Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Amit tudnia kell egy nagycsoportos gyermeknek a számokról, és amit nem fórum

Amit tudnia kell egy nagycsoportos gyermeknek a számokról, és amit nem (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Amit tudnia kell egy nagycsoportos gyermeknek a számokról, és amit nem

24. Mókinca (válaszként erre: 23. - B2b5205284)
2010. dec. 15. 12:08

Szia Apátii!

Kisvárosban élünk, ahol gyakorlatilag 2 iskolából választhatunk (legalábbis azok közül, ami számításba jöhet egyáltalán). A mi sulink a város legerősebb iskolája, és ez van hozzánk a legközelebb is (körzetbe tartozunk).


Nyilván nem úgy gondoltam a kicsi tanítását itthon, hogy akár akar, akár nem, de leül tanulni. Mivel már most is kérdezgeti, ha lát betűket, hogy "mi van oda írva?", játékosan fogom próbálgatni vele a betűket.

Teljesen igazad van: sokat tanul a nagylánytól.

23. b2b5205284 (válaszként erre: 21. - Mókinca)
2010. dec. 14. 15:11

Egy első és egy elsős között, adott fejlettségi szintet tekintve akár 2-3 évnyi különbség is lehet Mo-n attól függetlenül, hogy az egyik gyerek jobban tud számolni mint rajzolni vagy forddítva.A problémád adódhatott ebből is ,de a rossz olvasástanítási módszer miatt is.(A legjobb módszer a Meixner.) Az semmiképp sem lehet megoldás, hogy iskolába lépés előtt elkezdem tudatosan tanítani a gyermekemet a saját szakállamra, azért mert nem tudom mi lesz, ha ez és ez nem úgy jön össze. Természetesen vannak kivételek, például ha a gyermek vevő rá illetve, ha kifejezetten ő kéri. Egyébként meg elkerülhetetlen, hogy a kisgyerekre ne ragadjon rá valami a testvérekről vagy a felnőttektről.

Az ilyen probléma elkerülése érdekében, amit a szülő megtud tenni az az,hogy gondosan választ iskolát és tanítót illetve (olvasás)tanítási módszert. (De sajnos hazánkban és ezen belül is a kisvárosokban és a falvakban ez nem mindig valósítható meg...)

2010. dec. 14. 08:14

Mi időnkbe, volt az " Apáczai, és a Lovász " tankönyv.

Előzőbe a szótagolás, utóbbiban a képolvasás volt.

( bocs ha rosszul emlékszem 15 éve volt ez nekünk! ).

Az első tankönyvbe a lányom 2 leckével előbbit is el tudta olvasni. Nem én tanítottam azt meg. Mégis ismételt.

Hogy a következő tanévben zavarta az órát?! Erre a nem frissen végzett osztályfőnöknek számítania kellett volna!.

Én a képolvasós könyvet is láttam. Szerintem a szótagolós fajta jobb volt.

Ugyan tele volt az is képpel, de a jobbra - balra, előtte - fölötte stb, jobban értette.

Bármennyire is elavultnak gondolják néhányan a 30 - 35 évvel ezelőtti fajta tankönyveket, az volt a jó.

Ahogy beszélnek máshol is erről, sokan nem tudnak olvasni...

Lehet hogy kedves anyukák elő kellene horgászni a retró könyveket?

2010. dec. 13. 22:42

Sziasztok!


Nem igazán értek egyet a cikkben leírtakkal! Saját tapasztalatom alapján a kisebbik lányom (most 2,5 éves) úgy fog iskolába menni, hogy ír, olvas, számol! (Ez olyan biztos, ahogy itt ülök! :DD)


Ugyanis: A nagyobbik lányom (11 éves most) annak idején "csak" számolgatott. A betűket nem ismerte. A leendő osztályfőnökünk azt mondta, hogy nem is kell otthon tanítani, majd iskolában megtanulja a betűket.

Na amit mi első osztályban szívtunk!!!!! Soha mégegyszer!!!

Olyan gyors tempóban haladtak, hogy idejük sem volt letisztulni a gyerekben a tanultaknak. Szinte minden órán más betűt vettek, félév előtt már olvastak. (Legalábbis kellett volna.)


Nagyon sokat kínlódtunk, mire "rendesen" megtanult olvasni. A feladatok olvasásakor azzal volt elfoglalva, hogy kibogarássza a betűket. A megoldásig már el sem jutott.


Mára azért normalizálódott a helyzet, de még olykor most is akad gondunk.

20. marques (válaszként erre: 15. - 3f54929e3a)
2010. dec. 13. 20:18

Ez nem az én elméletem, hanem szakemberek, logopédusok véleménye. Teljesen más egy 7 éves gyerek, akinek a beszédfejlődése már lezárult (6-7 éves kor), és már készségszinten tanulja az idegen nyelvet. Bár véleményem szerint 7 évesen "tanulni" egy másik nyelvet csak ritkán célravezető.

Nekünk a gyerekek két nyelvet sajátítanak el itthon, így szerencsések ilyen szempontból, de rengeteget gondolkodtunk rajta, hogy nekik hogyan lenne a jobb.

19. trapiti (válaszként erre: 18. - 3f54929e3a)
2010. dec. 13. 19:31

Gondolom a párod valamilyen idegen nyelvi környezetben tanulta a magyar anyanyelve mellé a másik nyelvet. Ez alapvetöen más helyzet, mint ha valaki a saját országában él.


Érdekes, az én szüleim pl. csak középfokon beszélnek nyelvet, sosem próbálták eröltetni sem az iskoláskor elötti nyelvtanulást, sem azt hogy ök tanítsanak olyan idegen nyelvre, amit maguk sem beszélnek jól. A férjeméknél ugyenez volt a helyzet. Mindketten jól beszélünk angolul, németül, oroszul és erös középfokon finnül.

A lényeg hogy két különbözö dologról van szó: az átlag magyar gyerek nincs abban a helyzetben, hogy két-három nyelv vegye körül folyamatosan, mint pl. egy vegyes nyelvü családban vagy akkor ha kölföldön él. Manapság nagy divat elhitetni a szülökkel, hogy ha elég sokat fizetnek, akkor ez a helyzet imitálható, és ez itt a nagy hiba.

18. 3f54929e3a (válaszként erre: 16. - Trapiti)
2010. dec. 13. 17:20

Evvel a logikaval nem csoda, hogy a magyar emberek nagyresze alig, igen rosszul vagy egyaltalan nem beszel idegen nyelvet. Szerintem nagyon kicsi az a szazalek aki Magyarorszagon jol beszel valamilyen idegen nyelvet.


En is magyar mondokakon, verseken nöttem söt a parom is annak ellenere, hogy ö masik orszagban nött fel. Ennek ellenere tökeletesen beszeli a magyar nyelvet. De beszel angolul is es persze sevedul es mind a harom nyelvet tökeletesen beszeli es mindezt kiskoraban tanulta. De ez csak egy pelda volt szerintem lehetne szamtalan peldat felhozni arra, hogy cafoljam a nyelvröl alkotott illuzioidat.


Meg azt irtad, hogy "amíg nincs elfogadható szókincse, kifejezökészsége az anyanyelvén" na szerintem ez az amiben igazad van, DE a szulök nagyresze odarakja a gyereket a tv ele es a gyerek mit nez egesz nap tv-t hat johogy nem fejlödik a szokincse es a kepzelö ereje a gyereknek. Meg az is igaz, hogy otthon a gyerekek nagyresze egyaltalan nem erti amit olvad, DE Ahogy Magyarorszagon tanitjak az olvasast hat szerintem valami katasztrofa. Nem kepolvasast kene tanitani a kicsiknek es akkor biztosan megtanulnak rendesen olvasni. Emlekszem is ott a kep es alatta a neve ilyen modszerrel nyelveket szoktak tanitani nem a sajat anyanyelven olvasni.


Üdv.

2010. dec. 13. 15:00
Bocs az offért... :)
16. trapiti (válaszként erre: 15. - 3f54929e3a)
2010. dec. 13. 15:00

Szerintem meg igaza van... Ha a szülök anyanyelve különbözö, és otthon is többnyelvü a család, akkor természetes, hogy a gyerek is az lesz - de még ez is okozhat nehézségeket egyik vagy másik nyelvben.


Ha a szülö nem anyanyelvi szinten beszél, nem természetes számára hogy az idegen nyelvet használja, többet árt vele ha az idegen nyelvet erölteti az anyanyelv helyett.


