Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Amikor én még ... fórum

Amikor én még ... (beszélgetős fórum)

Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Amikor én még ...

12. horex (válaszként erre: 1. - Pencil)
2023. ápr. 28. 22:25
Kellemes/szomorú visszaemlékezés. Más volt a korszellem, dehát az élet nem áll meg, bizonyára gépiesebb, empátia mentesebb lett, a kórházi ellátás is
2023. ápr. 28. 21:35
Köszönöm! :)
2023. ápr. 1. 05:21

Nagyon jó a cikk!

Öröm volt olvasni! ❤️

9. dogiz (válaszként erre: 1. - Pencil)
2023. márc. 31. 20:54

Gratulálok, szép, tanulságos gondolatokat osztottál meg, nagyon jó volt olvasni.

Az előttem hozzászólók nagyon eltérő véleményen vannak, a múlt és a jelen ifjúságáról, szülők, pedagógusok neveléséről és még sorolhatnám.

Van egy jó mondás egy szomszédos népnél, magyarra fordítva " az otthonról hozott 7 év". IGEN, a gyerek nevelése a születése pillanatában kezdődik. Szeretetre, munkára, becsületre, tiszteletre, erkölcsre tanítani elsősorban a szülő kötelessége és csak ezután az óvónéni, tanító, tanár... stb.

Azok akik szakmát akarnak tanulni, boldogulni és előrehaladni, nem OKJ-s gyorstalpalóst végeznek, hogy teljen az idő. DE ha mégis az OKJ mellett dönt valaki, és azt a szakmát szeretné megtanulni, az általában munka mellett végzi és utána sokszorosan gyümölcsöző lesz az eredmény. De ezekhez az otthon látott példa és kitartás kell.

A külföldre "menekült fiatalok" szerencsét próbálnak, van akinek bejön, van aki tovább megy, vagy visszajön, mert máshol sincs kolbászból a kerítés.

Köszönöm ha elolvastad. Nem vitaindítónak szántam, ez csak egy saját nézet, vélemény.

Ezt hoztam otthonról, ezt adtam tovább a gyerekeimnek.

8. boldogzokni (válaszként erre: 6. - Amigdala42)
2023. márc. 31. 10:27

"család nevelt" és "szabadon voltunk egész nap"

Nem ellentmondás ez?


Manapság sokkal tudatosabb a gyereknevelés.

Régen megoldották egy atyai pofonnal, meg azzal, hogy lenyomták a gyerek akaratát nullára. Nem érdekelte a szülőket mit csinál, amikor "szabadon volt egész nap" a kulcsos kölök, csak menjen haza egyben este.


Ma már nincs ilyen, akármi történik, nem a gyerek kap maflást, hanem előveszik a szülőket. Ha ők elcseszik a nevelést, akkor meg is szívják. A dolguk meg 100x olyan nehéz, mint a mi gyerekkorunkban, amikor csak kicsaptak az utcára és csak etetni meg ruházni kellett, a nevelést a kortársak meg a világ végezte el sok esetben.

7. unom (válaszként erre: 6. - Amigdala42)
2023. márc. 29. 01:10

Mondod te.

Nézz körül mit hagyok a mai fiatalokra.

6. amigdala42 (válaszként erre: 4. - Andi6020)
2023. márc. 29. 01:03
Nagyon tévedsz...egész más életünk volt, és egész mások voltak a pioritások . Több tisztelet , több empátia és több szabad döntésünk volt . Minket a család nevelt , nem óvoda, iskola. szabadon voltunk egész nap, kint vagy lent és sokszor csak egymásra / játszótársakra / bvarátokra számithatunk . Igen ,biztos hibáztunk mi is ,de ennyire alapdolgokban biztos nem.
5. Channa* (válaszként erre: 2. - Papája)
2023. márc. 22. 18:44

Dehogy nem tudnak!

Én ismerek több fiatalt, akik hasonló emlékeket mesélnek, csak más szakmákban.


Amilyen tanárok vannak mostanában, egy kicsit sem csodálkozok, hogy nem tisztelik őket.

4. andi6020 (válaszként erre: 2. - Papája)
2023. márc. 22. 15:16
A mai ötvenesek sem voltak jobb fiatalok
3. boldogzokni (válaszként erre: 2. - Papája)
2023. márc. 22. 14:01
Nagyon csúnyán általánosítasz a mai fiatalokról, a céljaikról és a lehetőségeikről is!
2. papája (válaszként erre: 1. - Pencil)
2023. márc. 22. 10:19

Ez nagyon szép történet, gratulálok.


Sajnos a mai fiatalok nem biztos, hogy egyszer ugyanígy tudnak majd emlékezni. Tönkretették az oktatást, a szakképzést és még sorolhatnám...Ma már néhány hetes, esetleg hónapos gyorstalpaló OKJ-s képzéssel szereznek tudást nem érő szakmákat. Nincs a fiatalokban kellő tisztelet a tanáraik iránt, mert nekik jogaik vannak, mindent megtehetnek...

Menekülnek a fiatalok külföldre, - az okokat ismerjük - de ezzel családok szakadnak szét örökre.


Tenni,tenni kellene, még nem késő ...

2023. márc. 22. 09:35
Amikor én még kis srác, azaz tizenéves voltam, egészségügyi szakközépbe jártam, tanultam a szakmát, amit imádtam. Ahogy öregszem, úgy jönnek elő a gyönyörű emlékek.

Ugrás a teljes írásra: Amikor én még ...

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook