Amikor nemet kell/lehet mondani... örökbefogadás (beszélgetős fórum)

Én nem vagyok szakértő, de az örökbefogadásnál úgy tudom az elsődleges cél nem a gyermektelen párok gyermekhez segítése, hanem a szülő nélküli gyerekek családba helyezése. Ez már teljesen más alapállás.

Mindemellett megértem azt, ha nincs egy családnak lehetősége egy sérült gyereket nevelni, mert ez nem kicsi anyagi teher+ teljes embert kíván a gondozása. Persze nem arra gondolok, ha sérült gyerek születik, mert ott nincs választási lehetőség. Ebben az esetben pedig van. És biztosan van olyan pár is, akiknek a lehetőségeik/körülményeik, lelki alkatuk megengedi, hogy egy sérült gyereket a neki legmegfelelőbb módon felneveljenek.

Nekem 21 évesen nem volt szűrővizsgálat, mert fiatal vagyok, semmi gond nem lesz.

Amikor megszületett, nem mondtam le róla, pedig aztán jópár járulékos betegség is kiderült azóta. Nem tudtam volna róla lemondani, ma már 9 éves.

nem árucikk a gyermek..Ezt mi örökbefogadók tudjuk a legjobban.

egy vigasztal csak,aki tényleg elhatározza,hogy örökbe fogad,talál olyan fórumot,ahol mindent megtud,és sok szűrőn megyünk át,mire kapunk egy határozatot,az évek alatt amire egyesek szerint a megfelelő gyerekre várunk,bizony megtanuljuk a toleranciát..

a sok okos anyukának hadd mondjak valamit,akik ilyen badarságokat írogatnak..Az örökbefogadó szülőnél nincs toleránsabb..Igen sokan verik a mellüket,hogy milyen dolog a "megfelelő gyerek",de közülük egy sem fogadta volna el,azokat a kis élet történettel rendelkező babákat mint az örökbefogadók..

Mégis nagyon de nagyon boldog,kiegyensúlyozott emberkéket nevelünk hála istenek,nem egy esetben azért egészséges gyermekeket,mert örökbe fogadták őket,és bizony nem kevés anyagi áldozat/ami a legkevesebb/és szeretetnek köszönhetően...

Drága Hepycica,írd ki magadból ami bánt,mert ez a cikk sem azért született,mert valakit drágaságomnak akartál nevezni..Aki érti miről szól,hogy mekkora benned a fájdalom,amin idővel túl leszel,az érti,aki meg nem hááát tudod....:-)!!

A Nagy Őt sem úgy választjuk, hogy nézd már, ugyan nem tetszik, nem szimpi, nem jövünk ki vele, de ne válogassunk, vegyük feleségül / menjünk hozzá férjhez. :D

Szomorú, hogy léteznek ennyire beszűkült gondolkodású, korlátolt emberek, mint te. :-(

A rendszer egyébként sok szempontból elönyben részesíti azokat, akik az elsö gyermekre várnak. Pl. a nyílt örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek 2 gyerekig segítenek (kivétel persze ha vér szerinti testvére születik a már örökbefogadott gyereknek), illetve van ahol már azokat sem fogadják, ahol van egy vér szerinti gyerek. (Hozzáteszem, öket meg ézért támadják.)

Tehát aki két vérszerinti gyerek mellé fogadna örökbe, már csak titkos örökbefogadással, általában nem újszülött babára várakozik.

Ráadásul ha jól emlékszem, a Hepy-éknek kiajánlott kisgyerek az országos listáról volt. (Aki nincs benne a témában, azok kedvéért: országos listára azok a gyerekek kerülnek, akiknek a saját megyéjükben már nem találnak örökbefogadó szülöt.) Ez azt jelenti, hogy nem éppen azt kellene itt szapulni, aki egyáltalán esélyt ad az "Országos listás" gyereknek...

Visszatérve még a nyílt örökbefogadásra: ott is vannak gyerekek, akik nem elsö gyereknek kerülnek egy családba, hanem másodiknak pl. Ennek több oka lehet/van de sosem az, hogy ki a következö a sorban. Ráadásul a testvérre várakozókat külön sorban kezelik még ott is ahol van egyáltalán sorszám. Sokszor ezek olyan babák, akik a vér szerinti családjukban sokadikként jöttek a világra, vagy olyanok ahol a vér szerinti anya kifejezetten kéri, hogy legyen testvére. Mások meg azt kérik, hogy olyan családba kerüljön, ahol nem várható hogy lesz testvér... Szóval nem olyan fekete-fehér ez a dolog, ha az ember kicsit beleássa magát a témába...