Arról persze lehet vitatkozni, hogy mennyire jó a ma divatos álláspont, hogy már a bölcsiseket is nyelvórákra járatják (én nem vagyk híve) de az biztos, hogy amíg egy átlag óvodás-kisiskolás az anyanyelvét sem tanulja meg otthon rendesen, amíg nincs elfogadható szókincse, kifejezökészsége az anyanyelvén és amíg az általnos iskolát végzettek jelentös része funkcionálisan vagy teljesen analfabéta ebben az országban, addig reménytelen az idegen nyelvek tanulása.


Az a gyerek, aki biztos kifejezökészségre, nagy szükincsre, jó alapokra tesz szert az elsö években gond nélkül fogja tanulni az idegen nyelveket késöbb. Szerintem a gyerekeinknek az elsö években nem idegen dalocskákra, mondókákra, hanem az anyanyelvükre van szükségük. Ma a legtöbb gyerek úgy nö fel, hogy nem találkozik a népdalokkal, a mondókákkal, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemeivel - sokszor már a szüleik is így nöttek fel. Nincsenek gyökereik.

15. 3f54929e3a (válaszként erre: 14. - Marques)
2010. dec. 13. 14:50
Bocs de szerintem ez hulyeseg amit a nyelvröl irtal. Miert keltene benne zavart? Akkor egy heteves mikor elkezd nyelvet tanulni vagy mikor sokszor az oviban kezdik akkor szegenyke összezavarodik majd vagy nem ertelek.
2010. dec. 12. 19:29

A számolási készség nem elvárt egy hat éves esetén, azonban a számosság fogalma már annál inkább.

A nyelvfejlesztésről pedig csak annyit, hogy ha a szülőnek nem anyanyelve az adott nyelv, vagyis nem használta éveken át, mint fő kommunikációs csatornát, a gyerekben csupán zavart kelt azzal, hogy magára erőltet egy számára nem természetes kommunikációt.

13. trapiti (válaszként erre: 12. - Ncilány)
2010. dec. 12. 17:59

Ezek is fontos dolgok...

Rengeteg dolog van, amit bizony már óvodáskorban meg kell alapozni, pl. a térbeli viszonyok simeret is. A p-d-b pocakja, vagy az egyéb betúk felismerése szerintem nyugodtan maradhatna az iskolára.

A számolásra visszatérve szerintem iskola előtt az lenne fontos, hogy a gyerekekben kialakuljon az a készség, ahogyan az elvont számlálást-számolást a kézzel fogható dolgokhoz kötjük. (Remélem érthető, nem tudom a tudományos megfogalmazását...)

Pl. nagyon jól megfigyelhető a kislányomnál, hogy elöször úgy tanulta meg a számokat, mint egy verset, csak magukat a szvakat tudta jó sorrendben mondani. Aztán megtanult megszámolni tárgyakat, úgy hogy minden esetben újra kellett kezdenie a számolást 1-től. Megszámolta, de ha visszakérdeztem hogy akkor mennyi is, nem tudta. Aztán egyszercsak elkezdte "ránézésre" megállapítani, hogy 1-2-3-4 valami van a képen, már nem kellett végigszámlálnia. Aztán észrevette, hogy ha 4-ből egget elveszünk, akkor 3 lesz. Párhuzamosan megtanulta, a kisebb-nagyobb fogalmát, vagy pl. a hét napjait is összekötötte a számolással, pl. tudja hogy hétfő után a szerda két nappal később lesz. Gyakorlatilag megtanul számolni (és nemcsak felsorolni a számokat vagy megszámlálni, hanem valóban képes elvégezni matematikai műveleteket) anélkül hogy eröltetném, vagy akár észrevenné hogy mit tanul. Erre a típusú tanulásra nagy szükségük van szerintem ahhoz hogy jól vegyék az iskolai akadályokat.

Azt, 3 év múlva amikor iskolaérettségi vizsgálata lesz leghamarabb vajon fog- a tudni visszafelé számolni akárhánytól, azt nem tudom... de neki még 4 év amire iskolás lesz :)

2010. dec. 12. 17:43

Nem lenne fontosabb hogy ezzel tisztába lennének a gyerekek : előtte - mögötte - mellette, fölötte - alatta, jobbra - balra.?

Pl a " d " " b " " p " vagyis a " ocakja merre van? Betűtévesztés. Azt hiszem ezeket gyakran keverik össze.

