merül? Vagy nem az a fontosabb, hogy olyannak szüljön, akibe megbízik, akire számíthat, akivel megértik egymást? Mert szerintem a szerelem nem elég, lehet valaki úgy is szerelmes, hogy közbe észre sem veszi, hogy nem is annyira működőképes a kapcsolat, aztán lesz egy gyerek és a "nagy szerelem" meg lelép... Az életről komolyan kell gondolkozni, meg kell fontolni a dolgokat..
Nem okozhat problemat , a legtöbb kapcsolat ilyen :)
ezek mind közhelyek
akkor most igaz szerelem is csak egy van?
bla bla bla
a lány imádja a párját, nem bír nélküle meglenni egy napot sem
hogy ő ezt nem szerelemként definiálja attól még ér annyit mint a nagybetűs szerelem
Csak a fellángolás múlik el ilyen rövid idő alatt és nem a szerelem.
Az igaz, hogy a szerelem idővel elmúlik és átalakul szeretetté, de ez sem mindig igaz! Pláne nem ilyen kis idő múlva, mint pl. fél év. Van, hogy nem is múlik el, csak már nem annyira erős a szerelem, mint az első pár évben, de a szerelem megmarad. :o)
Na fenye, a szerelem nem lehet örök..
Egyébként én is azt hittem még mikor tini voltam, hogy a szerelem a minden, anélkül nem működik egy kapcsolat... De most már máshogy látom... Szerelmes úgy is lehet az ember, hogy szinte nem is ismeri a másikat, sokszor a külsőbe szeretünk bele... De igazán mélyen szeretni csak úgy lehet, ha megismerjük a másikat, és elfogadjuk az apróbb hibáival. Pl. én sokat tudok beszélni, ami lehet sokakat már idegesítene. De a párom, imádja hallgatni a csicsergésem...Vagy például, én szeretem azzal együtt, hogy össze járkálja a lakást, mikor én épp felmostam, vagy hogy a tusfürdőt nem képes a helyére rakni, visszatenni kupakot... ezek apró dolgok, de van, aki ezeken és hasonlókon kiakad, képes ezért összeveszni... és tényleg megérne egy másik fórumot amiről írtam. :-)
A szerelem elmúlik idővel.De ha csak a szeret tart össze az már más tészta...
Kialakul egy kötödés két ember között...
na igen, az megér egy misét vagy másik fórumot, hogy szegény mai tinik mit hisznek hogy mit kell tenniük :) na és most nem bezzegazénidőmben-ezek. de kicsit kifordult a világ. mindneki a szerelmet hajkurássza. kérdés hogy mi is az :)
További ajánlott fórumok:
- Már nem szerelmes, mit tegyek? Annyira szeretem, mégis napról napra meghalok...
- Mit lehet tenni, ha a 8 éve meglévő párom nagyon szerelmes még mindig belém, de én már "csak" szeretem.Kihűlt ami volt.
- Lehetnék újra szerelmes a páromba, akivel 20 éve együtt vagyok?
- Nagyon szeretem, mégsem vagyok szerelmes. Működhet?
- Mit tegyek, ha úgy érzem szerelmes vagyok, de nem a páromba?
- Már nem vagyok belé szerelmes, szeretem, mint embert, de ő szúrta el