Az árnyoldalak (beszélgetés)

Kedves Cikkíró!

Neked abszolút igazad van. :)

Diétázni, mást enni, mint amit szeretünk, esetleg kevesebbet, borzasztó rossz dolog. :(

És, hogy kéretlen tanácsot is adjak, szerintem Neked két út is a rendelkezésedre áll.

1.) A férjed, ha jól értem szeret úgy, ahogy vagy. 5-7 kg súlyfelesleg nem a világ, lehet azzal még nagyon csinosnak lenni. Régen rajtam is 5-7 kg volt, és nekem is volt bombaalakú barátnőm, és igen, több fiúnak tetszett. Aztán meg jól meglepődtem, amikor vele mentem valahova, és épp vidám voltam, nem az önértékeléi zavaraimmal elfoglalva, és egy nagyon jó szabású egyberuhában, aztán egyszercsak feltűnt, már engem is ugyanannyian megnéznek....

2.) A másik, hogy változtatsz a módszereiden. Javaslom a kalóriaszámlálás és a sport kombinációját. Minden fogyókúra alapja, hogy kevesebb kalóriát vigyünk be, mint amennyit elégetünk. Vagyis ha rájössz, Neked kb mennyi kalória kell a súlytartáshoz, és nem eszel annál többet, nem fogsz visszahízni. Ha kevesebbet eszel, fogyni fogsz. És ebben gyakorlatilag bármit ehetsz! Jó, nem könnyű tartani a limitet, de sok apró trükk van, pl. ha akarsz enni egy sütit, legyen saláta és grillhusi az ebéd, ha meg benyomsz egy pizzát délben, akkor este már csak módjával, saláta grillhusival vagy túró, gyümölcs.

Ja, és a sport: dinamikus egyéniségnek tűnsz, szerintem könnyen találnál valami sportot, ami tetszik! Vagy ha megengedhetsz magadnak otthoni fitneszgépet, hát heti 4-5-ször egy óra az esti film alatt, nem olyan nagy áldozat és csodákat művel!

Bocs, hogy csak most tudok reagálni.

Szerintem az, hogy csak pár kockát eszel vagy nem eszel.

Fél tábla sok, a másik felével még több.

Én csináltam egy hónapig a szigorú candida diétát és rosszul voltam, amit írsz ugyanezt éreztem. Tudni kell, hogy egyébként is ch-kontrolláltam étkezem, és emellett aktívan sportolok, mert bírok, és nincs kedvetlenség, fáradtság, viszont a candida-diéta mellett már volt (ugyanennyi mozgással). Tehát megértelek.

Viszont megfelelően összeállított étrend mellett, kiszámolva a napi kcal szükségletet úgy, hogy mekkora a fizikai aktivitásod, és így étkezni, figyelve a ch-zsír-fehérje bevitel megfelelő arányára kizárt a kedvetlenség, fáradtság. És természetesen mindezt úgy megoldva, hogy valamennyi fontos vitamin, ásványi anyag is bevitelre kerüljön lehetőleg természetes tápanyagok révén (és ne táplálékkiegészítők formájában).

Tehát valóban van életmódváltás, ami soha nem jelent éhezést, én legalábbis nem éheztem, legutóbb ilyen étkezés mellett még egy évig szoptattam is, és fogytam majdnem húsz kg-ot, és volt tejem is, és nem voltam fáradt, jól éreztem magam... de tényleg oda kell figyelni, és érdemes akár szakembertől is tanácsot kérni az étkezés kialakításában.

És nem tudom értelmezni a hat kg felesleget, mert rajtam ettől jóval több van, és volt is, és lesz is, mégis mindig voltak olyan fiúk, férfiak, akiknek én tetszettem és nem a barátnőim, függetlenül az életkoromtól.

Az első szembetűnő probléma az, hogy a barátnőidhez hasonlítgatod magad. Ne azért akarj fogyni, hogy a barátnőknél soványabb legyél, hanem találd meg a TE ideális alakodat és az ahhoz megfelelő súly elérésére törekedj. Szerintem is az önbizalomhiány miatt volt kevesebb udvarlód, a kisugárzás fontosabb, mint pár plusz kiló.

Ami az étrendet illeti, azok a tünetek, amiket leírtál (levertség, ingerlékenység, fáradékonyság, rossz hangulat) a tipikus rossz diéta tünetei és hiánytáplálkozásra utalnak. Én is éreztem több diétázás közben is ilyet, és sajnos ezekkel a diétákkal fogyni se tudtam, hamar feladtam őket. Nem is csoda, ilyen tünetek mellett senkinek sincs "kedve" ezt hosszú távon csinálni.

