Apák (beszélgetős fórum)
Jellemző, hogy akkor változnak,amikor már minden elveszett. Az én apám akkor sem változott és azért,mert az egoizmusa és az alkoholizmusa erősebb volt mindenféle fajta érzelemnél, még a saját anyját is elzavarta a saját házából,pedig állítólag józanon nagyon jó ember volt,bár még él, de az alkohol igencsak torzítja a személyiséget.Úgy látom itt mindenkinek az alkoholista apjával van a gond, pedig vannak józan életű apák is,akik szintén nem néznek a gyerekeik felé.Erre is tudok kismillió példát a környezetemből és arra jutottam, hogy nagyon sok apában benne van a nemtörődömség. Állítólag szert,mert a válásoknál eddig az anyák nagyon kihasználták, hogy a törvények gyerek szempontból őket védi és ők a kedvezményezettek, de itt is megsajnálták az apukákat, enyhítettek annyira, hogy állítólag 2 hónapos csecsemőt is elvihet magával,ha igényli, és igénylik eleinte, majd hallani nem lehet róluk egy idő után.
Én is 13 éves voltam, mikor elváltak a szüleim. Anyukám azt mondta, hogy miattunk nem akarja a válást de mikor azt mondtuk neki, hogy épp miattunk merjen kilépni, mert ez nekünk sem jó és látjuk, hogy ő is szenved, akkor beadta a válópert. Apukám soha nem gondolta volna, hogy anyu elhagyja, két gyerekkel ki mer lépni a házasságból. A válás után leszokott az ivásról, próbált "rendes életet élni". Korábban kellett volna. Sajnos nem sokat foglalkozott velünk, gyerekekkel, inkább mi látogattuk. Pont lázadó kamaszok voltunk, mikor meghalt.
És nincs egyedül!Egy ügyvéd mondta nekem, hogy MINDEN esetben ,amikor elválnak a szülők,először az apa kiharcolja a lehető legtöbb látogatási időt és a lehető legkevesebb gyerektartást (esetenként még fel is mond,hogy minél kevesebbet állapítsanak meg).Majd nem élnek a látogatás lehetőségével,eleinte mennek, majd szépen lekopnak teljesen, mint ha mise történt volna.
Ez egy kicsit erős hasonlat, hiába igaz,hogy az állatvilág részei vagyunk. Az embereknek érzelmeik is vannak, nem csak ösztöneik! Akkor a férfiakat nevezhetnénk ennyi erővel donornak és a faj fenntartásában csak a spermátokra van szükségünk,meg a gyerektartásra, különben meg mehettek a francba.Te mindig ilyen szemszögből válaszolsz, kicsit tudományosan, pedig itt érzelmekről van szó.Vagy egy apa nem úgy érez a gyerekei iránt ,mint egy anya, a gyerekeit is úgy tekinti,mint egy párkapcsolatot, ha nem működik a házassá,akkor teljesen kilépek,még a gyerekeim életéből is,mert jön másik??? Elég szomorú és ÖSZTÖNSZERŰ! Ha ez a férfiak nagyjánál így működik,akkor joggal mondtad, hogy TI az állatvilág részei vagytok, a nők,meg NEM.
Sajnálom hogy apukád nem foglalkozik veled. Abból, amit leírtál az derül ki hogy egy nagyon önző ember. A Te hozzáállásod azt bizonyítja, hogy Te nem vagy az. Ne emészd magad rajta, Te nem fogod tudni megváltoztattni Őt. Vagy magától változik meg, vagy sehogy. Lehet hogy egyszer majd ( évek múlva ) felkeres. Ha Te keresed meg, még nagyobb lesz benned a csalódás.
Az élet majd valamelyik területen kárpótolni fog téged!
Az utód gondozása ritkán a hím dolga az állatvilágban, melynek mi is része vagyunk.
Sziasztok!!!
Az én szüleim is elváltak mikor még én és a tesóm kicsik voltunk.A mi apukánk sem foglalkozik velünk pedig egy városban lakunk,van úgy hogy hónapokig nem is találkozunk ha meg netán összefutunk 5perc és ennyi volt.Nekem van egy 2,5éves kisfiam a tesómnak meg már 4.éves a kisfia és még az unokái sem érdekli őt!!!Soha mióta megszülettek meg nem kérdezte tőlünk,hogy esetleg van e valamire szükségünk!!!
Így hát engem sem érdekel,hogy mi van ő vele!!!
hát az apukák már csak ilyenek, tisztelet a kivételnek. Az én apám is alkoholista, soha nem keresett meg se ő ,se a családja. Szerintem a pontos születésnapi dátumomra sem emlékszik. Lesz majd még rád neki szüksége,de én biztos hátat fordítanák.
Hát az még várat magára:-) még nem lesz gyerek egy pár évig:-)
Ha lesz gyerek egycsapásra háttérbe szorul ez a kérdés.
a gyógyszert mindenképp hagyd abba, az úgysem old meg semmit! Inkább próbáld egy pszihológussal megbeszélni és kerülj mindenféle gyógyszert.
Sajnos az én apám is ilyen volt,8 éve találkoztunk utoljára mielőtt megszülettek az ikreim,a férjem akkor azt mondta neki hogy ha láttni szeretné a gyerekeket telefonáljon és megy érte .Gondolhatod hogy nem jelenkezik azóta sem,nem is tudom hogy gondolhattam azt hogy aki a saját gyerekeivel nem törödik az a unokáival majd kivételt tesz :( Kicsi koromban imádtam az apámat ,és haragudtam anyura hogy miért veszekszik mindig vele ,de be kell látnunk hogy a választás az a ő kezükben van és választottak ......Szar dolog az biztos ,de fel a fejjel van ki szeressen minket :)))))
tudom pénteken megyek vissza a dokihoz de már mától nem szedem a gyógyszert. Én nagyon gyanakszok rá hogy ettől van mer párom is megjegyzi hogy miket csinálok és én nem is veszem észre. Meg hogy ugy nézek ki mint aki mindig részeg. Remélem elmúlnak ezek a rossz gondolatok. De ettőlfüggetlenül a problémám megmarad de azt meg eddig is tudtam kezelni valahogy
Próbáld meg a szakembert,hátha tud segíteni.
Sajnos ha ilyen ember az apád,nem foglalkozik veled,ebbe csak bele törődni lehet,mert nem tudsz ellene tenni.Tudatosan próbáld kiűzni a gondolataidból,ami nem könnyű,talán ebben segíthetne egy orvos.
Sok sikert.
Szia! Bár az én családomban szerencsére ilyen nem történt, de azért tudok én is ilyen sztoriról. Párom édesapja is egy alkoholista. Elváltak a szülei amikor még pici volt. Azóta nem is látta. Néha kaptunk hírt, hogy épp leamputálták az egyik lábát, mert az alkohol ennyire dolgozott benne. Idén kereste meg páromat. Én mondtam hogy biztos beteg és amiatt, de ne legyen igazam. Sajnos igazam lett. Párom nem érez gyűlöletet, csak annyit mond mindig az apjának, eddig miért nem kerestél...
Másik meg egy kolléganőm. Ő is olyan mint te. Nem hagyja annyiban, hogy az apja felé se néz. Mindig felhívja telefonon, és mindig ki is készül tőle. Sajnos az idegei igen csak odalettek már. Nehogy te is erre juss!
Kívánom hogy minden szerencsésen oldódjon meg körülötted!!!
Talán abba kéne hagynod ennek a nyugtatónak a szedését! Jelezted már az orvosodnak, hogy azóta vagy ilyen depis?
Másnak is vannak rosszabb időszakai, mikor mindent sötétebbnek lát, aztán összemegy és újra szinte jelentéktelen lesz a probléma. Ősszel, télen többször...
Nagyon sokat beszéltem már erről a párommal de ő nem érti hiszen neki minden rendben van a családjával. Nem tudom mi van velem eddig csak néha jiutott eszembe amikor rossz jókedvem voolt de most mindig eze jár az eszem. Tudom hogy le kellene zárni de ez elég nehéz.
"Sohase fojts vissza, ne hallgass el magad előtt semmit, ami a saját gondolatod ellenében gondolható!"
Friedrich Nietzsche
Kicsit össze vissza írtam mert nem vagyok toppon, de remélem érthető. :))
Ha ki tudnád beszélni magadból biztos segítene feldolgozni. nem miattad nem törődik veled, hanem mert az alkohol elvette az eszét. Ha sikerülne kigyógyítani akkor neked is jobb lenne és helyre állna lehet a rend.
Ne foglalkozz vele, egy iszákosnak az alkohol a mindene, ami elveszi az emberi mivoltát!
Igyekezz lezárni az apakérdést magadban, és keresd meg más dologban azt amit az édesapádtól nem kaptál meg!
A szüleim 13éves koromban elváltak. Hozzá kell tennem hogy apám igencsak iszákos volt és nem nagyon törődött a családjával. Én most 24 éves vagyok 6éve nem láttam őt. Ha én nem keresem ő nem keres, mégis mindig itt motoszkál a fejemben. Most az orvosom enyhe nyugtatót írt fel met magas a pulzusom és eddig minden leletem negatív: arra gondolnak hogy pszihésen van nálam ez a dolog.Lehet benne valami. Azóta hogy szedem nem telik el nap ugy hogy ne gondoljak arra hogy miértnem törődik velem:-( és a párom szerint nagyon megváltoztam pedig csak egy hete szedem a gyógyszeet. Most abba is hagyom mert tényleg nem tett jót csak rosszat. Állandóan csak sírnék és folyton azon vagyok hogyan jussak kapcsolatba vele: ez bonyolult. Gyűlölöm de szeretem az édesapámat aki szarik rám igazából. Valószínüleg pszihológushoz fognak küldeni, aminek még örülnék is. Nem is tudom miért írom ezt egyszerűen csak érdekel hogy másnak is van e ilyen jellegű gondja vagy csak jó volt leírni :-((()))
További ajánlott fórumok: