Amatőr próza és vers-írók nyilvános naplója (beszélgetős fórum)

Tükörben láttalak! /emlék csepp/

Mikor gyermek voltam,tükör előtt álltam.

Te mögém osontál, titokban figyeltél. Láttam!

A mosoly, mint hüsítő fuvallat körül ölelte arcod.

Kisímuló vonásaid, elfeledték a harcot.

Mit az élettel s velem napról- napra vívtál.

Amióta sok-sok éve életedbe hívtál.

Ma már tested s hangod, birtokosa nemlét.

Néha még a múltból rám csöppen egy emlék.

Most újra itt állok a régi tükör előtt.

Töredezett vak foncsora, idézi a múló időt.

Karanténba zárt emléked, forgat körbe-körbe,

de téged jó Apám már sosem láthatlak a tükörbe.

O. B. Edit

Nagyon szép! Csak gratulálni tudok. Arra már gondoltam, hogy valahogyan csináltatok egy cd-t a verseimmel, de egy kellemes hang is kellene hozzá... ígéreteket mindig kapok, de csupán ennyi.

Mikor volt a holnap antológia könyvbemutatója, egy kedves színésznő felolvasta az Eső című versemet... talán abból is el lehetne készíteni egy videót.. de én nem értek hozzá.

sajnos.

Szia Maja!

Már olvastam régebben is a verseidet:-)

Nagyon szépek.

Most megnéztem a videókat is. Kár,hogy nincs hang alámondás. Nézd meg a naplómban feltettem egy videót .Így gondoltam.

Szia!

Műveimet: régieket és újakat megtalálod a

www.holnapmagazin.hu oldalán

pályázati prózámra szavazni is lehet, ugyanott...

egyébként jól vagyok... elkezdődött a gyerekeknek az iskola, így nehezebbek a napok...

Sziasztok lányok!

Régen nem írtatok,kivel mi újság? Alkotói válság van? Nem készülnek új művek?

Kedves Myrthil!

Régen láttalak, és olvastalak. Írj, ha van időd. Mi van veled? Hogy vagy?

Szia!

Szia! :D

Én imádom ezt az oldalt :D

Maja! Tudod mi a giccs? Naplemente képeslapon. Az érzelmeket sosem nevezzük giccsnek.

Este beszélünk. Szia!

Szia!

Igen Sheldon, tudom.. csak mindig sokáig menj....

puszi...legiccsezték a prózámat... de sebaj, nem lehet mindenki olyan érzelgős mint én... puszi Maja

Sziasztok!

Maja! Ismersz! Addig megyek, amíg célba nem érek.

Katja19!Én szoktam a korrektori munkát, vagy mit végezni. Megtaláltam! E-mailben válaszoltam.

Nem is rossz ez az oldal, csak konyha, meg kaja ne lenne benne...

Jó éjt!

Irodalmi szerkesztőnek hívják, azt hiszem...

nekem van ilyen ismerősöm... nekem is Ő segít...

ha gondolod jelentkezzetek nálam...

[link]

Erről mi a véleméynetek? Egy kedves jóbarátom írta. Egy kicsit talán sok benne a helyesírási hiba, de amúgy szerintem nem rossz. Mondtam neki, hogy ki kellene javítattnia valaki olyannal aki ezzel foglalkozik, és beadni egy könyvkiadónak! Hátha szerencséje lenne.

Örülök., hogy megtetted...:)

köszönet érte!!!

ismered a következő oldalt?

www.holnapmagazin.hu

ha nem, keresd meg...puszi: Maja

kedves Gyula!!!

Ez egy nagyon tanulságos történet.. Mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb!!! De ezeket a kereszteket( feladatokat, nehézségeket) azért kapjuk, hogy ezekből tanuljunk... a Jóisten csak annyit tesz a vállunkra, amit biztosan elbírunk, és fejlődünk általa... bár néha nagyon nagyon nehéz...

sajnos érzés, egyre többet, és egyre nehezebbeket... néha azt gondolom feladom és kilépek belőle... de aztán a gyerekeimre gondolok, akikért élek, akiknek szüksége van rám...

csak ők még nagyon nem értik ezt...

egy kisebb CSODA segíthetne azért rajtam... mondjuk kaphatnék egy kis viskót, ami az enyém lenne:))))

nem vágyom nagy dolgokra... de csak azt kapjuk, amire tényleg szükségünk van... SORS!!!!

Üdv: Maja

Ne akarj a kereszteden könnyíteni...! /ismeretlen szerző/

Vándor roskad le az útszél kövére. Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne! De nem megy tovább! Hogyan érje el, ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor indult, erős volt és boldog. Azóta annyi minden összeomlott. Magára maradt. Szép napoknak vége. Keserves, árva lesz az öregsége. Szívében ott a kérdés szüntelen: Mért lett ilyen az út, én Istenem?! Ahogy így töpreng, kicsordul könnye, és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke? Magasba emeli tekintetét.

Ott majd megérti, amit nem ért. Fogja botját, és indul vánszorogva. Mintha a domboldalon kunyhó volna! Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik. Elég volt már a vándorlásból estig.

Soká töpreng még bajon, hiányon, míg végre lassan elnyomja az álom.

S magát álmában is vándornak látja, útban a távol mennyei hazában. A mennyei város ragyog feléje. Oda igyekszik, siet, hogy elérje. Kezében vándorbot, vállán keresztje. Vállára azt maga Isten helyezte.

Siet örömmel. Föl! Előre! Föl! A messzi cél, mint csillag, tündököl.

Hőség tikkasztja. Keresztje teher. Útközben néha pihennie kell. Kedves ház kínál pihenést neki. Súlyos keresztjét ott leteheti. S ahogy tovább indulna, mit vesz észre? Tekintete ráesik egy fűrészre.

�Olyan súlyos keresztet cipelek. Jobb, ha belőle lefűrészelek� -mondja magában. �De jó hogy megtettem! Sokkal könnyebb!�- sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az út, s eléri a ragyogó kaput. Ó, már csak egy patak választja el! Jön-megy a partján, hídra mégse lel. De hírtelen eszébe jut keresztje:

A túlsó partra az most híd lehetne. Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja: hiányzik a lefűrészelt darabja. �Mit tettem�- kiált kétségbeesetten. �Most a cél közelében kell elvesznem, mert keresztemet nehéznek találtam!� S ott áll a parton keserű önvádban.

Azután új vándort lát közeledni, s mert keresztjéből nem hiányzik semmi, mint hídon, boldogan indulhat rajta, hogy átjusson békén a túlsó partra.

�rálépek én is!� Reménykedni kezd: az ismeretlen, idegen kereszt hátha átsegíti. Rálép, de reccsen lába alatt. �Jaj, Istenem, elvesztem! Uram, segíts� Így sikolt, és felébred. Még a földön van. Előtte az élet. Csak álom volt a kín, a döbbenet.

�Megváltó Uram, köszönöm Neked! Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd, hogy egy darabot is lefűrészeljek! Amilyennek adtad, olyan legyen! Te vezetsz át a szenvedéseken. A Te kereszted szerzett üdvösséget, de mivel az enyémet is kimérted, Te adj erőt és kegyelmet nekem, hordozni mindhalálig csendesen!

"Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe. Nem bírom már! -sóhajtod csüggedve.

De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted, hogy a keresztre miért volt szükséged

Kellemes ünnepeket kívánok én is mindenkinek.

Ha van kedvetek gyertek egy kis agytornára.

[link]

Bekukkantok feltétlenül :)

Addigis még egy kis blogroll, ha nem bánjátok:

www.kovisara.wordpress.com

Aranyos, rövidke verseket ír és szépen rajzol, már kötete is jelent meg Balettka címmel :)

Sziasztok! Sok kellemes percet okozott ez a fórum, rengeteg szépet olvastam Tőletek :) Blogokat szoktatok olvasni? Nemrég találtam rá egy lány naplójára, egy olvasást megér, elég érdekesen ír..

[link]

Nagyon remélem, fellendül még ez a fórum :)

„A szerelem mindent legyőz”

Amikor szerelmem közli itt a vége

Amikor halkan mondja: jobb lesz így néked

Amikor azt szólja kilépek az életedből,

Arra várok mikor jön értem a Teremtő.

Amikor meglátlak azon a régi képen

Amikor kezemmel végig simítom tested’

Amikor imáim Istenhez rebegem

Tudom, veled lesz teljes az életem.

Amikor a szép napokra gondolok

Amikor a beszélgetéseinket hallgatom

Amikor a kedvenc dalodat dúdolom,

Tudom, ugyanúgy szenvedsz valahol.

Amikor a betegségedet megtudtam

Amikor a barátaimat imára buzdítottam

Amikor a kereszttel kezemben aludtam,

Akkor tudtam, te vagy a legfontosabb.

Amikor a szerelem általad reám talált

Amikor a szerelemben kibontakoztál

Amikor a szerelem jót és rosszat feltár

Akkor tudom, a szerelem mindent átjár.

A szerelem legyőzi a betegséget

A szerelem legyőzi a messzeséget

A szerelem minden akadályt elhárít

A szerelem elkísér ha akarod, hozzám is!

Szeretettel Tőlem....:)