Amikor a családom segít hogy testilleg meggyógyuljak, és... (beszélgetés)

Rajtam?! Egy testileg-lelkileg legyengült betegen?!

Én elhiszem hogy frusztráltak, azok is, de én??!

Rám nincsenek tekintettel hogy kíméljenek?!

Mondtam nekik többször, hogy akkor fussák körbe a várost kétszer, ha feszültek!

Amúgy nagy veszekedések, kiabálások árán talán megértettem velük hogy ezzel csak kárt okoznak és és csak hátráltatják a gyógyulásomat!

Mindegy ki milyen beteg, a családnak kötelessége lenne nyugtatólag viselkedni még ha beteg "olyan" is

X idő múlva ők is lehetnek hasonló betegségben

Bírd ki és gyógyulj meg, kívánom!

Jobb lenne a család egészét berekeszteni egy gondolati ketrecbe, és ráírni, hogy "BOSSZANTÓK"

És közben azokra figyelni, akik széppé teszik a napod az életed, a nehéz pillanatokat!

Nem akarnálak én is "ütni-vágni", de nem lehet, hogy ők mást látnak kívülről, mit amit te hiszel magadról belsőleg???

Nem kellene másik (hozzáértő!) külső véleményt kérned?

Régi terapeutám kérdezte: szerinted az mennyi stressz/feszültség ha folyton cseszegetnek, fizikailag vagy lelkileg bántalmaznak, ”Főnökösdit” játszanak és nem fogadnak el?! Ha drogos vagy csonka lennék, akkor is el kéne hogy fogadjanak, de Te is magadat! Ezt mondta!

Gyerekkorpm óta balhé van! Lehet hogy ebbe betegedtem fokozatosan bele?

Igaz, vannak szép, felemelő emlékeim is.

Igazából nincs bajom velük, szeretem őket, csak EZEK a folyamatos és állandó, kicsinyes balhék évek/évtizedek óta! Hatalmas balhé azért mert kiömlött a víz a padlóra, főleg nyáron, amikor könnyen felszárad. Ilyenek...