Aztán megtaláltam a nekem megfelelő módszert, a kalóriaszámlálást és egészséges ütemben, könnyedén, mellékhatás nélkül, jókedvően sikerült leadnom a 16kg súlyfeleslegem. Számomra is hihetetlen volt, mert én is azt hittem, hogy a diétával a rossz közérzet is együtt jár, de ez egyáltalán nem így van szerencsére.

Fogyás után is oda kell figyelni a táplálkozásra (viszont már nem csökkentett, hanem ideális kalóriabevitelt lehet fogyasztani), de ha egészséges ütemben, koplalás nélkül fogyott az ember, akkor a súlytartás se nehéz, mert a szervezet sem fogta fel szenvedésnek a súlyvesztést, ezért nem is követeli vissza magának a leadott zsírt, így nincs jo-jo sem.

Mindenkinek más módszer válik be, nincs egy univerzális recept, ami mindenkinek jó lenne.

Kívánom, hogy te is találd meg a neked megfelelőt!

Akkor jársz jó úton, ha úgy apadnak a kilóid, hogy az életkedved is megmarad közben:)

Pajzsmirigyprobléma, nyomelem- vagy vitaminhiány is lehet. Szerintem nézesd meg a vérképed.

A mozgás is nekem mindig sokat segített.

ja, én is imádok enni! kimondhatatlanul imádom az ízeket, a fincsi kajcsikat, ezt nem nagyon lehet elvenni tőlünk! :) Most, hogy nem nagyon tudok enni bizonyos okból érzem mennyire hiányzik az evés, és az ízek!!!!

nagyon drukkolok Neked, mert nagyon hasonló cipőben járunk :)

Kedves Cikk író! :)

Nagyon tetszett a történeted, és a szívemből szóltál. Teljesen magamra ismertem a történetben. A lány koromtól egészen a mai napig. Én is kipróbáltam ezt azt, és a Norbi féle diéta vált be. De! Karácsony után megint el szerettem volna kezdeni, és így 7 év után valahogy nem ment az a Norbis diéta. Valamiért nem akarnak lemenni a kilók, pedig rajtam is csak pár kiló van, de az épp elég, hogy ne tudjak felvenni egy olyan felsőt ami mondjuk szépen áll a derekamon, mert nekem oda megy az összes kiló. Kibuggyan a hájam a nadrágból, és ez undorító. Sokakat nem zavar, de engem nagyon! Nem is tudom, hogy elfogadjam magam, vagy megpróbálkozzak valamival megint. De semmi motivációm nincs hozzá.

Szia!

Fogadd el magad szerintem és próbálj azért odafigyelni arra, hoggy több zöldséget és gyümölcsöt vigyél be a szervezetedbe szerintem a testmozgás sem utolsó dolog és ennyit akkor a fogyókúráról. Ha mozogsz igazából ehetsz ha nem mozogsz meg oda kell figyelned.

Másik meg az, hogy saját magad élete, neked lehet csak magaddal szemben elvárásod és senki sem kötelez arra, hogy fogyózzál max te saját magadat.

Szia!

Én is örökös fogyízós vagyok,szerintem kevés a ch. amit eszel,ezért érzed hogy hiányzik valami,én is csinálom a Dukán diétát,tele a poci mégis hiányérzetem van,tudom hogy a ch.Én is fázom mert kevés energiát kap a szervezet.A nagyon változatos táplálkozás nem igazán segit a fogyásban mert jobban kívánja az ember az ízeket,a lényeg hogy minden szükséges tápanyag meglegyen az étrendben.Egy időben amikor lánykámmal együtt nyomtuk a fogyit,szinte mindennap ugyanazt ebédeltűnk és nem untuk meg mert minden szükséges benne volt és még finom is volt,sokan kérdezték hogy nem unalmas,hát nem,most éppen azt főztem mert régen ettem és már nagyon kívántam.Ez az étel egy mexikói vegyes zöldségkeverék rizsel összepárolva,mellé a vékonyan csíkózva cs.mell füszerezve,pici olajon pirosra sütve,cukros ecetes zőldsalátával.Én azt vettem észre hogyha nagyon változatosat főzők sokkal jobban kívánom,nehezebben állom meg hogy mértékkel egyek,töbett eszem,az íz kedvéért.Nem baj ha nem sok féle étel variációs az étrended,a fontos az hogy milyen hasznos tápanyagokat tartalmaz,amik szükségesek a szervezetnek,és legyen finom is de csak anyíra hogy ne csábitson a túlevésre,szóval maradjon meg a táplálék eredeti funkciója,táplálék legyen ne élvezeti cikk.Ha nagyon le akarsz fogyni folytathatod amit elkezdtél,egy idő után elmulnak ezek a tünetek,ha lefogysz már kevesebb kalória kell,de én ha csak olyan kevés felesleggel rendelkeznék,nem sanyargatnám magam,főleg ha nem híznék tovább,mert ahogyan írtad,ha mindent eszel amit akarsz,akkor sem hízól,engem az a pár kilócska nem zavarna,de azzal számolhatsz hoyg a fogyizás után ha abbahagyod,még több visszajöhet mint ami lement,ezért van az hogy a fogyókúrák egyben hízókúrák is ha abamarad,én 80kg-an kezdtem el az első fogyit aztán 30 év önsanyargatás után,persze még szünetek is voltak,de sikerült 120kg-ra "fogyni",és úgy érzem hogy egész életemet szinte diétával töltöttem.Perzse nekem valamit tenni kelett,de most ha erre gondolok,ha csak 5-6kg lenne plusszban és melette bármit ehetnék,én bizony nem fogyiznék,a lényeg persze hogy tartsd a súlyódat ne hízzál tovább.

Nem allitom be a tejet gonosznak, de reggelire fel liter, aztan napközben szinte semmi ch nem jo.

Inzulinszint folyamatosan közel egy szinten tartasa a kulcsa annak, hogy nem lesz az ember erötlen egy dietaban.

Ha szereti a tejet, miattam igya, csak pl. ossza el egesz napra.

HÁt szerintem itt épp fontos a sport hiánya is... Én is csinálgatom a diétámat, és amikor nagyon benne voltam akkor mindennap edzettem szinte és még több energiám lett! Egyáltalán nem fordultam magamba, sőt! Mindenki irigykedett, hogy mennyi energiám van és honnan! Pedig 1200 kcalt ettem egy nap kábé.

Bettiy05-nek igaza van, fejben dől el és tényleg akarni kell. Az is baj, ha ennyire ezen kattog valaki, csak ebben él. Csinálni kell minden mást is mellette és úgy nem savanyodik be az ember.

Örülök, hogy végre valaki kimondta, ami szerintem minden egyes diétázót érint!:))))

Nézzétek meg a a diétázók arcát! Mintha egy kicsit (némelyik nem is kicsit) mogorvább lenne. Lehet rám ezek után fújni, de tudom miről beszélek. Én is lefogytam több, mint 20 kilót, tehát láttam és hallottam is közben. A diétázók 99%-a befelé fordul, magára figyel, összpontosít, betart, kínlódik. Ez kiül az arcára is. Közben egyre fél a kudarcoktól és rástartol, edz ezerrel, ha kell éjszaka, ha kell nappal, hajnalban és igen, küzd és kínlódik. Nem diadalmenet a diétázás!(A vonások megkeményednek, a szándékos mosoly alatt is látszik)

Közben a kisebb-nagyobb kudarcok még depressziót is okozhatnak.

Viszonylag könnyebb azok helyzete, akiknek nincs még otthon 1-2-3 gyerkőc, akinek főzni kell naponta, etetni, netán vele enni mert másképp nem eszik. Vagy esetleg óvodába, iskolába vinni és netán tanulni vele este, pedig kondi terembe akartam menni, vagy valamelyik lebetegedett és éjszaka 8-10 alkalommal fel kellett hozzá kelni, hát diétázó legyen a talpán, aki ezek után hajnalban futni megy.

Szóval, igen! Vannak árnyoldalak, csak erről ugye nem ildomos beszélni, meg hát amikor megdicsérik valakinek az alakját, nem ezzel jön elő.

Végül, megértem a cikk íróját! Amennyi fölöslege neki van, annyival boldogan nevethet!:)

Azok pedig, akiknek 20-30 vagy mégtöbb feleslegük van, azoknak muszáj végmenni ezen az úton, mert az életük függhet attól, képesek-e lefogyni?!

Kívánok a cikk írójának kiegyensúlyozott boldog életet és ha esetleg majd valamikor ismét diétázni szándékozik, a tapasztalatai alapján eredményes fogyást!:)

Persze, most épp a tej az aktuális gonosz...

Naponta 1/2-1 litert megiszok, semmi bajom tőle. És ne gyere azzal, hogy majd évek múlva meglátom, te sem tudhatod, évek múlva milyen hatása lesz az életmódodnak.

Nem az eletmodavaltassal van a gond, es ne hidd, hogy akik tesznek az alakjukert , erötlenek, peneszviragok.

A leirt etkezesed alapjan egy hatalmas hivat latok:

lfel liter tej?? Tudod, mit müvel az az inzulin szinteddel?? Az egekbe löki, aztan persze, hogy szedelegsz egesz nap, mert utana mar nem eszel annyi szenhidratot, a szervezeted meg elvonasi tünetekkel valaszol.

Reggelire inkabb kis tk. kenyer sonkaval, sovany sajttal,sok zöldseggel, fel liter teaval.

Napközben legalabb 3 liter viz is ajanlott, delelött gyümölcs (10-20 deka, nem több)

Uzsonnanak-vacsoranak zöldseg es hus.

Igy nem fogsz szedelegni, es lesz erös tornazni is.

Szerintem baromira egyoldalúan táplálkozol. Én belehalnék ha így kéne étkeznem. Nemhogy sportólni nem lenne kedvem, de még az élettől is elmenne.

Úgy hozta az élet, hogy rossz evő, vékony kislány voltam, majd jött a kamaszkor és felszaladtak a kilók, nem csoda a korábbi fél szendvics helyett hármat is megtudtam enni, ráadásul középiskolába kerülve a rendszeres sport is kimaradt az életemből. Harmadévesen összeszedtem egy olyan torokgyulladást, hogy a doktornő szerint úgy nézett ki a torkom mintha sósavat ittam volna. Hetekig csak folyékony ételeken éltem és abból is csak kevésen mert annyira fájt a torkom, hogy az éhséget sokkal könnyebb volt elviselni. Amit akkor lefogytam, sokáig nem szedtem vissza. Kb. hét évvel az ominózus eset után még mindig megengedhettem magamnak sport nélkül este tízkor két tábla milkát hetente kétszer, háromszor. Igaz volt közben egy vetélésem ami annyira megviselt, hogy két hét alatt 15kg-ot fogytam. Volt olyan ismerősöm aki megijedt tőlem az utcán. ez volt felnőtt korom mélypontja 170cm magas vagyok, akkor 45kg-am voltam. Nem volt fontos, hogy hízzak, kb. ugyan úgy étkeztem mint előtte. Szép lassan azért lett eredménye. Négy és fél év alatt 20kg-ot híztam és ott egy időre megálltam. Alapvetően rendben is volt a magasságomhoz 65kg-am (nagyobb részben izom, bár nem tornáztam, de a munkám és a túrák megtették a hatásukat). Majd előbb észrevétlenül később már én is láttam megindultak rám a kilók. 80-nál kaptam észbe, de inkább a térdeim figyelmeztettek. Kb. egy éve kezdtem úgy étkezni, hogy a fehércukrot 80%-ban kiiktattam (nem helyettesítem semmivel, a fogyi kezdetén is max. egy kis mézzel). Az édességet drasztikusan lecsökkentettem, heti 6-8 tábla csoki + egyebekről, heti 1 tábla csoki + ritkán egyebekre (azt is inkább házilag készítve). A fehérlisztről nem áltam le, bár amennyi péksütit én alapból eszek (max 2 kifli egy nap) nincs is jelentőssége. A főzelékeket már jó ideje nem rántással vagy habarással sűrítem, hanem rövidebb lével főzöm, vagy turmixolok bele a benne levő zöldségből. A burgonyát nem igazán szeretem, inkább rizst és tésztát fogyasztok. Soha nem mondanék le egy jó pörköltről, vagy mondjuk egy sertéssültről. A tojást bármilyen formában imádom és hetente minimum 10 darabot fogyasztok belőle. A tejet nem szeretem, de tejföl és sajt nélkül végem lenne. Ugyan ez igaz a gyümölcsökre. Általában olivaolajat használok, de imádom a vajat is. A mozgást fokozatosan hoztam vissza az életembe, ha kezdődik az esti krimi, kiterítem a szőnyeget és az előre kinézett gyakorlatokat csinálom (legalább hetente egyszer elbliccelem). Most tíz kiló minusznál tartok, soha nem éreztem, hogy szenvednék a fogyásért. Kevesebbet eszem mennyiségre, de a változatosságból nem engedtem.