"Apró" hazugságok a nevelés szolgálatában? (beszélgetős fórum)

Semmi probléma, ezért ajánlottam fel az olvasási jogot :)

Abban egyetértek, hogy olyan gyerekeknél akiket kicsi koruktól sehogyan sem neveltek, sérültek, esetleg szellemileg is visszamaradottak, bizonyára (?) más módszereket kell alkalmazni.

Ugyanakkor ebből nem hiszem hogy egyenesen következne, hogy ép értelmű, normális családi háttérrel rendelkező gyereknél SZERINTEM ez lenne a helyes út.

Valahogy egyébként én érzek különbséget aközött, hogy viccesen megnyomjuk a gyerek orrát, hogy vajon puha-e, és aközött hogy megfenyegetjük hogy ha nem csinál ezt vagy azt akkor ez vagy az fog vele történni. De lehet hogy én vagyok az UFO... sőt biztosan.

Én viszont szeretnék elnézést kérni tőled.Előbb járt a szám,mint ahogyan megismertem volna a tényeket.

Viszont a "füllentésben" én kacsamamának adok igazat.Semmi rosszat nem találok ebben.:)De hát mindannyian másképpen neveljük a gyerekeinket.Én is sokszor használtam a :"Hátra kötöm a sarkad",meg,hogy:Onnan tudom,hogy füllentesz,hogy kissé megnő az orrod"-és társait.A fiúk,pontosan úgy élték meg,mint a télapót,vagy a húsvéti nyuszit.Akiről egy idő után tudták,hogy kamu,de AKARTAK hinni bennük:)

Köszönöm szépen a tanácsokat és a hozzászólást! Viszont a jövőben azt gondolom, ha szeretném Veled vagy bárki mással megtárgyalni a gyerekem egészségi állapotát vagy étkezési szokásait, akkor külön erre a célra nyitok egy fórumot, és a továbbiakban oda várnám a hasonló témájú hozzászólásokat.

Ezúton szeretnélek megkérni, hogy ha nincs mondanivalód a topik témájában akkor inkább ne írj. Előre is köszönöm a megértésedet!

A "jobb félni mint megijedni" mondás abszolút nem illik a fórum témájához.

A közmondás jelentése: jobb okosan előre felkészülni egy esetleg be sem következő rosszra, mint tétlenül várni, hogy bekövetkezzen.

Olyan nem létezik, hogy genetikus kövérség, max. rossz táplálkozási szokások, amely generációról, generációra száll és ezért mindenki kövér a családban.

Ha jól tudom, akkor csecsemő korában került hozzád a lányod, így nem hiszem, hogy azért habzsolna, mert éheztették néhány napos korában, így a hibás mindenképp te vagy, mert rosszul táplálod, illetve el kellene vinni kivizsgálásra. Orvos vagy és nem gondoltál még rá, hogy valamilyen anyagcsere zavara van? Megnézetted már? Az nem normális, hogy egy 5 éves gyerek ilyen duci legyen.

Meg kell nézetni a pajzsmirigyműködését, stb. Ezt te jobban tudod, ha orvos vagy. Én nem hagynám, hogy a gyerekem szenvedjen. Diétáztatnám is és valamilyen specifikus sportra beíratnám, esetleg labdajáték, ahol sokat kell futni. Korlátozni kell a gyerek étel mennyiségét, nem csak otthon, hanem az oviba is. Szólni kell óvónéninek, hogy ne adjon repetát vagy csak egyszer, otthon ne nasizzon és mindig mérjétek ki az adagját.

Tehát jó lenne, ha utána járnál a problémának, minthogy azzal takarózz, hogy genetikusan kövér.

Én még mindig tartom,hogy nincs gond az apró "hazugságokkal" és igenis van, hogy az ijesztgetés az egyedüli célravezető eszköz. Nincs két egyforma ember, így két egyforma gyerek sem. Kinél ez, kinél az ami beválik. Bár nem a téma része, de amit a Trapiti a lánya túlzott evéséről ír oknak, azok nálunk is megvoltak és az én fiam mégsem eszik sokat, sőt képes lenne nem enni, csak hogy játszhasson.

Szerintem egy egészséges lelkületű gyereknél nem okozhat traumát ha azt mondják neki, hogy megnő az orra ha hazudik vagy ha árulkodik.

Én volt, hogy tényleg riogattam a gyereket, hogy másik oviba kell mennie ha nem hagyja abba a verekedést, de ez benne volt a pakliba, vagy inkább a saját félelmem vetítettem ki, de hatot és még sérülést sem szenvedett miatta.

Gondoltam,ha már szóba került, rákérdezek, mert tényleg érdekelt. Bocs.

A finoman cizellált anyázás mellé azt hittem, belefér ez a kérdés is.

:)

Egyébként meg jó a téma!! Annyit még leírnék, hogy minden gyerek mástól fél, és ne legyünk lusták visszagondolni a saját gyerekkorunkra. Mitől féltünk? Mi okozott rettegést nekünk? Nekem például mondhattak bármit, nem féltem, de éjjel a tapéta mintájától rettegtem... jóformán halálfélelmem volt. Mindenféle arcokat, szörnyeket, képzeltem oda, akik le akarnak jönni a falról,és engem akarnak bántani... de ha nem, akkor csak néznek egész éjjel, amíg alszom.

Vagy: egy gyerekkori táborozás alkalmával emeletes ágyon aludtam, és Hámán Kató képe volt az ágy fölött...:)) hát ne tudjátok meg, én még olyan csúnyát addig nem láttam:)) Addig sírtam, míg végül megkérdezték, mi bajom, és levették a képet.

Az is hazugság akkor, hogy ha sokat iszol, béka nő a hasadban? Nem hiszem, hogy lett volna gyerek, akinek nem mondták volna ezt, de melyik hitte el?? :)) Egyik se.

Tudom, hogy Trapiti a legapróbb testi fenyítést is elítéli, pedig sokszor elég azt mondani, hogy "előveszem a fakanalat...!!" Ez is "hazugság" úgymond, mert nem vesszük elő, de néha muszáj kijátszani a "szigorú-anya-kártyát", nem minden gyereknél, és nem minden esetben működik a "szépen kérlek, tedd meg, amire kérlek..."

Szerintem több összetevős a dolog, részben a genetikai is ilyesmi amit hozott.

Másrészt viszont sokat is eszik, bár nagyon igyekszem korlátozni. Titkolt terhességből született, utána 5 hétig volt magára hagyva a kórházban. A terhesség alatt valószínűleg nélkülözött, mind fizikai mind érzelmi értelemben, aztán a kórházban is addig volt kézben, addig foglalkoztak vele amíg evett. Kicsi koráabn úgy evett mint aki az életéért eszik. Nem nassol, nem is édesszájú, mindent eszik rendesen, csak a normális ételekből akar sokat. Otthon már sokat elértünk, évekbe telt mire megtanult egyáltalán ételt otthagyni. Korábban addig evett amíg ételt látott. Most már tud nemet is mondani. A hét 7 napjából minimum 4 délutánt sporttal tölt, a többi napokon is állandóan mozog, tiszta izom egyébként. Egyébként nemcsak dundi hanem nagyon magas is, a vér szerinti apa volt ilyen alkat, 2m-nél magasabb és kb. olyan alkat mint a vizilabdás fiúk. Ezt örökölte.

Szerintem létezik "egészséges" félelemérzet, és nem olyan nagy baj, ha a gyerekek tartanak ettől-attól. Nem úgy értem, hogy szörnyekkel, vagy zombikkal ijesztgessük őket, de ez a "megnő az orrod" a Pinokkió meséjéből ered. Vicces-szomorkás történet, neki "valóban" megnőtt az orra, amikor hazudott. A mese tanulsága ugyebár, hogy nem szabad hazudni.

Bár már említették előttem, a húsvéti nyuszi, és a télapó éppen annyira nem igaz, mint a hazudozós gyerek orrméretének növekedése:)

Nálam ez nem tartozik a becsapás kategóriájába, inkább vicces, gyanítom, a gyerek se veszi komolyan ezt a fajta fenyegetést:))

Emlékszem, kisgyerekkoromban nekünk azt mondták, ha rossz leszel, elvisz a rézf.szú bagoly. Nevettünk rajta:))

Meg lehet egyébként rémíteni kisgyereket számtalan más dologgal (pl. olyat hallottam, hogy anyuka mondta a gyereknek, hogy "megyünk a doktorbácsihoz, és kapsz egy jóságinjekciót..." - na ez kegyetlen, hiszen mindenki tudja, hogy a kicsik félnek a szuritól. Ezt komolyan veheti, ártatlan "ligh-tos" ijesztgetést nem hinném....

Az én egyik fiam autista...és értelmi fogyatékos..Van rajta,kb.8kiló plusz súly...:8 És már félek,nehogy a szívével később baj legyen,esetleg nehogy cukros legyen...:( Én erre értettem.A kislányod gyönyörű.

A tévét sem egyszerű kikapcsolni,főleg,ha 3 embert büntetek miatta.

A 69-es Hsz

"Én nem véletlenül nem írtam nevet. Nem a konkrét esetről hanem egy jelenségről szerettem volna beszélni. A konkrét személy bizonyára nagyszerű ember és szülő, de vajon tökéletes is? Vajon MINDEN jó amit csinál? De tényleg nem erről akartam volna írni... "

Soha nem mondtam, hogy mindenben profi vagyok,sőőőt soha nem kérkedtem az eredményeimmel.

Annak viszont nagyon örültem,és örülök a mai napig, ha egy olyan gyerekből kihozok valamit,akivel már mások foglalkozni sem akarnak.

Te az egy gyermekeddel viszed ezeket a dolgokat végig pici korától,én pedig kapok egy nehéz lekű,vagy nagyon sérült gyereket,akivel kezdeni kell valamit,te az olvasóm vagy régóta,tudod azt is mennyi mindenen mentem végig nagyon-nagyon sok gyerekekkel.

Tudom hogy nem te hoztad be a nevem,de ennek nics is jelentősége.

Csak a támát a klubban beszéltük 3-man ha jól emlékszem,és te itt a fórumon, meg kérdőjelezted a munkához való alkalmasságomat.

Én éppen azért nem mondtam a fiadra/ról semmit, mert nem ismerem. Csak annyit hogy nincs az a gyerek akinek jó ha horrort néz.

Ezzel szemben te iderángattad a kislányom testalkatát aminek semmi köze nem volt a témához.

Természetesen a naplóba beengedtelek, ahogy mondtam :)

Mivel rólam szól ez a fórum Trapiti jóvoltából, reagálok az itt elhangzottakra.

Az orrnövekedés i büntetésemet egyik klub társunk kihozta a klubba, ahol Trapiti ellentámadásba lendült, de nem talált társat aki segített volna a támadásban, így pár nappal később kihozta ide a fórumra a témát, hogy megvédje a maga igazát.

Traipiti, engem hazugsággal vádolsz a pszichológiatudásommal kapcsolatban, csak tudd 1,5 évig tanultam pszichológiát, és ebből is írtam szakdolgozatot, de ez nem tartozik senkire, ezért nem kérkedtem vele.

Az orvosi diplomádat én sem firtattam hol, és hogyan szerezted, esetleg milyen vagy a munkádban, mert ez nem rám tartozik.

Te az én személyemet, és a munkámat is megkérdőjelezted, ami nem volt szép tőled, akkor sem ha nem értesz egyet a nevelési módszeremmel, mert nem ismered az én munkámat a valóságban, mint ahogyan én sem ismerem a te orvosi tudásodat .

Én soha nem kételkedtem a nevelési módszeredben, pedig sok mindenben nem értek veled egyet, ha mégis valamit dicsérek a naplódban, akkor (csak akkor) küldesz elismerő jelet.

Azt tudnotok kell fórum társaim, a tisztán látás miatt, hogy krízis helyzetben lévő gyerekeket nevelek mint nevelőszülő, akik nagyon nehezen kezelhetők,és nagyon ritkán testvérek, ahány gyerek annyi nehéz előélettel rendelkezik.

Hozzám általában a lelkileg sérült, beteg vagy nagyon koraszülött babákat/gyerekeket teszik, akiket máshova nem szívesen tesznek, mert én tudom a legtöbbet kihozni belőlük, és ezt nem én mondom, hanem a szakemberek.

Az orrnövekedési dolgot elmesélem, hogy értsétek.

2 kisgyerekről van szó, az egyik hiperaktív, és viselkedés zavaros, nagyon sok mindent átélt már a kiséletében, ezt Trapitinek tudnia kell a naplómból, a másik gyermek bántalmazott volt nevelőapa által.

A két gyerek mindig árulkodott több hete egymásra, próbáltuk szép szóval nagyon sokszor megbeszélni velük a dolgot, de nem mentünk semmire, mert nem olyan könnyű a megbeszélés egy sérült gyerekkel, mint egy zsenivel.

Majd kitaláltam, és azt mondtam nekik, hogy megáljatok-megáljatok ha árulkodtok, megnő az orrotok, jót kuncogtak, és nézegették az orrukat, majd a szemüket, fülüket stb.

Na itt a kemény büntetési formám,ahol hazudok a gyerekeknek .

Csak azt kívánom minden gyermeknek, hogy ennél nagyobb büntetést ne keljen átélnie az élete során, mertígy nekem is kevesebb lesz a munkám.

Gondolom Trapiti ezek után repülök a naplódból, mert te nem tűröd, ha ellent mondanak neked.