Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Amikor a világ nem olyan, amilyennek hiszed fórum

Amikor a világ nem olyan, amilyennek hiszed (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Amikor a világ nem olyan, amilyennek hiszed

1 2 3 4
17. 39dbe380da (válaszként erre: 15. - 39dbe380da)
2013. febr. 22. 11:46
Ettől még az egyéb fejtegetéseid lehetnek helytállóak:)
16. én&vagyok (válaszként erre: 1. - Kisfazakas)
2013. febr. 22. 11:39

"Megfigyeltem, hogy milyen szelektív az észlelésük, hogy csak azt veszik észre, ami rossz, amiről "jaj, hallottad..."-dal lehet beszélgetni."


Ne haragudj, de te is csak a negatív oldalt vetted észre, szerintem.

2013. febr. 22. 11:25
Akkor átfogalmazom: melléfogtál a kis jellemrajzoddal, ugyanis a cikkírót igencsak megrángatta az élet. Ennyit kívántam hozzáfűzni, az egyéb fejtegetéseidet nem kommentáltam.
14. 3f2a864951 (válaszként erre: 13. - 39dbe380da)
2013. febr. 22. 11:14

Sehova nem lottem, ez nem cellovolde.


Ez szomoru, de en nem turkalok senkinek az eleteben, az irasra reagaltam, amibol szamomra ez jott le.


Az iras ki is emeli, hogy az idoseket mindig is ugy kepzelte el, mint akik bolcsek es tiszteletremeltoak.


Persze a szerzo is rajon, hogy ez Nem feltetlen igy van, az ember kell tisztelni, s nem a kort. Lehet valaki 70 eves, s megis hulyen hal meg, mert mindig elkoveti ugyanazokat a hibakat.


A tobbit valtozatlanul fenntartom. Ez a szemlelet szamomra nem "pozitiv gondolkodast", hanem megalkuvast es belenyugvast tukroz.

13. 39dbe380da (válaszként erre: 12. - 3f2a864951)
2013. febr. 22. 11:03
Egy icipicit mellélőttél. Ha jól emlékszem Down szindrómás gyermeket nevel, ami - bárhogy is vélekedik most róla és tekinti az élet ajándékának - elsőre talán mindenkinek egy pofon az élettől, vagy ahogy te hívod: "határhelyzet".
12. 3f2a864951 (válaszként erre: 1. - Kisfazakas)
2013. febr. 22. 10:58

Igy beszel egy olyan ember, aki hosszu ideig burokban elt es nem kemenyitette meg az elet. Almodtal egy idealista vilagot magadnak, majd amikor kiderult, hogy a vilag tortenesei nem erre a rugora jarnak, kifakadsz, hogy milyennek is kene lennie es lefested ezt a "boldogok a lelki szegenyek, mert ovek a mennyek orszaga" stilusu tarsadalmi korkepet es orulsz, mint a csescsszopo kisgyermek, hogy te jobb vagy a tobbieknel, mert sikerult artatlannak maradnod a sok mocsok kozepette.


Tudod ott tevedsz, hogy csak a csecsemo artatlan, megszuletesekor. De ez nem tart soka.


A masodik tevedes az, hogy nem lehet egy tarsadalomban kivulallo anarchistanak lenni, mintha rank nem hatnanak kulso erok. Ha mar itt tartunk, ugy is tarthatom magam jobbnak a tobbieknel, hogy nem nezek felre, nem helyezem kivul magam egy megoly ocsmany tarsadalmon kivulre, amit a hatam kozepere sem kivanok.


Attol nem leszel olyan, mint "ok", hogy kritikus vagy es nem megalkuvo. Orulsz, ha megoly keves penzt is viszel haza, irod, mert mindig talalsz mosolyognivalot.


Nos, en nem orulnek neki, ha csokkentenek a fizetesemet es nem tudnek hulyen vigyorogni otthon, mikozben mondjuk emiatt nem tudom kifizetni a szamlaimat.


Nem az a bajom, hogy "pozitivan" gondolkodsz, hogy a jo oldalat probalod nezni mindennek, s nem osztod azt a (sajnos sajatosan emberi es magyar) felemelo elvet "ha megdoglott a tehenem, dogoljon meg a szomszede is", hanem az, hogy felrenezel, mintha ezzel valtozna valami es megprobalsz egy nyomorusagos helyzetbol nagysagot es dicsoseget kovacsolni.


