Anyukák, hogy tudtátok feldolgozni lelkileg, hogy megcsászároznak, pedig te nagyon nem arra készültél? (beszélgetős fórum)
igen, csípi a szememet. csípi, és nem ősanyaságból, hanem mert felesleges beavatkozások születnek így.
mintha valakinek csakis a saját kérése alapján amputálni lehetne 1-1 végtagját. az ilyen műtéteket komoly pszichológiai vizsgálat előzi meg. akkor egy kért császért miért nem?
és mást miért zavar, hogy valakit bánt, hogy császár lett... vagy hogy engem bánt, hoigy nem hallhattam, nem láthattam a gyerekemet szülés után. Ártok azzal valakinek?
(egyébként a sok indokolatlan császár bizony megterheli rendesen a tb-büdzsét, szóval közvetett módon igen, mondhatom, hogy árt nekem)
a nő nem gondolhatja úgy, hogy kevesebb a kockázat császár esetén, mert ezt nem az ő tisztje eldönteni. ez az orvos dolga.
ha fél a szüléstől, akkor ugyanúgy javaslom a pszichológust meg a pszichoterápiát, mint azok, akik javasolták, a császár feldolgozására.
Szerinted.
Szerintem meg nem, kétlem, hogy meg tudnánk egymást győzni.
de téged miért zavar, ha valaki császárral akar szülni? Árt azzal neked?
Micsoda?!?! Mi ez az egesz?! hova fajul egy ilyen forum is?! Dobbenet:(
Sztem en belebondultam ha nem szulhettem volna meg a gyerekeimet termeszetesen.
Nem a kért és tervezett császárokra gondol, sok esetben vágnak ha kell, ha nem, emrt kényelemsebb és kiszámíthatóbb a dokinak-nem a nőnek.
Nyilván rengeteg indokolt eset is van.
Hát, a fórumindító, és jómagam egyszerűen nem olyan józan gondolkodású, mint te például.
Ez van, és tényleg fontos felismerni, amikro segítség kell.
Miért ne lehetne kérésre császár? Nem, mint életmentő műtét, hanem mint egy alternatív megoldás.
Elárulom, nem csak életmentő műtéteket végeznek
Miért, szerinted melyik nem számít szülésnek?
Vagy mit gondolsz butaságnak? Szerintem igaza an
Nem .Szó nincs erről.Egyszerűen okafogyott a dolog ennyi.Józan ember felteszi a kérdést, - és akkor mi van?
Én sem úgy szültem ahogy akartam.Féltem és szörnyen éreztem magam, nem úgy történt ahogy akartam.Valóban..És akkor mi van? Élek a gyerekeim felnőttek már, változtatni nem tudok rajta.
Ha valaki lelkileg ott van hogy nem talál ki a maga kreálta gondokból doki kell.
A "rendben lévőnek gondolod" nem tudom mit takar nálad, hogy elfogadom, hogy az emberek máshogy viszonyulnka dolgokhoz, akkor is ha én nem ezt tapasztaltam?
Igen, szerintme ez alap.
A más nézőpont szerintem nagyon hasznos-a másik érzelmeinek semmibe vevése nem.
Részemről ennyiről szól a történet.
Ha személyeskedőbb voltam, azért elnézést kérek.
Remélem azon kívül hogy ezt rendben levőnek gondolod,valamilyen gyakorlati segítséget is nyújtasz.
DE TALÁN NEM BAJ HA MÁS NÉZŐPONTOT IS OLVAS HALL A KISMAMA.Nem találom túl okosnak azért lehurrogni engem vagy mást mert máshogy gondolom.Nem vitathatod el a jogot tőlem sem hogy azt mondjam a hiba az ő készülékében van.Gond van a fejében.És nem én vagyok az egyetlen aki ezt így gondolja.Főleg mert utólag nincs mit tenni...
Talán rádöbben minden szülés veszélyes és tragikus lehet.És igen legtöbben örülünk hogy megússzuk.Ha megkérdeznénk egy valóban tragédiával végződött szülés résztvevőjét ott jönne ki a különbség.Vélt vagy valós e a gond.Ha vélt doki, ha valós senki nem segithet.....Nem hurrogtalak le, megköszönném ha te sem személyeskednél.
Mi az, hogy az az igazi??
Ne már! Mindkettő igazi. Mindkettő fáj csak máshol.
Neked semmi, nekem akkor a MINDEN volt. Nem várom, hogy megértsd. De az érzéseim az enyémek, így te azokat nem ismerheted...
Az, hogy bizonyos körülmények milyen érzéseket váltanak ki az emberből az az ember sajátja, és attól még, hogy más nem érti meg, attól még igenis vannak, valós érzések.
Ha vért vesznek, van aki rosszul van, elájul, sír, pánikrohamot kap. Mert fél a tűtől, és az Ő FÉLELME számára egy valós félelem... én meg szívesen nézem a vérvételt, kicsit sem zavar...
Persze, az ő fejében van, de számára az az igaz.
egy hozzátartozó halála sem viseli meg ugyanúgy a családtagokat, van akinek segítség kell a feldolgozáshoz, van akinek nem...van aki hamar túl van rajta, van akit nem is érint meg...de elvitatni senkitől sem lehet az érzéseit azok az övéi, és igaziak.
További ajánlott fórumok:
- Megcsalás után, ki hogyan tudta feldolgozni a dolgot?
- 1 éve halt meg a barátnőm, nem bírom feldolgozni... Csak 2 évet tölthettünk együtt :'(
- Segítsetek feldolgozni dolgokat! Adjatok tanácsot!
- Megcsalt a férjem! Nem tudom feldolgozni magamban a történteket!!!!
- Ti hogyan tudtátok feldolgozni kedvencetek elvesztését?
- Hogyan tudtátok feldolgozni, hogy elhunyt a kisbabátok?