Eggyet értek Veled, bár én soha nem tudtam volna elvetetni a babámat. Barátnomnek a terhességekor megmondták súlyosan beteg a kisbabájuk, mégis megtartották, nagyon beteg volt és egy évesen meg is halt szegényke. Ok most is azt mondják megtartották volna, mert valami oka volt annak, hogy megfogant. Sokat szenvedtek miatta, de a betegsége ellenére csodaszép kislány volt, ma is osszeszorul a szivem, ha rágondolok.

Szerintem Hepycicájék helyesen cselejedtek. A gyermek érdekeit kell elobbre helyezni. Ha nem tudnak neki olyan korulményeket biztosítani, ami ilyen beteg gyermeknek szukséges, akkor nem szabad orokbefogadni. Így legalább esélyt adtak neki, hogy olyan családba keruljon, ahol megbirkóznak ezzel a feladattal.

Sziasztok. Bár nekem egészséges kislányom van (hála az Égnek) de volt egy vetélésem és ezután jó darabig nem sikerult teherbe esnem. Nekem is sokszor megfordult a fejemben, mi lesz, ha soha nem lesz gyerekem (megvolt ennek is az esélye) egyszer beszéltunk a párommal az orokbefogadásról, de el se tudom képzelni hasonló helyzetben mit tettunk volna. Szerintem nem lehet senkit elítélni, mert nem mert vállalni egy súlyosan sérult gyermeket. Az a gyereknek se lett volna jó. Persze nagyon szomorú, szíve szakad meg valakinek egy ilyen gyerekért, de feleloséggel tartoztok a másik két gyermeketekért is. Mindenkinek rá kell jonnie, mi az amivel meg tud bírkózni. Bízom benne, hogy az a kicsi lány szereto családba kerult. Mellesleg én a barátnom lányát is kis drágaságomnak hívom, sot minden olyan kisgyereket, akit szeretek. Szerintem nem ezen volt a hangsúly.

Nemtudom, ki hogy van vele, de én még a terhességem alatt se gondolkodtam azon megtartsam-e a babámat, pedig az eggyik vizsgálatom alapján azt mondta az orvosom, hogy akár Down kóros is lehet. Mégis tudtam, hogy o az enyém, nem kérte, hogy megfoganjon és nincs jogom elvenni az életet tole. Mindenképpen megtartottam volna.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy el tudom képzelni milyen nehéz dontés lehetett, de nem szabad emésztenetek magatokat emiatt. Próbáljatok meg a két gyerkocotokre osszpontosítani, szeressétek okte nagyon és ha eljon a Ti idotok, akkor úgyis kapnak egy csodaszép kistestvért. Szorítok Nektek

Azt miért nem lehet felfogni, hogy a gyerek szempontjait kell szem előtt tartani, nem az örökbefogadókét???

Ha a gyereknek pont egy olyan család megfelelő, ahol 2 testvére is lenne, csak azért ne adják már oda egy gyermektelennek, mert nekik még nincs!

Hepycica jól döntött, hogy nemet mondott, ez a felelősségteljes viselkedés. Mert ő később nem akarja visszavinni, hogy bocs mégsem tudok róla gondoskodni.

Így vette emberszámba a kislányt, nem pedig árucikknek.

Sokan adják intézetbe a saját sérült gyereket is. És ezt sem lehet elítélni kategórikusan!!! Ismerek ilyet, és ők is jól döntöttek, nem tudták volna gondozni otthon. Le ugyan nem mindtak róla, látogatták, de nem adhatták meg neki a szerető családi közeget.

Hatalmas fájdalom ez nekik is.

A gyerek 2 évesen halt meg.

És ha ez kiderül a terhesség idején, én is elvetetném, mert csak szörnyű, 2 évnyi nem emberhez méltó szenvedés jutott osztályrészéül annak a babának. :-(((((((

Semmi sem fekete vagy fehér.

Sziasztok!

Hát nekem meg örökbefogadóként az a durva, hogy mindig akad aki ilyen okosságokat képes bekiabálni a partvonalról.

Aki örökbefogad, sokkal többet vállal, mint a legtöbb család, aki csak a "saját vérét" tudja elfogadni.

Senki nem beszélt itt arról, hogy ha beteg lesz a gyereke, akkor visszaadná mint egy elromlott árucikket, nem is értem mi alapján feltételezel ilyet. Mindamellett hogy bizony nagyon sok vér szerinti gyerekkel is megesik, hogy "nem kell" akár beteg, akár egészséges.

Ha valaki vér szerinti gyereket hoz a világra, még akkor is csak rlszben igaz, hogy nem "válogathat", pl. a nemek között nem, de egy genetikai betegséggel születendö magzatról törvényes joga dönteni, hogy megszüli-e vagy sem. Akár tetszik ez, akár nem.

Az örökbefogadás egészen más helyzet, a "válogatás" amit Te és még sokan igyekeznek félremagyarázni, ahhoz szükséges, hogy minden gyerek olyan családra találhasson, ahol örömmel, boldogan elfogadják, fel tudják vállalni és alkalmasak is a fogadására. Miért kellene az örökbefogadókra ráeröltetni olyasmit, aminek nem tudnak örülni??? A gyereknek lenne a legrosszabb. Ráadásul így is minden gyereknek megtalálják a megfelelö családot, sokszor olyanoknak is, akikröl a vér szerinti család éppen a betegsége miatt mond le.

A hozzászólásodról azt gondolom, hogy ha valaki ennyire tudja, hogy az örökbefogadóknak mit kellene tenniük, besétálhat a tegyeszbe és örökbefogadhat néhány olyan gyereket, aki "senkinek sem kell" Ha ezt megtette, van miröl beszélni. Ha nem, akkor ne ossza az észt.

Csak egy adalék: az én lányom oxigénhiányosan született, akinek elöször ajánlották, nem vállalta - azt kell mondjam hála Istennek, mert magukat és a gyereket is tönkretették volna. Arról nem is beszélve, hogy nem kerülhetett volna hozzánk, és nem lenne most életünk legnagyobb kincse. Minden gyereknek megvan a helye, és a legjobb amit egy örökbefogadásra várakozó tehet, hogy tisztába jön saját magával, a korlátaival és adott esetben a GYEREK ÉRDEKÉBEN felvállalja azokat. Budavári Zita mondta nekünk, amikor mentünk megnézni a lányomat, aki akkor még elég súlyosan sérültnek tünt, hogy "A Bölcsötöl a beteg gyereket is csak boldogan lehet hazavinni." Maximálisan igaza van, a gyereket teszi tönkre az, aki azt gondolja mindegy milyen gyerek, mindegy milyen családba kerül.

Én egyáltalán nem ítélem el a cikk íróját a döntése miatt,hiszen ahogy előttem is írták,mindenki egészséges babát szeretne,nem csak szülni,de ha lehetőség van rá örökbe fogadni is.

Az,hogy örökbefogadó szülőként eldöntheti,hogy kell e neki egy sérült gyermek vagy sem,az szerintem nem jogosít fel senkit arra,hogy a másikat szívtelennek gondolja.Nagyon sok embernek nem lehet gyereke ez tény,lehet,hogy előnyben kéne részesíteni azokat,akiknek még egy gyermekük sincs,de attól még a cikk írónak is joga van vállalni egy harmadik babát,ha vágyik rá.

Nyugodtan megkövezhettek,de én megmondom az őszintét,ha beteg babát vártam volna,és kiderül,habozás nélkül elvetetem,mert nem lett volna erőm felnevelni sem fizikailag,sem anyagilag.

Feltetted már magadnak azt a kérdést, hogy TE mit tennél?

Nincs jogod elitélni ezért senkit. Aki még nem volt ebben a helyzetben nem itélkezhet. Fogalma sincs az egészről.

Mindenki maga tudja eldönteni, mit tud felvállalni.

Aki szülni tud, az is dönthet a terhesség idején, hogy fel tudja e vállalni vagy nem. Megszüli vagy nem.

Ha később derül ki az, hogy valami probléma van, akkor megoldjuk. Ugy mint a többi szülő.

NEM ADJUK VISSZA mint egy árucikket. Szeretjük és mindent megteszünk értük a lehetőségeinkhez képest.

na megyek is....nem nekem való ez a fórum :S meg ez a téma :S szerencsére megadatott hogy szülhessek és még fogok is párat.

Sok szerencsét másoknak

Helyesen:

Bár most már 18 éves és szivesen ( szeretnék ) fogadnék örökbe egy harmadikat is. Akár SNI-t is.

hát én elítélem ezt,és sokan mások... mert hiába a modern teknika rengeteget hallottam olyat,aki nem vetette el pedig rossz eredménye jött ki és az orvosa is elfordult az egyik ilyen nőtől mondván felelőtlen aztán egészséges kislánya született.

És az meg a másik hogy ez egy élet,amit mi is ajándékba kaptunk nincs jogunk dönteni hogy megszülessen e vagy meghaljon ha már ott van,azért kell tenni hogy megakadályozzuk a teherbe esést.

De szerintem ez nem holmi bolti áru,amit hazaviszel és meglátod hibás akkor kidobod vagy nem kéred. Vállalni kell a felelősséget nem csak egészséges gyerekkel szerintem. Nem mondom hogy könnyű,nálunk is van a családban ilyen (autista 2egészséges tesóval) sajnos sokan úgy nézik hogy még nem született meg akkor joga van megölni,de ezt én ugyanúgy büntetném,mint aki a megszületett gyerekét öli meg stb...nem megyek mélyebbre,met sosem értettem milyen különbség van a 2baba közt...már 10hetesen meg van mindene és ver a szíve jó pár hete! ÉL!

hepycica!! nagyon jó a cikk, nagyon jól megfogalmaztad az érzéseidet. Tudod megy a drukk.

Az hogy valaki nemet mond egy kiajánlásra teljesen elfogadható a számomra.

Mi is mondtunk nemet. 1995-ben. A szivem szakadt meg. Még ma is sokat gondolok rá.Okos értelmes kislányt ismertünk meg, aki akkor volt másfél éves. És nekem volt a nehezebb, de meg kellett tennem.

És el lehet elitélni, de mi akkor a származása miatt tettük. Nagyon erősen roma kislány volt. A családunk - testvérek, szülők, stb nem fogadták volna el, és számunkra ez is fontos volt. -

2-3 hónap mulva jött a második kiajánlás egy 3 éves kisfiura. Szerelem volt első látásra mindkettőnk oldaláról. Tudtuk, hogy más mint a többi.Tudtuk, hogy elmarad az értelmi fejlettsége az átlagtól. De Ő már akkor a mienk volt, Ő nekünk született. Egyébként valószinüleg ő is roma származásu.

Azóta van egy kislányuk is, szintén öf. Ő is szerelem első látásra.

De az első kislány sokat az eszembe jut. Megtalálták e a neki megfelelő szülőket. Máig lelkiismeret furdalásom van.

Nehéz döntés, de meg kell hozni.

A beteg gyerekek nevelése nem könnyü. Még ha nincs is másik, akkor is Ők teljes energiát követelnek. Hetente - havonta fejlesztés, orvosok és stb. Ezt nem mindenki tudja felvállalni. A mi fiunk csak SNI - sulyos figyelemzavaros hiperaktiv, de ő is rendkivüli figyelmet követel.

Mi azért is vártunk a másodikkal. 9 év van közöttük. Bár most már 18 és szivesen ( szeretnék egy harmadikat ) Akár SNI-t is.

És ha örökbefogadnék még egyszer, nem érezném azt, hogy mások elől veszem el.

Főleg, hogy a kb. 5 évesek már nehezebben örökbeadhatók, és kissé sérültek lelkileg.

Sajnos nem csak olyan betegségek vannak, amik donorral megoldhatók...

A lányaim újszülöttként kerültek hozzánk, úgyanúgy nem tudhattuk, nincs-e valami bajuk? Ránézésre egészségesek voltak, de ha később derült volna ki valami, már nincs döntési lehetőségünk...

A vérszerinti kisfiam 3 éves koráig nem tudtuk, hogy sérült....

utol érik ez így van,családban bizony hamar,mert erre mindenki felkészül,aki onnan kap gyermeket,és ahogy szeretik az már félsiker...Igen családba kell kerülni,illetve személy szerint én a nevelőszülőket részesíteném előnyben,és minél kevesebb állami intézetet kellene csinálni....

nagyobb korban nincs nyílt,az csak újszülött

babánál lehet megtenni..

mi titkosak voltunk,semmi baj nem volt vele,mi is újszülött babának lettünk a szülei egy életre:-))!