Latszik az, hogy sosem voltal meg - ahogyan az egzisztencialista irodalom mondja - "hatarhelyzetben", az eletnek olyan szoritasaban, amikor nem letezik jo dontes, csak rosszak es meg rosszabbak es egy ellenseges tarsadalom vesz korul.


Ekkor min is kene vigyorognom? Hogy egyaltalan meg elek?


Ha valaki az altalam leirtakat nem tudvan ertelmezni, azt hozna ki ebbol, hogy milyen pesszimista vagyok, a valaszom az, hogy nem. Csak en felveszem a kesztyut es nem viselkedem ugy, mint a naivak a harmincas evek hollywoodi filmjeiben.


Szivesen beszelgetnek errol az iras szerzojevel, de ahogyan ez szokas, sosem fog itt megjelenni.

2013. febr. 22. 10:49

Tetszett a cikk nagyon :)


Az én munkahelyemen is van egy ilyen negatív emberke.

Múltkor már én sem bírtam, beszóltam neki, hogy engem ne húzzon le, máshol energiavámpírkodjon :)


Fel kell venni a pajzsot az ilyen emberekkel szemben sajnos, különben te készülsz ki.


Jól tetted, hogy megmondtad az öregnek a magadét :))

2013. febr. 22. 10:31
A világ olyan, amilyen szemszögből nézzük.
2013. febr. 22. 10:23

Végre egy cikk, amit érdemes volt elolvasni :)

Gratulálok! És nem csak a cikkhez!

2013. febr. 22. 10:18
Kérdésedre a válasz, hogy ennyi lenne-e az élet: Nem az, élet nem ennyi, de azon emberek számára, akik állandóan csak mások életével vannak elfoglalva, ennyi. Tudod, így terelik el a saját maguk és mások figyelmét a szánalmas, elrontott életükről, a gyengeségeikről, nehogy valaki véletlenül észrevegye, hogy ők is emberek.
7. 2014 (válaszként erre: 1. - Kisfazakas)
2013. febr. 22. 10:17
Ja, és nagyon tetszett az írásod! Kitartás, csak így tovább! :)
6. 2014
2013. febr. 22. 10:16

Ez sajnos nagyon is nagy problémát jelent sok embernek szerintem. Ha a mikrokörnyezetedet nem tudod úgy kialakítani, hogy boldog légy és biztonságban érezd Magad, akkor felőröl ez a viselkedés....

Ez nagyon szomorú. Örülök, hogy Neked kedves cikkíró sikerül túlélned ezeket az embereket. Mert hoyg nem könnyű, az biztos.

Én is azt érzem amúgy, minél több napot élek, annál antiszociálisabb leszek. :D

De megnyugodtam, hogy nem csak én érzek így ;)

2013. febr. 22. 10:03

Nagyon tetszik az életszemléleted:)

Igen, én is találkozok az általad említett jelenséggel; ez egy játszma, talán a "manapság" esetleg a vele rokon "szépséghiba". Szerencsére nálunk a munkahelyen inkább az örömszemlélet van jelen a közvetlen kollégáim között, mint a negatívkodás, de azért az is jelen van. Igyekszem kizárni.

2013. febr. 22. 09:54
Nekem is lassan vissza kéne menni dolgozni, de nagyon félek tőle, 4,5 éve vagyok itthon és fogalmam sincs mi fog rám várni az emberek között :-(
2013. febr. 22. 09:48

Egyetértek...

Nagyon durva a mai világ. :(

2013. febr. 22. 09:39

Szia!

Én az élet más területén szembesültem hasonlóan rossz irányba törénő változással. 2006-ban egy iskola titkárságáról mentem gyedre..akkor még teljesen normálisak voltak a gyerekek..aztán, amikor visszakerültem, mintha valami őrültek házába csöppentem volna...hihetetlen volt...

2013. febr. 22. 09:08
Hosszú otthontartózkodás után vágyakozás az emberek társasága után, aztán jön a felismerés: a világ megváltozott körülötted.
Én vagyok fura? Talán elment az eszem? Vagy valóban eltorzult világban élünk?

Ugrás a teljes írásra: Amikor a világ nem olyan, amilyennek hiszed
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook