Apa nélkül, de vállalta... (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Bettike Én is nagyon szívesen segítek. Tudom milyen egyedül nevelni egy babát, minket 15 hónapos korában hagyott el az apja, azóta se láttuk. Lassan már 16 éves lesz.

Azóta lett egy szerető, megértő párom és most van egy 10 hónapos kicsi lányunk.

Sok kitartást, erőt, boldogságot és egészséget anyának és babának is.

Szia Bettike !

Szeretnék segíteni légyszí ird meg mi lenne az ami kéne én addig át nézem mit tudnék adni . Gondolom a kórházi cuccok is kellenének textil pelenka ruhák tél miatt takaró stb irj légyszí és meg beszéljük mit tudnék adni és hová küldjem .

SZiasztok!

Megható történet.Minden tiszteletem azoké a ANYÁKÉ,akik így is vállalják a gyermeküket.Sajnos,én sem állok valami fényesen anyagilag,de ha megkapom a címet,igyekszem összeszedni egy csomagot.

Barátnődnek,és minden hasonló cipőben járó kismamának kívánok kitartást,és nagyon sok boldogságot a kisbabákkal!

Szia! Én is hasonlóan jártam, engem 7 év után hagyott cserben, a párom.

A férjemet, már terhesen ismertem meg ő így is elfogadott.

Barátnőd, se adja fel. Bármikor jöhet egy herceg aki megmenti őt(őket).

Vigyázzon, a babára és magára.

A pici első nevetése mindent megér.

Sajnos messze vagy,de tudod rám lehet számítani.

remélem neked is adódik a környezetedben jó barát!

Ritka de egynek lennie kellene,nekem is kevés van hidd el!

nem tudom...de nagyon úgy fest...

iszonyatosan fáj a fejem..

Sajnos az én lehetőségeim is korlátozottak hisz van párom akire főznöm kell,lányom aki 24órás és sajnos ezért keveset látom és nem tudom anyagilag támogatni ahogy szeretném.De ettől függetlenül felhívom legalább 1héten egyszer és hívom ha erre jár stb..

Köszönöm Bea:-)

Szia!Igen nehéz,neki és biztosan neked is,egy valami kárpótol majd titeket a baba!Remélem melletted is valaki,mert az jó érzés tud lenni.Én megyek vele 4D-re(mert ingyenes lesz neki)megyek ha megszül és próbálok segíteni neki.

Kívánom hogy neked is szép életed legyen és megtaláld a méltó párod!

Már most is imádom, de annyira nehéz megállni, hogy ne sírjam el magam minden pillanatban.

Tudom, hogy ezzel csak neki ártok és próbálok erős lenni, de nem mindig megy sajnos:(

És hogy fogod szeretni...

Amikor úgy nézed esetleg a tv-t, hogy a melleden alszik, én is úgy voltam annak idején, jó pár éve, abban gyönyörködtem, hogy hogyan alszik, olyan édes volt...

és akkor minden percben odasúgtam neki, hogy mennyire imádlak kincsem... :))

Szia!

Nagyon megható történet.

Sajnos én is hasonló cipőben járok...

Megszűnt a munkahelyem, rá egy hónapra kiderült, hogy babát várok. A "kedvesem" pedig, akivel 2éve együtt élek elutazott külföldre dolgozni, megismerkedett egy másik lánnyal és 18hetes terhesen magamra hagyott.

Ami erőt ad a folytatáshoz, az a kislányom mocorgása és szeretete.

Nem tudom hogy lesz a továbbiakban, de az biztos, hogy küzdeni fogok.

19hetes kismama

Bettike, szép lett a cikked, és megható...

Nagyon sok öröme lesz majd É.-nek a babában, hisz emlékszem, én is nagyon örültem anno... az enyémnek...

Hisz annak idején az én gyermekem apja sem akarta, követelte, hogy vetessem el, de nem tettem...

Nagyon nehéz lesz, de nagyon fogja szeretni, az életénél is jobban, és féltve fogja gondozni a babát...

Szerintem mindegy, hogy mi lesz, csak egészséges legyen!! - és erre egy nagy Ámen!!

Le a kalappal előtted,hogy ilyen segítőkész vagy,és üdv.mindenkinek,aki bármivel is tud segíteni,egy ismeretlen kismamának!

Minden jót és sok örömöt kívánok Nektek!

Sajnálom,hogy így alakult én már ismerem a sztoridat:-(

Lehet babátok lesz?

Mégegyszer átolvastam...és könnyt csalt a szemembe:(

nagyon ebben a szituban voltam én is...az akkori párom szintén nem akarta a abaát..én is így küzdöttem...de sajnos hiába minden erőfeszítés...itt hagyott a kis drága...az apa nagy örömére..

de képzeljétek lehet most valóban baba jön:))

de még nem kiabálom el...

Szia

A cikk akár rólam is szólhatna...de én hiába akartam a babát 3 évvel ezelőtt leállt a szíve:(

sajnos nagyon nehéz...de így egyedül az ígéretekre nem lehet alapozni egy gyermek életét..sem az anyáét..minden esetre örülök, hogy így döntött a lány..és nagyon kíváncsi vagyok a jövőjére..hogy alakúl majd az élete.)

remélem...akik itt ígéretet tettek, hogy segítenek azok valóban úgy is tesznek..annak idején nekem rengeteg mindent ígértek..és mi lett ezekkel az ígéretekkel...semmi...mikor vártam a segítséget...egyedül voltam..én megéltem azt, amikor az emberek ígérnek..én ezért vagyok ennyire szkeptikus az ígéretekkel kapcsolattban..

Egyébként minden jót, és kíváncsian várom a további fejleményeket!

jó a cikk:)