11. szisi
2010. dec. 12. 16:44

Óvodapedagógus vagyok, a főiskolán erről úgy tanultunk, hogy a gyereknek abban a számkörben kell biztosan mozognia, ahány éves. De akkor már ebben benne van a csoportosítás, a párosítás, az összeadás-kivonás (hozzáadás, elvétel, kiegészítés, "fogyás" is...).

Tetszik ez a cikk, érdekes gondolatokkal találkoztam.

Jelenleg nagycsoportot vezetek, és éppen most csináltam meg minden gyereknél a rövid Differ-t (iskolaérettségi vizsgálatot). Öt, számolással kapcsolatos feladatot tartalmaz, ezek zömével nem értek egyet. A 19 gyerekből egy sem tudta folytatni ezt a feladatot: 3 számot mondok (104, 103, 102), folytassa visszafelé. Esetleg számoljon felfelé négyszáz-valahánytól.

Számomra ezeknek a feladatoknak semmi jelentőségük nincs az iskolaérettség szempontjából, hiszen ne várjuk, és nem is várhatjuk el egy nagycsoportos gyerektől azt, hogy ilyen számkörben mozogjon bármerre is.

Az első számolási kérdés meg pusztán csak mechanikus számolás: kezdjen el 1-től felfelé számolni, he 21-ig eljut, kap 21 pontot. Illetve a 21-en belül ameddig elszámol, annyi pontot kap.

Na, ez sem számolás - mint ahogyan ez a cikkben is van erre utalás.

Pedig ez egy országosan elfogadott és használt objektív teszt.

Az első osztály feladata megtanítani számolni a gyerekeket, és azért abban is vannak határok.


Tetszett a cikk, gratulálok!

2010. dec. 12. 14:03

Szerintem ez gyerekfuggö ki milyen koran kezdi el a szamokat tanulni vagy egyeb mast. En pl mikor kicsi voltam egyaltalan nem is akartam iskola ilyesmivel foglalkozni. Emlekszem ra a növerem mindig tanitani akart de en egyaltalan nem akartam. De nem is eröltettek ram es megis megtanultam szamolni.


Meg szeritnem ilyen kis korban nem a szamokkal kene foglalkozni hanem a nyelvtanulassal. Az lenne a legfontosabb mert ilyenkor meg sokkal könnyebben megtanuljak. Szerintem ha valaki tud angolul vagy barmely mas nyelven akkor az beszeljen a gyerekehez mert ezzel csak megkönnyiti kesöbb a gyerek eletet szerintem. Könnyebben fogja tanulni a nyelveket az iskolaban. De szerintem sokszor nem is a szamolas a nehezebb hanem a nyelv. De ezt döntse el mindenki maga.

2010. dec. 12. 10:46
Egyébként szerintem a számolás nem független a többi készségtől,a mit egy kisgyerek az iskoláb lépésig elsajátít... ha minden más területen szépen fejlődik, akkor a számolás is szinte magától adódik, hiszen rengeteg alkalma van rá, hogy találkozzon vele. Ha mégsem, akkor szerintem erre már óvodában fel kell figyelni, nem jó ha annyival elintézzük, hogy majd az iskolában megtanulja, mert ott már kevesebb idő és figyelem jut egy-egy gyerekre (sajnos) :(
8. trapiti (válaszként erre: 5. - Zebracsikó)
2010. dec. 12. 10:44
:) OK
7. zebracsikó (válaszként erre: 3. - Trapiti)
2010. dec. 12. 10:43

jaj, most látom, hogy én rosszul írtam,

természetesen az iskolába lépés előttre gondoltam!


bocsánat!

6. trapiti (válaszként erre: 4. - Zebracsikó)
2010. dec. 12. 10:43

Akkor jól értettem, hogy nem óvodáb lépés előtt, hanem iskolába lélps előtt :)


Igen, én is azt hiszem, hogy a gyakorlatban sokkal több tudásra van szüksége a gyerekeknek hogy megállják az iskolában a helyüket, mint ami az elvárt - illetve ahhoz hogy jól megállják a helyüket.

5. zebracsikó (válaszként erre: 3. - Trapiti)
2010. dec. 12. 10:42
én nem az oviba lépés előtti elvárást írtam, hanem az iskolába lépés előttit!!!!
4. zebracsikó (válaszként erre: 3. - Trapiti)
2010. dec. 12. 10:41

hivatalosan az 5-ös számkör az elvárt


de ismerve az iskola elvárásait, szerintem számlálni és a mennyiséget megmondani egy iskola előtt álló nagycsoportosnak már illik

3. trapiti (válaszként erre: 2. - Zebracsikó)
2010. dec. 12. 10:36

Szia!


