Amikor a világ nem olyan, amilyennek hiszed (beszélgetős fórum)

Ne haragudj hogy ezt írom, de minden sorodban ott van a kötözködés mindenkivel, már nem csak velem.

Engedtessék meg hogy úgy éljem az életemet ahogyan szeretném.

Igen nekem is esnek rosszul dolgok, még akkor is ha a tényeket ismerem.

Nem vagyok hülye tisztában vagyok azzal, hogy fordulhat bármerre bármi, de ez adódhat egy teljesen egészséges embernél is.

Bármi is történik az életünkben ha abba beleroppanunk(és itt nem a hirtelen bánatról van szó) nem nyerünk semmit.

Az életet tovább kell élni, lehet úgy hogyjajj mi történt velem óh hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, hogy mért pont mi, és átkozni mindnet és mindenkit magunk körül, de lehet úgy is, Hogy bár a sokk mindenkit megvisel rövidebb vagy hosszabb idő (embere válogatja) a lelki fölépülés elfogadás stb, Úgy gondolom hogy a helyes irány a vállamat megfeszíteni, nekifeküdni a dolgoknak, nem jajongani, hanem tenni azt amivel csak kicsit is javítani tudok a helyzeten.

Megkeresni, és megtalálni a miért re a választ, előbb vagy utóbb,és tenni a dolgom amiért vagyok ezen a világon.

Ja hogy ebben a világban így nem lehet.... dehogynem, bár az elején még el-el sírom magam (nem szégyenkezem emiatt) de utána folytatom a feladatom.

Igaz az a mondás: ami nem öl meg megerősít.

De engedtessék meg, ez a cikk a fölismerésről, egy folyamatról szól, egy gyötrődésről, ami után mégis helyesebbnek láttam a saját értékrendem szerint folytatni a dolgot, ugyanott, nem megfutamodva. Nem kellenek álszent barátok, megvagyok nélkülük.

az eladásaim sem attól függnek hogy a másik eladó mit gondol rólam.

Ja azóta följelentettek, túl vagyunk a vizsgálaton:-)

Egészségükre!!! ha jól esett nekik:-)

De nem fogom visszaadni, az már nem én lennék

Nagyon tetszett!

Tudom miről beszélsz... nehéz volt nekem is annak idején visszaszokni a forgatagba. Nekem annyival volt talán könnyebb, hogy én rögtön megcsipkedem, aki elviselhetetlen számomra és ezzel el is űzöm, viszont vonzom azokat, akik látják, hogy az ilyenekkel hogy bánok és már ki is alakult a számomra kellemes társaság. Nem lehet mindenki a barátom, jó ismerősöm... bár voltak hiú ábrándjaim erről. Nem bánnám, ha mindenkivel jól ki lehetne jönni.

Az itteni hozzászólók közül sem érdemel mindenki figyelmet. A romboló személyiségek kizárhatók a látószögünkből. ;) Ettől se, mástól sem leszel fura. A világ meg nem tökéletes (ahogy mi emberek sem), de... mindig van egy élhető fele. Tudod, a pohár valójában félig tele van :))) !!!

oké, belátom, csak te vagy okos...minek is álltam le veled 'beszélni'?! én balga:/

nagyon más emberek vagyunk maradjunk annyiban

Én leirtam a mi a véleményem, de még hozzáfúzöm

Én sem vagyok pletykás, bár ez férfiaknál nem is divat

Nem vagyok erőszakos sem, biza sirtam már életemben és nem vettem részt a munkahelyi brancsokban sem párszor, én sem látom a mai világot normálisnak.

Mindezek ellenére, látom hogy a világban csak nagy hanggal és eréllyel lehet érvényesülni

Nem szabad hogy a fejemre nőjön akárki is

Nem negatívan látja?

Dehogynem , mert nem azt a részt olvasom ki belőle, nem is lényeges még ha le is irta, hogy süt a nap és örül hogy a lánya javul

Az ő békés nyugodalmas világához képest a való világ negativ

Azt irja éppen alant, hogy micsoda sértés volt az orvos dumája

Már miért lett volna az?

Ne mondja senki hogy egy egész életében beteg gyerek esetén, nem merül fel hogy mi is lesz ha meghalnak a szülők, mi is lesz ha felnő és munka kellene , mert ellátás, nyugdíj, pénz nélkül marad.

Szép dolog a gyerekszeretet, de azért nem adnak a boltban semmit

Persze megvan minden embernek a "helye" egy helyi hierarchiában, de törekedni kell a csúcsa felé

Ez pedig másképp nem megy.

Nem kell belesimulnod semmibe, elmondtad a véleményed, köszönjük szépen, én nem is vártam hogy mindenki egy véleményen legyen velem.

Persze nem rossz az sem ha te is elfogadod hogy másféle hozzáállások vannak az életben mint a tied, ami nem jelenti azt hogy jobb vagy rosszabb egyik mint a másik, csak embere válogatja milyen értékrendet képvisel.

Ja délelőtt azért nem szóltam hozzá mert kicsi lánnyal dokinál voltam, nem azért mert nem merek megszólalni.

akkor szerintem a cikkírónak sem kell belesimulnia abba a pletykás, rosszindulatú közegbe

ugyanis erről szólt a cikke, ha nem vennéd észre

- nem akar olyan lenni, mint azok -

és nem negatívan látja a dolgokat, hanem a valóságot látja, ami elborzasztja őt

Hát másképp fogalmaznék, a down szindróma nagy skálán mozog,Ancsikánk nem súlyos, fejlesztve van, és nagyon sokat dolgozunk :-)

Alázattal elfogadtuk az élettől bár nem volt könnyű, és most tesszük a dolgunkat.:-)

Belerúgtam, mert másképp látom a világot és másképp élem meg azt?

Ha lehülyéztem volna akkor igen, az belerúgás lett volna.

Ha azt írtad volna, minek szólok hozzá ha nem értek egyet vele, még elfogadható lenne, de az sem, mert ez egy beszélgetős fórum, pro és kontra

Miért is kellene belesímulnom a többség véleményébe ha én nem úgy vélem?

Nem is tudtam, hogy a down kórnak van olyan típusa, ami kinevelhető, fejleszthető. De gratulálok nektek, hogy sikerült!

Valamennyire meg kell hogy keményedj majd, hogy ezt a sok förtelmet el tudd viselni, de ne nyeld le, hanem meg kell tanulni nem meghallani.

A párom mondta egyszer, hogy az ő kedvenc hitvallása valami japán mondás:

Minden rossz dologban van valami jó, kivéve a halál, hiszen az mindig veszteség.

És igaza van. Abból hogy anno elveszítettem az állásom az a jó dolgo fakadt, hogy tanultam belőle és így egy sokkal jobb állásom van. Dolgozhattam volna sokkal több pénzért, de ideget nyelve. Itt legalább magam ura vagyok, ha én nem csinálom meg, más nem fogja, de viszont nem is tud senki keresztbe tenni.

A hozzászólásaidból úgy vettem észre, hogyha látsz az úton egy dolgot (teljesen mindegy miről beszélek, nem állat és nem szemét), te nem tudod úgy átlépni, hogy bele ne rúgj.

Na mi vagyunk azok, akik azt mondják, miért bántsam, neki is megvan a helye!

Akkor így most mindenkinek.

Üdvözlök mindenkit, Köszönöm hogy elolvastátok a cikket, akik bíztattak, azoknak nagyon szépen köszönöm.

A hozzászólók másik oldalának :- az egyik árus olyan idős hölgy mint én tejet árul, azt mondta egyszer na ne aggódj nem adok egy évet és akkora lesz a szád mint az enyém.

Nem tudom mindenki meg kell e változzon, hogy egy egy helyzetet viselni tudjon.

Az én dolgom a vásárlókkal van nem az eladókkal, és nem , nem tudok másról a háta mögött beszélni, nem tudok örökké mások gondjain csámcsogni.

Az hogy örülök hónak napsütésnek mindennek, az nem hinném hogy gond lenne, mert azt gondolom aki már állt a gyermeke mellett elköszönve és elengedve, és belenyugodva abba hogy most nem tehetünk semmit, az élet hatalmasabb erőszakosabb tőlünk, nem nagy csoda úgy gondolom ha más színeben látom a világot. sok minden másodlagos lett, és nagyon sok apró dolognak jelentősége értéke van számunkra.

Nem fogok eltiporni senkit mert nem vagyok rá képes, arra születni kell, nem minden ember tud átgázolni a másikon, ha ez nem így lenne, soha senki nem maradna alul.

A vicc hogy bár mások úgy láthatják alul maradtál, te ott bent a lelked mélyén érzed hogy nyertél, mert ember maradtál.

Amikor először mentem a háziorvoshoz kislányom születése után, annyit mondott:- hát magukat is veri az isten rendesen.

agyon rosszul esett, aztán rájöttem hogy nem én vagyok a gyönge aki ebbe nem roppant bele, hanem ő, aki még egy mondatot sem tud elmondani sértés nélkül.

Azóta hogy ezt itt ne hagyjam abba:

Kislányom meggyógyult, a down szindróma annyira enyhén érintette, hogy másfél évesen elég sokat beszél, nappal nem pisil be, bölcsödés, okos nagyon.

Van minek örülnöm, és tenni is fogom.

Még jó, hogy ez alapján a Hoxán viszonylag pozitív emberek vannak, vagy a negatív emberek ezt a fórumot is egy másik helyen beszélik ki.

Engem a munkahelyemen iszonyatosan negatív emberek vesznek körbe. Nem vagyok hajlandó lemenni az ő szontjükre, pedig nekem is épp elég problémám van. De küzdök és bízok! Szerintem csak így lehet túlélni, élni.

Végre már nem szólnak hozzám, de fúrnak a hátam mögött, mert nem vagyok hajlandó lealacsonyodni hozzájuk. Én nem harcolok velük, mint valaki írta korábban, mégis én kapom a főnökségtől a dicséreteket. Mert míg mások sírnak, én dolgzom és így jut időm egy kis Hoxázásra is. És mi volt az ellenőr válasza erre? Ha a munka jól el van végezve, akkor kit érdekel, de sohasem a munka rovására! Egyébként ügyfélszolgálaton nem is lehet negatívan hozzáállni, úgy nem lehet a reklamálókat megnyugtatni.

Most olvastam éppen harmadszor!

De ha úgy jobb lenne, összeszedhetem magam és írhatok egy helloKittis rózsaszínű kommentet is

Csakhogy az élet nem olyan

:)

Hidd el tapasztalatbol beszélek

Lehet lesarkítottam, lehet én értelmeztem rosszúl a "kiközösítést"

De hogy az én negatív hozzáállásom?

Az övé negatív éppen, bár rossz kifejezés ide, mert ilyen apróságokon elkeseredett.

Nem sirdogálni kellett volna, de nem irom ide vulgárisan, hogy intéztem volna ott a helyzetet

Majd pár évtized és belejön az életbe :)

Érdekesen olvasol.

Fuss neki harmadszor is. Hátha.

Örülök az őszinteségednek.

Nincs nyomorúságos világom, és voltam rossz vagy még rosszabb döntés előtt, bízom benne hogy eddi helyes döntéseket hoztaM, és hogy ne legyek azzal vádolva hogy csak úgy mondom, és élem a kis zavartalan életemet, akkor elmondanám, bár nem akartam ezzel előhozakodni.

Van egy 4.5 éves kisfiam egészséges, és egy 1.5 éves kislányom aki down szindrómával és súlyos szívbetegséggel született, jártam már mennyben és pokolban, de engem az élet arra tanított ha valaha harcolok azt csakis a gyermekeimért teszem.

Amit te írtál nagyon elmegy a téma mellett amit említettem, és nem érzek benne túl sok empátiát.

De ez így van rendjén, hiszen sokfélék vagyunk mi emberek, és ettől szines a világ.

Szerintem ha már bibliai idézetet hoztál

" akinek van füle hallja" mit akartam mondani.

nagyon lesarkosítod, a saját negatív hozzáállásod miatt

...

szerintem Ő NEM AKART RÉSZT VENNI a

pletykálkodásban, nem pedig kiközösítették !!!

Nemde , megrágták a piacon, mert pletykálkodtak, aztán mivel nem vett részt benne "kiközösítették, ezért sírvafakadt?

Elolvastam kétszer, mert elsőre is ez jött le belőle nekem

Olyan emberek,mint Johny76,mindig voltak,vannak,és lesznek is...Ők azok,akikre az egyszeri ember azt mondja:"Ilyen embörnek is köll lönni"...Ne törődj velük! Igenis örülj mindennek,és lásd meg mindig a felhők között a napot! Ha nem így teszel,belőled is elég hamar,tesze-tosza,depressziós,pánikbeteg ember lesz,és beállsz majd az ajvékolók közé..

Maradj ilyen,lásd meg a szépet a világban,és ne törődj,a negatív,lehúzó erőkkel!

Sok szerencsét!:)

Nekem meg nem tetszett a cikk

"Burokba" éltél idáig, fogalmad sem volt az életröl.

Nem az az élet hogy süt a na, esik a hó, jajdejó

Az élet napi harc a megélhetésért, az elöbbrejutásért és azért hogy mások le ne gázoljanak

Le ne gázolanak?

Akkor neked kell őket legázolni. Ezt sírva-ríva érzékenykedve nem lehet , csak nagy pofával határozottan

Ha már oiacozás, piacoztam eleget

Ugye nem mindegy hol van helyed, hol van több vevő

Első időkben letelepedtem, aztán jött egy ős-piacos hogy ez az ő helye

OK arréb települtem, az is egy jó hely volt

Egyszer később érkeztem és a heyemen már voltak

Bizony kivágtam onnan, nagy hanggal, majd' pofonváltásra is sor került, de visszaszereztem a helyemet

Meglett a presztizsem a piacos körben

Ugyanez van minden munkahelyen, ha nem is ilyen durván

Mindenkihez úgy kell viszonyúlni, amivel a "helyére lehet rakni"

Van elég topik a Hoxán ahol sírnak hogy megrágják őket a munkahelyen

Azokat megrágják az élet minden területén is, hivatalokban, bíróságon, rendőrségen stb.

Nos, ezért, mert ilyen érzékenylelküek

Tetszett nekem is a cikk ,és a mai világban igaznak találom.

Gratulálok hogy sok ember véleményét sikerült megfogalmaznod.

Jó lett a cikk tetszik.

Hála a jó égnek, most is esik a hó, de hát ennek van az ideje:)

Ez csodálatos!

Nagyon szép, tiszta lelkű gondolatok, és a szívemből szóltál..

igen, örülni kell, ha süt a nap, örülni kell majd, ha ébredni fog a természet, örülni kell, ha boldog párokat látunk, még akkor is, ha mi magunk nem vagyunk azok, és nem szabad a rosszat meghallani, és részt venni benne.. Elég bajuk lehet, ha máséban találnak örömöt..

A facebookon sok érdekes szöveges képet lehet látni, ezeket elmentem, ha szépek, és van köztük olyan, ami úgy szól:

Soha ne foglalkozz azzal, hogy más hogy néz rád, mit gondol rólad. Baja csak annak lehet veled, aki magával sincs megelégedve.

vagy:

(nnna...pont azt nem mentettem le, de valahogy úgy hangzik, nem tudom teljesen pontosan leírni, hogy):

Jusson eszedbe, ha valakinek baja van veled, az mindig az ő problémája.

Egyáltalán nem megalkuvás, ahogy te mondod, ez csak egy gondolkodás mód, amivel ő jobbá teszi a saját és környezete életét.

Amióta nem foglalkozom mások vagy a kormány dolgaival, nem nézek híradót, sokkal szebb az életem. Kerülöm azokat az embereket, akik csak sírnak, mert nekik nics, de a másiknak van, sokkal jobb.

Viszont tisztában vagyok, hogy nem egy leány álom ami itt van, és ha olyan emberrel találkozom, aki ártani akar, azon kegyetlenül áttaposok.

Nagyon segítőkész ember vagyok, de tudok épp olyan kegyetlen is lenni.

Szia!

Nagyon jó a cikk!

És igen: az emberek többsége sajnos ilyen...

annyira a szívemből szóltál, főképp ezt emelném ki:

" Én tudok örülni a fizetésnek, ha nem sok, akkor is, örülök az egészségnek, mert az sem természetes nekünk. Örülök a békességnek, ami otthon vár... Örülök a hónak, ha hull, az esőnek, ha esik, a napsütésnek, tavasznak, télnek, pedig ezek mind ellentétük egymásnak.

Mégis mindennek örülök, mert számomra az élet az ellentmondásaival együtt ÉLET .

De tudok neked mondani egy szomorú dolgot: téged sajnállak, mert neked nem ugyanezek okoznak örömet, hanem a mások bajai és az, ha elsőnek terítheted. "

- én is ilyen beállítottságú ember vagyok és én nem tudtam volna ilyen jól megfogalmazott cikket írni erről,

köszi <3 :-*

Köszi a cikket!

Nem értem egyes hozzászólókat, hogy ezt a pozitív hangvételt is le tudják húzni.Szerintem éppen ők nem voltak "határhelyzetben", mert aki már járt ott, tudd igazán örülni az apróságnak. Aki megjárta a poklot, annak ez a szimpla földi élet is mennyország. Ha pedig nem így látod, akkor kérdem én. mia fene értelme van az életednek? Mit akarsz elérni?

Én már rájöttem, hogy " A cél halál, az élet küzdelem és az meber célja e küzdés maga!". És ha ebben a küzdelemben nincs szépség, akkor az egész élet szánalmas. Így én ma örülök a hónak, mert tudok ellene mit teni? Nem, inkább elfogadom és örülök, hogy a tulipán és egyéb virágok hajtásai a hó védelme alatt nem fognak elfagyni! Látod, még ebben is van "szép", mert ami hasznos, az szép, mert az élet része!