Az apuka nem vagy csak alig foglalkozik a gyermekével (beszélgetős fórum)

Amugy múltkor a férjem beszólt amikor sétáltunk hogy de húsi lettem.Nyilván a testalkatomra célzott.160-centihez 72-kiló vagyok szülés után nyilván nem vagyok egy

nádszál-Bevallom nem vagyok egy nádszál de azért még szerintem olyan nagyon durva kategória szerintem .Ha valaki esetleg tudna egy kis önbizalmat önteni belém illetve megnézné a képeimet és elmondaná az őszinte véleményét akkor azt megköszönném.Tudom először magamba kéne rendet raknom az a legfőbb dolog.De tudjátok így szülés után eléggé elment az önbizalmam.Főleg ezek után hogy a férjem úgy mond,rá dobott egy lapáttal.

Sajnos a legtöbb apuka így áll a pici gyerekhez. Benne vagyok egy babás csoportban és ott is ez a tapasztalat. Szerintem nem normális. Nem olvastam el az összes hsz-t, nem tudom mások miket írtak. Az apukáknak is kell idő, de akarat is. Sajnos sokan valóban azzal takaróznak, hogy "ők dolgoznak, fáradtak, te egész nap otthon vagy stb stb". Valamiért ez egy általános felfogás lett. És ismerek olyan nőt, aki ezt támogatja is, mert az anya dolga a gyerelnevelés.

Nyilván az anyukáé a fő feladat, ha ő van otthon vele. De igenis apuka is vegye ki a részét. Az én férjem ugyanúgy pelenkáz, altat, etet stb. De persze többségében ezek rám hárulnak. Ha dolgozik, akkor én kelek a gyerekhez. De ha szabadnapos, akkor ő is szokott.

:D

Nekem soha nem volt ezzel gondom, de ehhez hozzá járul az is, hogy én időst ápoltam, megedződtem.

Na ott volt nem egyszer, hogy én is majdnem oda hánytam.

Viccet félre téve, sajnos a legtöbb esetben igaz a mondás, hogy a nő magának szüli a gyereket.

Nagyon sok férfi még mindig azon az állásponton van, hogy a nő otthon van nem csinál sok mindent, nincs miben elfáradnia, hisz a házi munka nem munka..

Erre igazából az én férjem is akkor jött rá mikor kijártam külföldre dolgozni havi váltásban és neki kellett itthon megcsinálnia mindent maga után, és igen pucc volt mikor haza értem.

Most 2.5 éves a kislányunk, szinte születése óta egyedül vagyok mert annyit dolgozik apa, de még is van idege foglalkozni a lányunkkal ha haza ér, nem mondom, hogy a házi munkába mindig besegít, de amikor kell oda teszi magát.

Még mindig fogalma sincs milyen nehéz egyedül egy kisgyerekkel, mert még soha nem volt 'rákényszerülve' hogy egy teljes napot akár egyedül legyen a lányunkkal, de most várjuk a kistesót, szóval be fog következni az amit ő fejben 'sima liba módban minden gond nélkül ' megcsinál. :D

Ha nálunk apuka pelenkaz este, hajnalban mindig tiszta pisi a gyerek, egyszerűen nem áll úgy rá a kezük.

Abszolút egyetértek veled egyébként ebben a témában

Nem akartalak megbántani, ne haragudj.

A nagyszülők dolgoznak, de a párod is. Ha tőle elvárod, hogy besegítsen, akkor néha a nagyszülők is segíthetnének, nem? Persze ha nem akarnak segíteni, nem nagyon tudsz mit kezdeni velük, de én azért megkérném a helyedben anyukádat, hogy vállalja be pár órára a kicsit egyszer-egyszer, hogy ki tudj kapcsolódni, esetleg kettesben el tudjatok menni valahova.

Én is itthon vagyok kettő gyerekkel, a kicsi 16 hónapos, a nagy 9 éves.

A férjem havi kb 250 órát dolgozik,este hat után er haza minden nap, van,mikor 7 után.

Nem lenne pofám itthon mereszteni a hatsom,és megvarni akármilyen hazimunkaval, mikor ő azért dolgozik ennyit, hogy én itthon tudják lenni a gyerekekkel. Nagyon jól esik az embernek, mikor otthon rend és meleg étel várja egy fárasztó nap után. Én ilyen vagyok,nem várnám el tőle,hogy meg munka után teregessen, porszivozzon mittudomen.

Mindemellett a kicsivel amikor itthon van, a lehető legtöbbet foglalkozik,hurcolja állandóan, mert ő meg mindig az apjan lógna.

Éjjel én kelek fel mindig, egyrészt ő sokkal mélyebben alszik, mire felkel a nyoszorgesre én már rég ott vagyok a cumisüveggel a kicsinel. Másrészt a fenti miatt, ő megy reggel dolgozni, én meg maradok itthon,egy kis házimunka meg jatszoterezes közel nem olyan fárasztó, mint a 9-10 óra fizikai munka.

Mozgás. Amíg aludtak, akkorra időzítettem az edzést vagy volt olyan, hogy velük.

Aztán írtam lejjebb, hogy én szombat délelőtt jutottam el szépészkedni mert akkor volt együtt a banda és ráhagytam őket addig, elmentem egy masszázsra vagy kezelésre vagy fodrászhoz, vagy szoliba nyár elején.

Írtad, hogy bevásárolni szokott a tied, akkor ha neked gyerekkel körülményes, vásároljon be mindent ő!

Az én férjem 10 és 12 órázik heti 5 napot és mégsem fáradt a fiához. Mindent megcsinál, ami egy baba körül adódhat, egyedül az orrszívózást nem bírja, ami vicces, mert ennél sokkal gusztustalanabb dolgokat szemrebbenés nélkül csinál. Ha migrénem van, akkor muszáj neki csinálnia. De az én férjem nagyon akarta a babát, neki az első naptól fogva egy élmény, imádja. Ő örül minden percnek, amit vele tölthet, mert elfárad a munkában, de ez feltölti. Kemény fizikai munkát végez amúgy.

Házimunkával sincs baja, tegnap pl este elmentem futni, mire hazaértem, kiporszívózott és pókhálózott, mert zavarta. De ő a gyerek előtt is ilyen volt, ugyanolyan jól bánik fúróval, traktorral mint mosogatószivaccsal, mosógéppel vagy porszívóval. Mert az anyja, apja ilyennek nevelte.

Az a baj, hogy erre csak az az egyetlen válasz, hogy nyilván addig, amíg apuka vagy más (nagyszülő) foglalkozik a gyerekkel....

Pl nekem már most mondta a párom, hogy nem szeretné, ha bediliznék, és lesznek ugyanúgy közös programok 3-asban, amit engedi a baba, akkor elmegyünk kettesben is legalább pár órára, és hogy minden héten szeretné, ha egyedül is elmennék, ha máshova nem, sétálni egy órát, vagy amit szeretnék.

Ha ezekben a te párod nem partner, messze vannak a nagyszülők, vagy más segítség.... Akkor sajnos nem fog idő jutni magadra.

És mi az a segítség, amire azt mondanád, hogy szükséged lenne a gyerek körül?

Pl. az hogy játsszon vele 16-18-ig kicsit?

Nem siránkozni akartam. Amúgy a nagyszülők dolgoznak.Meg nem igazán az a besegítő típusok sajnos.Nem igazán unokáznak anyám havonta egyszer kétszer ha meglátogatja az unokáját. Ideje lenne de az

inkább mással tölti , mint a kicsivel szóval nem szokott besegíteni.