Ugye az csak elírás, hogy oviba lépés előtt kellene tudnia 10-es számkörben megszámlálni?

Szerintem a legtöbb 3 éves nem tudja ezt, jó esetben 5-ös számkörben tudnak megszámlálni...


Ugyanakkor azzal teljesen egyetértek, hogy ahhoz hogy az első osztályban tudják a gyerekek tartani a lépést, nem ott kell megtanulniuk megszámolni dolgokat.


Az én lányom 3 éves, nagyon érdeklődő, és kb 2 éves kora óta kérdezgeti a számokat. Megszámolni nagyon hamar megtanult 10-nél több dolgot is, mostanra 10-es számkörön belül magától alkalmazza az összeadást-kivonást. Szoktunk a számolós játékokat játszani, de ezen kívül a szó szoros értelmében nem tanítom.


A környezetünkben azt tapasztalom, hogy azok a gyerekek, akikre otthon odafigyelnek minden téren és nyomon követik a fejlődésüket, észreveszik és ledolgozzák az esetleges lemaradásokat, jól veszik az iskolai akadályokat. Viszont akik már óvodában problémákkal küzdenek, és nem kapnak segséget, a hátrányuk csak nő az iskoláűba kerülve.

Kicsit becsapósnak tartom amit a cikk ír: nehezen tudom elképzelni, hogy egy 6-7 éves kisgyerek jól teljesít majd a mai viszonyok között az iskolában, ha nem tud 10-ig megszámolni dolgokat. Egy értelmes gyerek akinek nincsen különösebb lemaradása és még foglalkoznak is vele otthon, észrevétlenül megtanulja ezt...


Én biztosan nyugtalankodnék, ha a gyerekem 6-7 éves korára nem tudná ezeket a dolgokat. Ahogyan látom, az első néhány évben szinte sínre kerülnek a gyerkek, amit ebben az időszakban elmulaszt a szülő, azt később nagyon nehéz pótolni. Főleg akkor amikor már iskolába került és egyre nagyobbak a követlemények.

2010. dec. 12. 09:52

nem mindenben értek Veled egyet:

véleményem szerint az első osztályba lépő gyermeknek 10-es számkörben már illik tájékozódnia (természetesen nem összeadni és kivonni), de az mindenképp elvárható, hogy értelmezni is tudja a számolást ,mint műveletet és ne csak mint valami versikét mondja el.

Oviba lépés előtt szerintem 10-es körben a gyermeknek meg kell tudnia számlálni dolgokat, és meg kell róla tudni ezután mondani, hogy mennyi.

Kevés az, ha a gyerek a kérdésemre (mennyi kiscsibét látsz a képen?) elkezdi:

"egy-kettő-három-négy" és mikor kérdezem, na, akkor mennyi csibe is van ott, akkor nem azt mondja, hogy "négy", hanem megint kezdi: "egy-kettő-három-négy"


na ez a gyereknek még nincs kialakult számfogalma és mennyiségélménye!

Így viszont nem küldeném nyugodt szívvel iskolába.


A gyereknek az iskolaérettséghez ismernie és helyesen alkalmaznia is kell tudni a viszonyfogalmakat:

több-kevesebb, kisebb-nagyobb, stb,.

2010. dec. 12. 08:39
A XXI. századi szülőket gyakran nyugtalanítja az a gondolat, ha az első osztályt kezdő gyermekük még nem tud számolni. Főként akkor ijednek meg, ha a játszótéren a nagycsoportot kezdő gyermek anyukája arról áradozik, hogy az ő kis tündérbogárja egytől húszig oda-vissza hibátlanul számol. De vajon kell-e tudnia számolni egy első osztályba lépő kisgyermeknek és az a nagycsoportos kisgyermek, aki egytől húszig elmondja a számokat ténylegesen számol-e vagy csak úgymond megtanulta ezeket a szavakat?
Felmerül az a kérdés, hogy jogosak-e a szülők aggodalmai és egyáltalán, mit tud egy óvodás a számokról?

Ugrás a teljes cikkre: Amit tudnia kell egy nagycsoportos gyermeknek a számokról, és amit nem

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook