Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Angyalka megérkezett cikk

Angyalka megérkezett


Amikor felborítottam a 6 éves kapcsolatomat és 2007. december 27-én végre a (most már) férjemmel kezdtem új életet, nem hittem, hogy 11 hónappal később nem csak a nagy szerelem, hanem egy igazi, kézzelfogható gyermek is a miénk lesz.
Angyalka megérkezett

A terhességem teljesen zavartalanul ment végig, az első hetekben néha kerülgetett a hányinger de nem volt jellemző rám.

November 24-re voltam kiírva, de végig azt mondták, hogy a gyerek nagyobb, meg rendszertelen ciklus miatt előbb fog jönni. Hát nem jött sem november elején, sem 11-én, úgyhogy már a kiírt időpontra vártam.

Aztán november 16-án éjjel nem aludtam, egész végig fájásaim voltak. Előtte levő nap mondta az orvosom, hogy jó lenne szerdáig szülnöm, mert konferenciára kell mennie és vizsgája is lesz még. Szóval 17-én délelőtt, miután reggel elment a nyákdugó, a párommal bementünk a kórházba. Az nst után azt mondták menjünk haza, még nem vagyok teljesen nyitva a fájások is erősödni és rendszereződni fognak, szóval jobb, ha otthon vajúdunk. Apa nem is ment el dolgozni, a fájások délután is folytatódtak... ezek aztán elkezdtek szépen lassan erősödni és sűrűsödni, így éjjel fél 12-kor szóltunk a szomszédban Apa pótanyjának, és elindultunk a kórházba.


Éjfélkor némi csata árán be is jutottunk, hiszen zárva volt a kórház, és kintről be kellett telefonálni, hogy ugyan valaki kinyissa az ajtót :)

Lehet, hogy én álltam máshogy a szüléshez, mint az átlag, de életem legszebb és legbensőségesebb élménye következett innentől kezdve.

5 perces fájásokkal vettek fel. Ekkor ugye már 36 órája voltam ébren szinte alvás nélkül, szóval reméltem, hogy hamar túlleszünk rajta és minden rendben lezajlik.

Előkészítettek, ami tulajdonképp csak a beöntést és zuhanyt jelentette, mert megérezvén a dolgot sikerült utolsó nap nem magamat szétmetélve megborotválkozni :)


Ezután Apával a szülőszobára vittek minket, ahol teljesen bensőségesen és szinte zavartalanul vajúdhattunk. Néha jöttek be ellenőrizni és segíteni, bármiben kellett. A fájások alatt Apa a derekamat masszírozta, két fájás között meg aludt, mert nagyon fáradt volt már ő is. Szabadkozott is eleget emiatt, de úgy voltam vele, hogy ha tehetném én is aludnék. Bennem mondjuk szerintem adrenalintúltengés volt, emiatt nem is tudtam volna aludni :)


4 órára ért be az orvosom, megvizsgált, aztán burkot repesztett. Majd egy vigyorral közölte, hogy a "kocka el van vetve, ebből már biztos gyerek lesz". Innentől kezdtek felerősödni a fájások, jöttek egymás után, mellette végig azt éreztem, hogy ömlik belőlem a víz, meg ami csak tudott, de mielőtt elfáradtunk volna, megegyeztünk egy EDA-ban. Bárkinek szívből ajánlom! A hasamban csupán nyomást éreztem innentől, és csak a tolófájásokat kezdtem el újra érezni. Így megmaradt az erőm és az energiám arra, hogy Detti könnyen és gyorsan világra tudjon jönni.


7 órakor szóltam az orvosomnak, hogy nyomnom kell, megvizsgált majd mondta, hogy még 1 óra kb.

Én elkezdtem erősködni, hogy de igenis érzem, hogy jön, ő meg mondta a magáét, hogy még van ideje. :)


Ehhez képest 7:20-kor, 5. nyomásra megszületett a lányunk, Lovász Bernadett Katalin 3000 grammal és 53 centivel. Hosszú sötét hajjal :)) Amikor az orvos meglátta a fejét, közölte, hogy hosszú haja van.

Azt, hogy melyik nyomásra mi született meg, nem tudom. Az utolsó nyomás volt a legrosszabb, mert a gyerek egyik válla akkor már kint volt, a másikat elég kemény munka volt kinyomni. Itt vágtak egy kicsit, amit nem éreztem, Apa viszont itt lett kicsit kétségbeesve, mert hallotta a vágás hangját és azt hitte nekem ez mennyire fáj :)

Nem érdekelt engem, hogy vágtak, az sem, hogy varrtak, az sem, hogy fájt. Csak az a hosszú hajú gyönyörű ANGYAL , akit annyira vártunk, és aki egy 9 hónapos út végén egy új utat kezdett.

A köldökzsinórt a doki gyorsan elvágta, aztán Apa megfürdette Dettit és rátették a hasamra. Nem hittem, hogy ilyen érzéseket válthat ki egy ilyen kis Angyal, de nem csak Apa könnyei folytak, hanem az enyéim is.

Most amikor ezt a cikket írom, már 8 napos. De még mindig élénken él bennem az a pár óra, ami CSALÁDDÁ kovácsolt minket, hármunkat.




Írta: 19ba18c379, 2008. december 9. 11:03
Fórumozz a témáról: Angyalka megérkezett fórum (eddig 15 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook