Anya terhes, apa meghülyül (beszélgetős fórum)

Nem-nem vagy egyedül ezzel.

Van aki nem igáslónak nézi a férjét, és játssza a mártírt az újszülött gyereke körül.

Hát, én azért azt gondolom, hogy a munka oroszlánrésze az anyukáé, hisz ő van otthon.

Az alap, hogy apuka részvétele ne merüljön ki abban, hogy atlétában, sörözgetve meccset néz a káosz közepén, de az Ő elsődleges feladata a család el és fenntartása ebben az időszakban.

Nálunk gyerek nélkül-teljes munkamegosztás van, de ha én otthon vagyok, szabin pl. természetes, hogy több dolgot bevállalok.

Szia !

Mi újság? Sikerült beszélnetek ?

Ez a szemlélet már onnan "érdekes" hogy szubjektíven megítélheted, hogy pl. a fiad 100%-os vagy sem.

A szcientológia szükségességét is meg lehet magyarázni közösségi helyekkel.

De azért mindenkinek más a gyógyulási ideje.. Még az egyes szülések között is hatalmas különbség van ugyanannál a nőnél.. Én az elsőnél 72 óra után még infúzión függtem, pedig nem volt igazából nagy baj, csak nehezebben regenerálódtam..

A második után már akkor rég hajamat megmosva vártam a férjemet, és készültem haza.. Viszont utána 2 hét múlva a gyerek került kórházba, 3 hónap múlva meg én egy komoly méhgyulladással (rohammentővel vittek), mert valami mégis visszamaradhatott szülésnél.. Régen falun már csak a szentmihály lovát kellett volna hozni..

Nem betegség, de azért nem is sétagalopp, és könnyen szövődhet hozzá betegség is. Nem véletlenül volt régen sem a komatál, és ezeknek a rendszere..

És álljon oda több éjszakázás után a szalagfűrész elé... Hát én nem engedném..

Aha.. lehet, hogy bankigazgatóként ez elmegy, (legfeljebb kicsit csökken az árfolyam) de mondjuk melósként nem.. Ön és közveszélyes dolog..

Mit szólnál, ha olyan buszsofőr vinne, aki nem aludt 3 napja, vagy egy olyan darus lengetné a házad felett a 22 tonnát??

Nagyapám így lett 30 évesen félkarú.. Egy pillanaton múlt..

Ez így van. Azért pattan le sok férj, mert nagyon nagy lesz ilyenkor az elvárás. Az eddig dolgozó, tulajdonképpen magát eltartó vagány nőből lesz hirtelen egy magát eltartani (szinte) nem képes nyavajgós valaki. Plusz még ott a gyerek is, aki ráadásul neki konkurencia, meg még mellesleg elvisz havi 10-50ezret... Ha a nő nem veszi észre, mennyit várhat el, akkor baj van..

Nálunk nekem van egyetemi diplomám, mégis én keltem fel a gyerekhez. A férjem meg ha tudott pihent, és ment dolgozni. Én tisztelem ezért, ő meg fontosnak érzi magát ezért, és helyén van az egója. Ő is MINDEN NAP 12 órát dolgozik, sokszor hétvégén is. Én meg abban az időben tudom a saját munkámat csinálni, amit magamnak valahogy tudok keríteni.. Persze nyilván nekem így vissza kell venni az egómból, meg a karrieremből, de megéri egy kiegyensúlyozottabb párkapcsolatért.. Aztán majd eljön az ideje annak is, hogy jobban rákapcsoljak..

A "nekemisjogomvanamunkához", meg a "nemcsakmegcsinálnikellagyereket" mentalitással nem mennék messzire, azt érzem...

Nem könnyű ez, nekünk sem ment kapásból. Csak egy kapcsolat nem a kapásról szól elsősorban, hanem az adásról. Aztán ha kitartóak vagyunk, kapunk is vissza néha, azt meg észre kell venni..

Hát ez aztán nagyon emberséges hozzáállás. Álljon helyt a munkahelyén napi 8-10-12 órában esetleg úgy, hogy éjszaka sem pihenhet. Ez nem munkamegosztás, hanem a férfi kiszipolyozása.

Persze, este fürdessen, tudja pelenkázni, stb... de nehogymár éjszaka a családfenntartót keltenéd fel?!

Ezt magyaráztam az elején én is...

Mi magas végzettségűek vagyunk, de ez a műegyenlősdi sokáig nem tartható. Persze, vannak helyzetek, vagy hónapok, amikor nekem van gázosabb munkám, akkor nyilván kell, hogy többet vállaljon ő is, annyira van inteligens, hogy belássa. De alapvetően enyémek a női szerepek, övék meg a férfiszerepek. És ez így viszonylag kiegyensúlyozottan működik..

A sok műegyenlő rózsaszín pár meg már sajna mind elvált körülöttünk. Egy kivétel van, anyósom testvéréék. Ők már nagyszülők, de egész életükben képesek voltak nagyjából egyenlően elosztani a dolgokat. De olyan pasiból sajna kevés van, mint Jani.. Bár megjegyzem, férfiként nekem nem jön be, mert elég sok feminin vonás van benne. Egyébként imádom és tisztelem..

De ez ritka.

Az a baj, hogy mi nők se vagyunk kiokosítva, hogy valójában mit várhatunk egy házasságtól, egy tartós együttéléstől, amibe már bevontunk egy harmadik szereplőt is.. Ez más, más a dinamikája, mint az egy lakásban élünk, és széppár vagyunk dolognak.. Egyébként ettől nem csak egy papír a házasság, hanem ennek a folyamatnak átgondolása, lezárása, tudatos vállalása.. Ha ez nem történik meg, akkor meg aztán jönnek a meglepetések. (Persze ha valaki csak repinek használja az esküvőt, és nincs mögötte tartalom, akkor az se segít..)

Bizony nem tudják az emberek, hogy ezeket a lelki munkákat el kell végezni. Azért fél talán egy férfi nősülni, mert megvannak ezek a félelmek, hogy hogy fogok helytállni apaként, családfenntartóként. Mi lesz, ha nagy lesz a nő pocakja, mi lesz, ha megtetszik más. Ezek normális félelmek. De ha ezeket valamelyest nem dolgozzuk fel, együtt a társunkkal, (akár szakember segítségével is), csak hagyjuk menni a dolgokat, akkor bizony belefutunk abba, amibe szegény fórumindító. Sajnos nagyon nem ő az egyetlen...

Nem te vagy az egyetlen "barom". Én is az vagyok. A munkahelyen nem lehet azt mondani, hogy nem tudtam megcsinálni, meg kések a dolgokkal, fizikai munkásnál meg kell a 100%, mert megy a keze ... a picsába.

A pelenkázásról meg annyit, hogy az én párom is kijelentette, hogy én fogom csinálni. De nem is bánom, mert nem szeretném a friss pelusos gyereket fürdetni is, mert a gyenge gyomra miatt lehányta.

De mondjuk munka után tényleg be tud segíteni, ha fáradt vagy, vagy az esti fürdetést ő csinálja, hogy ezzel besegítsen, de az éjszakát egy dolgozó ember hadd aludja végig, hiszen rajta múlik a háztartás bevétele.

A fórum fő témájára visszatérve eszembe jutott, amit a párommal beszétünk egyszer:

Ő azt mondta, hogy mint férfi számára érthetetlen a terhes has, nem tudna vele mit kezdeni és innentől ne sértődjek meg, de nem fog tudni rám "nőként" nézni, hiszen mint nő nem fogom megindítani, mert anyaként gondol egy terhes nőre. Ráadásul ha seretkezés közben netalán belerúg a gyerek, akkor többet nem ér hozzám, amíg az Alien ki nem bújik (viccelt, de el tudom képzelni, hogy akinek idegen a dolog, milyen nehezen érti meg ezeket).És azt is el kell fogadni, hogy a nő a két csík után válik anyává, addig a férfi, amikor először kezébe veszi a gyereket (vagy csak később, pasitól függ).

A helyedben én leülnék vele beszélgetni, de ha eddig meg lehetett bízni benne, akkor elfogadnám, hogy csak "flört" volt. Kérd meg esetleg, hogy vigyen el randizni, moziba, vacsora ilyenek, hogy legyen egy "régi" estétek és flörtölj vele. Lehet eleinte fura lesz, de ki tudja ...

Sok foglalkozást igényel, de az első 1-2hónapban eszik-alszik, ezt mindenki tudja, akinek gyereke van.

Meg lehet oldani, hogy rendeljen kaját, és akkor nem kell főznie. A takarítás és egyéb teendők várhatnak, a mai világban bepakolni a mosógépbe, mosogatógépbe nem nagy kunszt.

Persze, besegít az apa is bizonyos szinten, de nem kellene elvárni, hogy éjjel is ugráljon ki az ágyból, mikor ő másnak dolgozni megy.

Az anyuka igenis tud pihenni, amikor a pici pihen, márpedig 14-18 órát is alszik az első 1-2 hónapban.. Az apuka mikor pihen, ha éjjel is muszáj segítenie?

Az én férjem minden este lefürdeti/lefürdette a kisfiunkat, és foglalkozik vele, de SOSEM várnám el, hogy éjjel felkeljen és ő foglalkozzon a gyerekkel. Én nappal tudok pihenni, ha akarok, max. nem vixolom ki a lakást.

Na és akkor mi van, ha császáros szülése volt? Nekem is az volt, még a 72 óra sem telt le, de ettől függetlenül elláttam a háztartást és a gyermekemet gond és hiszti nélkül.

Ne kezeljétek már a terhességet és a szülést betegségnek, mert nem az!

Evidens, hogy apuka besegít, meg szerintem evidens az is, hogyha egy átlag hétköznap van minden extra akadály nélkül (pl. betegség, kiugróan magas fáradság), akkor annak a tudatában, hogy én tudok pihenést átütemezni, próbálom éjjel a másikat kímélni.

Vagy csak én vagyok a földkerekségen az egyetlen barom, aki már azzal az ürüggyel is jobban kiveszi az otthoni melóból a részét, mikor a férje sokat dolgozik? Aztán mikor meg úgy kívánja a helyzet, fordul a kocka.

Arra a részére, hogy pl. ő aztán nem pelenkázza, nekem is az a benyomásom, amit írtál, azon igazán nem lehet mit csűrni-csavarni. Ha nem akarja gondozni, lehetőleg ne akarja megcsinálni! Szerintem sok apuka mond ilyet, aztán úgysem tartja be, mert mégis csak cuki, az enyém és gondoskodásra szorul, aztán piszok büszke magára, hogy ellátja a szeme fényét. Ettől még persze ugyanolyan rosszul eshet, mikor kimondja.

Amihez én értetlenül állok, hogy miért nem lehet megérteni, hogy aki dolgozni megy, annak ki kell piheni magát a lehetőségekhez mérten.

Nem írta senki, hogy minden éjjel, valóban. De általánosságban beszélt mindenki, így én logikusan az átlag hétköznapokra gondoltam.

Szerintem ez nem önérzeteskedés, csak éppen ez úgy hangzik a pasi részéről, mintha azt mondaná, Te akartad, kezdj vele, amit akarsz. Nem éppen annak a jele, hogy a leendő apuka ujjongva várná a gyerekét.

Egyébként se írta senki, hogy minden éjjel, minden alkalommal a srác keljen a gyerekhez.

Ha apuka nap közben dolgozik, éjjel igenis váltsa le anyukát, akkor mikor pihenjen? Anyuka nap közben ledőlhet, ha épp a pici alszik, de apukának a munkahelyén ilyen nincs.

Ennyi erővel apuka is mondhatná, hogyha már ő az éjjeli ügyeletes, hogy húzzon az anyuka is dolgozni nap közben.

Különben meg úgyis kár előre önérzeteskedni, mert szoptatni apuka nem tud, úh. a vita el is dőlt.

Sok szerencsét kívánok hozzá!

Nem lesz egy fáklyás menet,de te megoldod. :)

Végülis csak te ismered a legjobban,7 év az nem két nap és jó érzés olvasni hogy nem adod fel egykönnyen mint annyian manapság.Én nem ismerhetem csak az alapján ahogy lefestetted,de az alapján nálam nem sok esélye lenne,ha csak nem tesz sürgősen egy 180 fokos fordulatot.Itt mindenki téged hibáztatott hogy elhanyagoltad.el ne hidd!Közös vállalás - közös teher - közös áldozat ezt tatsd mindig szem előtt!Sok boldogságot,sikeres életet kívánok!Mindíg kettőn áll a vásár. :)