Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Amikor látod az ifjú felnőttet a gyermekedben… fórum

Amikor látod az ifjú felnőttet a gyermekedben… (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Amikor látod az ifjú felnőttet a gyermekedben…

16. Sly7105 (válaszként erre: 15. - Nestea32)
2012. jún. 11. 08:43

Látod, ezek az apró dolgok, hogy hazafelé menet vettetek valamit, ez is megmarad az emberben :)


Minél több közös élmény van a gyermekeddel, annál több dolog fog bevésődni, amire majd ő is emlékezni fog.

Neveld sok-sok szeretettel, törődéssel. Megéri :)

2012. jún. 9. 21:10

A cikk kapcsán a gyerekkorom jutott eszembe. Mikor reggelente túróstáskát vagy kakaóscsigát vett Apukám vagy Anyukám - attól függ ki vitt bölcsibe, oviba. Aztán mikor hazafelé Apuval vettünk Márkát vagy jaffát.


Kisfiam még csak 19 hós, de úgy szeretném felnevelni, ahogy engem neveltek a szüleim. Mert persze, amíg otthon laktam, voltak gondok, voltak dolgok, amíg nem tetszettek, de ma már minden olyan szépnek tűnik.

14. Ani. (válaszként erre: 9. - Sly7105)
2012. márc. 9. 20:07

Ez igy van, remeljuk a legjobbakat.

Koszonjuk szepen!

Nektek is minden jot kivanunk!

2012. márc. 9. 19:03

Bizony nem kisiú egy 20 éves. Nekem volt egy 21 éves barátom 1 évet jártunk én 28 voltam. Elmondhatatlanul jó szerető. Ösztönös, olyat tudott amit még a velem egyidősek se soha!

Bizony nem kisfiú, hanem Férfi!

12. misz (válaszként erre: 1. - Sly7105)
2012. márc. 9. 16:24

Nagyon tetszik a cikked! Megkönnyeztem. Bár én még csak 35 éves vagyok, és a gyerekeim még kicsik, de annyira mélyen érint, amiről írsz.

Sokszor eszembe jutnak ezek a dolgok, amikor nézem a gyerekeimet, ahogy alszanak. Olyan gyorsan elszállnak ezek az évek! Annyira ki kell élvezni minden egyes együtt töltött pillanatot...

11. Sly7105 (válaszként erre: 10. - Incifinci01)
2012. márc. 9. 06:57
:)Akkor egy korosztály vagyunk..., Ne aggódj, az idő hihetetlen gyorsassággal szárnyal, addig amíg picik a gyerekek kicsit lassabban megy, de ahogy elkezdik majd az iskolát, meglátod, egyik év elrepül a másik után és amikor már felső tagozatos, akkor veszed észre, hogy úristen, hiszen tegnap kezdte az első osztályt és így tovább... Biztos vagyok benne, hogy látni fogod őket felnőttnek és majd meglátod, hogy nagyszerű dolog! Adj nekik nagyon sok törődést és szeretetet és az bőven elég "muníció" lesz hidd el! Én is minden jót kívánok Neked!
2012. márc. 8. 21:36

Nagyon tetszik amiket irtal! Kicsit meg is konnyeztem. En most toltottem be a 40-et. Es meg mindig a hatasa alatt vagyok a kozepkorusag-tudatomnak.

Csodalatos erzes lehet amikrol irtal! Nekem meg kicsi fiaim vannak (5, 3 es 1 evesek), es majdan en is szeretnem oket felnottkent latni, ahogy elindulnak az eletben. Igazabol mostanaban sokat szoktam erre gondolni. Vajon megerem-e? Vajon milyenek lesznek? Vajon eleg "municiot" tudok-e majd adni nekik, hogy lelkileg eros es egeszseges emberek legyenek?

Epp ezert is volt jo olvasni, kicsit beleeltem magam a helyedbe.

Minden jot kivanok! Es hogy a kislanyoddal is megeld majd ugyanezt a joleso erzest, ami atjott a cikkeden. :-)

9. Sly7105 (válaszként erre: 8. - Ani.)
2012. márc. 8. 18:33
Értem és nagyon sajnálom:( Ettől függetlenül érhetnek még vele kapcsolatba olyan élmények, amire mindig emlékezni fogsz, pozitív dolgok... Nem feltétlenül az jelent csak örömet, hogy önálló életre képes, el tudtuk engedni, ha így alakult, akkor is meg lesz benne minden örömöd, hisz a Te gyermeked!!! Minden jót kívánok Nektek!!!
8. Ani. (válaszként erre: 7. - Sly7105)
2012. márc. 8. 18:11
Sajnos olyan betegsege van ami miatt nem elhet majd onallo eletet sohasem.
7. Sly7105 (válaszként erre: 6. - Ani.)
2012. márc. 8. 10:08
Miből gondolod, hogy nem fogod vele átélni ezeket a dolgokat?
6. Ani.
2012. márc. 7. 18:36
Nagyon szep es jol megirt a cikked! Nagyon tetszik. Koszonom szepen hogy megosztottad. Ugy erzem hogy at tudom erezni amit Te is erzel, bar csak az Edesanyammal valo kapcsolatombol. Nekem meg csak pici babam van, de vele sajnos nem fogom ezt atelni soha. :(
5. Sly7105 (válaszként erre: 4. - Erika8)
2012. márc. 7. 10:45
Köszi:) Tudtam, hogy nem vagyok ezzel egyedül:):):)
2012. márc. 7. 10:42
Nagyon szép cikket írtál ! A fiam 20, a lányom 18 éves, tehát tudom mirol írsz ! :)))
3. Sly7105 (válaszként erre: 2. - Epresfank76)
2012. márc. 7. 09:31

Köszönöm, hogy olvastad, örülök ha tetszett. Ne aggódj sokat a bulizások miatt, majd elmúlik. Én már túl vagyok rajta. Nálunk is volt minden, bulik, tombolás, lányok jöttek-mentek és azt mondhatom neked, hogy ez valóban eltart 19-20 éves korig. Igen, addig csupa aggódás az élet...

De Neked még nagggyon jó dolgod van, hogy van egy picikéd is:) Élvezd ki minden percét, ez a legjobb dolog a világon. De persze látni ahogy felnő és komolyodik, az is nagy élmény!!!

2012. márc. 7. 09:26
Szépa cikked!Végigsírtam.Nekem 16 lesz a nyáron a nagy fiam,én is 24 évesen kísértem az oviba.És nagyon igaz amit írtál,ahogy átadjuk átvesszük a szerepeket bizonyos korszakokban.Mikor bulizni megy a fiam aggódva engedem,közben eszembe jut,ilyenkor már én is ugyanezt csináltam.Ez az élet rendje.Nekem most 4 hónapos a pici babám,így még egyszer átélhetem ezt ennyi idő után.hogy milyen lesz majd oviba kísérni?Nem tudom.még olyan jó itthon vele.
2012. márc. 7. 09:08
Idén 20 éves lesz a fiam. Pedig még én is olyan szertelennek, olyan fiatalnak érzem magam. De ő 20 éves lesz és már nemcsak azt a kisfiút látom, akit nemrég az oviba kísértem.
Az idő hihetetlen gyorsasággal szárnyal és halad előre és egyszer csak maga mögött hagyja azokat, akik nemrég még előttünk jártak. Minden történés, amiről úgy érzem még tegnap volt, bizony tizenévek alatt vált a múltammá.

Ugrás a teljes írásra: Amikor látod az ifjú felnőttet a gyermekedben…

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook