Alvászavarok (beszélgetős fórum)

kielégítő szexuális élet mindenre gyógyír!

True story!

Az alváscentrumban felállított diagnózis után felírják a lélegeztető gépet, az légzésfüggő alvászavar súlyossága alapján.

Vagy cPap, vagy biPAP készüléket, ami azonnali javulást eredményez.

Súlyos obstruktív alvási apnoe. Nekem is most diagnosztizálták. Olvass utána, és nagyon gyorsan kérj beutalót a neurológiára, ahol elirányítanak egy alváscentrumba.

[link]

[link]

[link]

[link]

Az alvási apnoé

alvasportal.hu, 2006.09.25.

Az alvási apnoé-ban szenvedõ emberek légzése alkalmanként meg-megáll alvás közben, ezért nevezhetõ rendellenes alvási légzésnek.

A mai rohanó világban nem jut túl sok idõnk, hogy odafigyeljünk a helyes alvásra. Mi cikkeinkkel gyors segítséget nyújtunk Önnek, hogy közelebb kerüljön éjszakai problémáinak megoldásához anélkül, hogy kizökkenne napi legsürgetõbb feladatainak ellátásából.

Hozzáadás a kedvencekhez!

Mi okozza?

Ezt a betegséget a felsõ légutak pillanatnyi elzáródása okozza, amikor a lágyszövetek a torok hátulján elernyednek, és részben vagy teljesen elzárják a levegõ útját. Ez a légzéskimaradás akár 10-20 másodpercig is eltarthat, és óránként esetleg 20-30 alkalommal is elõfordulhat.

Ezen tünetek közben a túl kevés beáramló levegõ miatt a beteg vérének oxigénmennyisége lecsökken, amire az agy gyakran ébresztéssel, vagy kevésbé mély alvásra váltással válaszol, és elindítja a felsõ légút izmainak megfeszítését és a légcsõ megnyitását. Ekkor ismét elindul a légzés, általában egy hangos horkantás kíséretében. Habár általában az ebben a betegségben szenvedõk hangosan és gyakran horkolnak, azért nem minden hangosan és gyakran horkoló ember szenved alvási apnoéban.

Következmények

Mivel az alvási légzészavarban szenvedõk gyakran jönnek vissza a mély álomból éberebb alvási szakaszba, ezért nem tudják megfelelõen kipihenni magukat alvás közben, ami erõs fáradtságot okoz másnap. Ez pedig gyakran vezet kedélyállapot problémákhoz, vagy akár depresszióhoz, és olyan mértékû álmossághoz, ami megháromszorozza egy közlekedési vagy munkahelyi baleset valószínûségét.

Ugyanígy az alvásközbeni oxigén kimaradás sem tesz jót, mert a vér lecsökkent oxigén szintje reggelente fejfájást, csökkent koncentráló- és emlékezõképességet von maga után. Az oxigén csökkenésének és a rosszabb alvásnak a kombinálódása következtében pedig stressz hormonok szabadulnak fel a szervezetben, amik aztán emelik a vérnyomást, szaporábbá teszik a szívverést, ezzel megnövelve a szívinfarktus, a szívelégtelenség, valamint a szívritmuszavar kockázatát. Ráadásul, ha nem kezelik megfelelõen ezt a betegséget, akkor a hosszútávú következménye megváltozott energiaegyensúly, majd elhízás és cukorbetegség lehet.

Kiket érint?

Bárkinek lehet alvási légzészavara de hajlamosító tényezõnek számít az alkoholfogyasztás, a nyugtatók használata és az olyan sportok is amelyek intenzíven formálják a nyaki izomzatot, úgy mint a body building vagy a bírkózás. Az amerikai felnõttek körében 12-18 millióra becsülik az alvási apnoéban szenvedõk számát, ami azt jelenti, hogy már közel olyan gyakori betegség, mint az asztma. Ezeknek a betegeknek több, mint a fele túlsúlyos, és nagyobb részük férfi. Körülbelül minden huszonötödik középkorú férfit, és minden harmincadik, középkorú nõt érinti ez a betegség. A gyermekek mintegy 3%-a, a 65 évnél idõsebbek több mint 10%-a szenved miatta. Az afro-amerikaiak, az ázsiaiak és a natív amerikaiak körében gyakrabban fordul elõ, mint a kaukázusiaknál vagy a spanyoloknál.

Tünetek, melyeket érdemes komolyan venni!

A rendellenes alvási légzésben szenvedõk több mint fele nem tud betegségérõl, csak azt veszik észre, hogy másnap egész nap fáradtak, és legtöbbször csak a mellettük alvó személy veszi észre a betegség tüneteit. A fennálló tünetek esetében ha orvoshoz fordul az illetõ, az gyanakodni fog erre a betegségre, de biztos diagnózis csak egész éjjelen át tartó, alváslaboratóriumban történõ megfigyelés után készülhet el, mert ilyenkor derül fény a légzés gyakori megszakadására, és a vér oxigén szintjének csökkenésére.

A felnõttekhez hasonlóan a gyerekek is hangosan horkolnak, hörögnek, vagy zihálnak, ha alvási apnoés betegségük van. A kisgyerekeknek gyakran van megnagyobbodott orr- vagy garatmandulájuk, ami megnöveli a légzészavar kialakulásának kockázatát. Az orvosok viszont a gyerekek esetében sajnos sokszor nem gyanakszanak erre a betegségre, mert a kicsik fáradtság helyett hiperaktívak, agresszívek lesznek és egyéb magatartászavarok tapasztalhatók náluk, aminek következtében romolhat az iskolai teljesítményük is.

Tényezõk, melyek hajlamossá teszik az embert az alvásközbeni légzési rendellenesség kialakulására:

- A torokban lévõ izmok és a nyelv elernyedése a normálisnál nagyobb mértékben.

- Megduzzadt orr- és garatmandula.

- Túlsúly és nyak körül megnövekedett zsírszövet megnehezíti a légutak szabadon maradását.

- A fej és a nyak formája egy a kelleténél keskenyebb átmérõjû utat biztosíthat a levegõ áramlása számára.

- Az allergia következtében kialakuló légzési zavar is csökkentheti a légutak átmérõjét.

- A családban már korábban megjelent alvásközbeni légzési rendellenesség.

Módszerek a diagnosztizálásra

Ha az orvos ilyen betegségre gyanakszik, akkor általában egy specialistához küldi a pácienst, aki a következõ módszerek segítségével állítja fel a diagnózist:

- A családtagok megkérdezése a páciens alvásának és az azt követõ napközbeni állapotának jellemzõ vonásairól.

- A száj, az orr és a torok vizsgálata, hogy kiderüljön a mandulák, az ún. nyelvcsap valamint az ún. lágy íny milyen állapotban vannak. (A lágy íny a szájpadlás felsõ, lágy része, a nyelvcsap pedig egy a kis szövetdarab nagyjából az ember torkának közepén.)

- Egy éjszakán keresztüli megfigyelést tart a páciens alvásáról ún. polysomnogram (PSG) alkalmazásával.

- Az MSLT (Multiple Sleep Latency Test) alkalmazása leginkább az alváscentrumokban történik, és azt vizsgálják vele, hogy milyen gyorsan alszik el az ember olyan idõpontokban, amikor egyébként pedig ébren lenne. Az elalvás pár percen belül ilyenkor azt jelenti, hogy nagyon fáradt a szervezet napközben, ami akár az alvási apnoé jele is lehet.

Kezelési módok

Amikor minden vizsgálat befejezõdött, az orvos áttekinti az eredményeket és a családdal együtt kidolgoz egy hatékony kezelési módot. A napi tevékenységben vagy szokásokban történõ változtatások, amiket most felsorolunk, segíthetnek megszüntetni a tüneteket.

- A beteg aludjon az oldalán és ne a hátán fekve. Ez csökkenti a légutak elzáródását alvás közben.

- Kerülje az alkoholt, a dohányzást, az altatókat, a gyógynövényekbõl készült altató hatású szereket és egyéb ilyen anyagokat, mert azok a nyugtató, ellazító hatásukkal csak fokozzák a légutak elzáródását, és gyakoribbá, erõsebbé teszik az apnoé tüneteit. A dohányzás pedig irritálja a légzõszerveket és erõsíti a légutak idõleges elzáródását.

- Az esetleges túlsúlytól érdemes megszabadulni, gyakran már önmagában ez is enyhítheti a tüneteket.

Ezek a változtatások elegendõek egy enyhébb apnoés betegség tünetmentesítésére. Ha viszont súlyos légzési rendellenességgel állunk szemben, akkor közvetlen gyógyító eljárások alkalmazására is szükség van.

Gyógyító eljárások a súlyosabb esetekben

Ezek közül az egyik leghatékonyabb a felnõttek esetében az ún. CPAP azaz a Continuous Positive Airway Pressure (Folyamatos Pozitív Légnyomás). Ez az eljárás levegõt szállít a légutakba egy különlegesen kiképzett orr maszkon keresztül, ami egy pumpaként mûködõ géphez csatlakozik. A maszk nem lélegez a páciens helyett; a levegõ áramlása elegendõ nyomást biztosít ahhoz, hogy a légutakat szabadon tartsa alvás közben. A készülék által fenntartott légnyomás állandó mértékû és folyamatos, de hátránya, hogy csak az alkalmazása alatt múlnak el a tünetek, ha abbahagyják vagy helytelenül használják, akkor visszajön a betegség.

Az erõs tünetekkel szenvedõ betegek általában sokkal jobban érzik magukat a CPAP-s kezelés megkezdése után, amelynek azonban lehetnek néhány esetben mellékhatásai is. Ilyen például az orrnyálkahártya kiszáradása és megdagadása, a bõr irritációja, a gyomor puffadása, égetõ érzés a szemben, valamint a fejfájás. A mellékhatások észlelése esetén alvásgyógyszer szakértõhöz kell fordulni, aki majd segít a tünetek enyhítésében.

Jelenleg nem létezik gyógyszer erre a betegségre, azonban egy modafinil nevû gyógyszer segíthet a napközben tapasztalt erõs fáradtság leküzdésében, ami néha még a CPAP kezelés közben is tapasztalható.

Egy másik dolog, amivel kezelni lehet ezt a betegséget, az egy szájba helyezendõ betét. Enyhe tünetek esetén, vagy olyan esetben ha valaki nem beteg csak hangosan horkol, a fogorvos gyakran javasolja ennek alkalmazását. Egy ilyen egyedileg méretre szabott kis készüléket kell ilyenkor csináltatni a fogorvossal, vagy fogtechnikussal. A készülék segít utat csinálni a levegõnek, így akadálymentesebb lesz a légzés általa. Az orvos vagy fogtechnikus segítsége nagyon fontos abban, hogy megfelelõen illeszkedõ készüléket viseljen az ember, mert így sok mellékhatástól meg lehet szabadulni.

Az olyan betegek, akik csak gyógyszerek alkalmazásával tudják elviselhetõ szintûre csökkenteni a tüneteiket, és ezáltal az orvosi kutatásoktól és az alvásszakértõ gyógyszerészektõl függenek, a mûtéti beavatkozás segíthet a betegség tünetmentesítésében. Az "útban lévõ" orr- és garatmandulákat gyakran távolítják el mûtétileg, fõleg gyerekek esetében. Az úgynevezett UPPP (Uvulopalatopharyngoplasztika) nevû mûtét felnõttek számára végzett beavatkozás, amelynek során eltávolítják a mandulákat és a nyelvcsapot azaz a szájpadlás hátsó lágy részének kis nyúlványát. Ritkán végeznek továbbá egy tracheosztómia nevû mûtétet is, de csak olyan súlyos alvásközbeni légzési rendellenességben szenvedõknek, akiken semmilyen más gyógymód nem segít. Az eljárás lényege, hogy egy nyílást hoznak létre a légcsövön, amelybe egy csövet helyeznek. A levegõ ezen a csövön keresztül tud akadálytalanul áramlani a tüdõbe, így elkerüli a garatban lévõ légúti akadályt.

Harmat László

pszichológus

SE Magatartástudományi Intézet

Inszómnia

Éjszakai fogcsikorgatás

Nyugtalan lábak szindrómája

Narkolepszia

Paraszomniák

Hajszálpontosan épp ugyanez a problémám.

Az elmúlt egy és egyharmad év alatt sikerült megoldást találnod?

Most már több éve szenvedek ugyanettől, de mostanában egyre durvább sajnos.

Sziasztok!

Korábban nagyon rövid ideig (1-2 hét) már voltak alvási panaszaim, ez akkor abban merült ki, hogy egész egyszerűen nem tudtam elaludni, csak álmatlanul forgolódtam sokáig, reggel természetesen pedig fáradtan ébredtem. Viszont ha egyszer sikerült álomba merülnöm, akkor csak az órára ébredtem meg.

Ezt a múltbéli problémát személy szerint pszichés dolgoknak tulajdonítom, hiszen meglehetősen stresszes és kemény időszakom volt akkoriban, ráadásul magánéletben is akadtak gondok. Miután ezek megoldódtak, úgy aludtam mint a bunda - egészen mostanáig.

Első éves egyetemista vagyok jelenleg, a vizsgaidőszak közeledik és a teendők egyre szaporodnak. Emelett valahogy a korábbi egyensúlyból is kibillentem, gyakran vagyok elkeseredett, esetleg ingerült, s a hirtelen pozitív hangulatváltozás ritkábban ugyan, de szintén előfordul. Talán a legnagyobb gond viszont, hogy a már említett nehezen elalvás is kezd visszatérni, a fáradtan ébredés pedig ilyen megterhelés és elfoglaltság mellett pedig semmiképp sem férne bele.

Mit tudnátok tanácsolni? Lehet, hogy ezúttal is esetleg "fejben kell keresni" az alvási nehézségek okait? Valaki tudna ajánlani talán gyógyszeres megoldást is? Ez utóbbi mindenképp csak rövid távon érdekelne, hiszen szeretem a dolgokat rendbe tenni felületes megoldások helyett, de most nem biztos, hogy lesz rá lehetőségem. Eddig még soha semmilyen altatót vagy nyugtatót nem szedtem.

Előre is köszi!

Tanácsos lenne elmenni egy pszichiáterhez és pszichológushoz. Nálad is egyértelmű, hogy lelki eredetű.

Ilyen fiatalon még nem szabad megtűrni az álmatlanságot. Hiszen hosszútávon meggátolja az embert abban, hogy a legtöbbet tudja kihozni magából. És előbb-utóbb szervi baj is kialakulhat.

Elnézést, íme a helyes, működő link:)

[link]

Kedves Fórumozók!

Én Kató Szabolcs vagyok, a Debreceni Egyetem végzős pszichológushallgatója. A segítségeteket szeretném kérni a kutatásomhoz, amely az alvászavarokkal és azok hátterében álló személyiségjellemzőkkel kapcsolatos. Ha esetleg tudnátok 15-20 percet szánni a kérdőívem kitöltésére, akkor az hatalmas segítséget jelentene a vizsgálatomban. A kitöltés természetesen teljesen anonim és önkéntes. Előre is köszönöm szépen a segítséget!

Íme a link:

[link]

Sziaszok!

Nem a kisbabám miatt vannak elég súlyos alvási problémáim. Éjjel már csak 3-szor kel fel ami nekem legalább 3 óra mert ne tudok visszaaludni. Nemtudom csak magam mellé tenni és szoptatni mert a hasfájás miatt adom neki a laktáz enzim cseppet és azért fel kell kelnem hoyg kivegyem a hűtőből. Ha meg nem adom neki, akkor meg sír mert fáj a hasa. Szóval az segítene ha könnyebben vissza tudnék aludni, de nem megy. Van erre ötletetek? Előre is nagyon köszi, egy nagyon alváshiányos anyuka

Szedtem már életemben altatót, meg melatonint is. Altatót évek óta nem, Melatonint kb egy éve nem szedtem. Nem hiszem, hogy ez gyógyszerfüggőség lenne. Szerintem nálam pszichés eredetű a dolog. Olyan, mintha félálomban -megfeledkezvén arról, hogy hol vagyok- nem érezném magam biztonságban, és a szervezetem reflex-szerűen felébresztene.

Talán az is ludas lehet a dologban, hogy jó ideje nem tudok beállni arra, hogy éjfél előtt aludjak el, és reggel keljek. Ilyenkor hajnalmabn mindig olyan kimerülten feszem le, hogy néha 5 perc fekvés sem kell az elalváshoz, vagy az első ilyen felriadáshoz.

Amióta az előzőt írtam, volt hogy 1-2 hétre elmúlt a dolog, most megint jelen van majdnem minden este.

Üdv. mindenkinek.

Én egy számomra elég egyedinek tűnő alvászavarral fordulok hozzátok, hátha valakinek van tapasztalata hasonlóval, vagy konkrét tippje, hogy mi a fene lehet ez.

2-3 hónapja tart, hogy szinte minden esti elalvásomat hirtelen felriadások előzik meg. Viszonylag hirten (néhány másodperc alatt) esem át a közel teljesen éber állapotból az alvásba, és ettől a hirtelen "elbódulástól" mintha megijednék, mert egy erős rándulással felébredek, ami kicsit olyan, mintha egy áramütés érne. Van amikor légzéskimaradás is kíséri a dolgot, de amennyire meg tudtam figyelni félálomban, nem az apnoé esetében leírt légút elzáródásról van szó, hanem a légzés mechanizmusa ál le (mindig egy teljes kilégzés után). Mintha ez a légzésleállással járó teljes fizikai passzívitás is a gyors elalvás kelléke lenne, mert az ilyen légzéskimaradásos esetekben a kilégzés utáni pár másodperben alszom el, és persze ilyenkor egy hirtelen lélegzetvétel is kíséri a rándulást felriadáskor. Valószínű, hogy van apnoém is, mert a visszajelzések szerint mostanában minden éjjel horkolok, és a barátnőm megfigyelt ilyenkor is légzésleállást, de azokra nem szoktam annyira felébredni, hogy emlékezzek rá. Nem tudok annyit aludni, hogy igazán kipihentnek érezzem magam, de az elalváskor tapasztalt, túlnyomó részt légzészavar nélküli felriadásokra szerintem nem magyarázat az apnoé.

Ilyennel van valakinek tapasztalata? Esetleg valakinek sikerült kideríteni, mi volt az oka?

Fél életemben azzal küszködtem, hogy nem tudtam elaludni esténként, mert elárasztottak a gondolatok, és nem tudtam ellazulni. Most, hogy már egész jól el tudom csendesíteni az elmém, most meg itt van ez a felriadozás...