Általános iskola, probléma a tanárral (beszélgetős fórum)

"Ha a gyerek otthon érzelmi biztonságban van, akkor elmondja otthon, hogy mi a gond." vagy nem. ugyanis van olyan gyerek, aki a legnagyobb otthoni érzelmi biztonság ellenére is bezárkózik, és csendben van, viszont mondjuk pszichoszomatikus tünetei lesznek, mint az itt említett esetben.

Úgyhogy itt sem kell általánosítani, hogy azért nem beszél, mert nincs érzelmi biztonság.

És igen, van jó, és rossz tanár. A pedagógus az attól az, mert jó. Viszont nem minden tanár pedagógus. És aki elsőben tanít, az vagy azért tegye, mert pedagógus, vagy ne tegye, mert örök életre kárt tesz a kölökben.

Jaj már...

Sok mindenben igaza van. Ha a gyerek otthon érzelmi biztonságban van, akkor elmondja otthon, hogy mi a gond. Persze a legjobb az lenne, ha oviban és iskolában is a pedagógus próbálna egy szeretetteljes légkört teremteni. Sajnos mindenféle pedagógus van. Jó is, rossz is.

A gyerek szorongása arról is szólhat hogy anyunak apunak akarok megfelelni stb...Nem lehet kategorikusan kijelenteni semmit sem.

"Ha nem mesél semmit, akkor honnan lehet tudni, hogy mi zajlik az iskolában?"

Egy korábbi hozzászólásomban már leírtam a választ.

Már tegnap is kérdeztem, de ma is megkérdezem: van gyereked? netán 2?

Szerintem a legjobb lenne, ha ebbe a fórumba már nem írnál. Mert ez nem segítség, amiket te írsz.....

Ne adja isten, hogy valamikor a te gyerekednek hasonló problémája legyen.

Üdv.

"Itthon minden rendben van, köszönöm. A gyerekek félnek, nem csak az enyém, mások gyermekei sem mernek a suliban töltött időről mesélni."

Számomra ez azért furcsa, mert úgy képzelem el, ha egy gyerek terrorban van tartva az iskolában, akkor otthon ki kellene, hogy öntse a szívét anya óvó ölelésében, panaszáradatban, sírásban... így képzelem el ezt a szituációt, nem úgy, hogy magába fordul, nem beszél róla. Talán akkor párosul ehhez egy kis szégyenérzet is, ami meggátolja ebben. Szégyent meg az érez, aki belátja, hogy valahol hibázott, és ezért kapott dorgálást, nem?

Ha nem mesél semmit, akkor honnan lehet tudni, hogy mi zajlik az iskolában?

Eldőlt közben, jövő héttől másik iskolába fog járni.

Én kértem a szülőket, beszéltünk erről, azokkal akiknek szintén ez vagy hasonló gondja van, üljünk össze, s beszéljünk a tanárral mindenféle rosszindulat nélkül, de alig volt egy-két szülő aki hajlandó lett volna rá.

Integetés... Nem az óráról integetnek ki (nem látom, hol is írtam ezt?), hanem tanítás előtt 15-20 perccel, a kettő nem ugyanaz azt hiszem.

Itthon minden rendben van, köszönöm. A gyerekek félnek, nem csak az enyém, mások gyermekei sem mernek a suliban töltött időről mesélni.

Lehet, hogy a mai gyerekek kissé mimózák, nebántsvirágok. Nem védem ezzel a tanárokat, mert én is belefutottam pár furába-bár olyanba nem, aki ok nélkül terroziált volna.

Régebben könnyen elfogadták, hogy az iskolában van egy rend (nem integetünk az ablakon, nem eszünk, iszunk órán, nem beszélgetünk, cirkuszolunk), manapság divat lázadozni, nem beilleszkedni, belebetegedni a katonás rendbe, vagy abba, ha a tanár felemeli a hangját.

Neki is lehet rossz napja, mint az orvosnak, aki csak hálapénzért hajlandó rendesen végezni a dolgát, vagy a bolti eladónak, aki egy jó reggeltet sem tud kinyögni, mert citromba harapott, esetleg a tolóabláknál dolgozó kisasszonynak, aki direkt táncol az idegeinken, mert tudja, hogy rá vagyunk szorulva, mégis sűrűn a tanár van előkapva, hogy tegye félre az otthoni gondjait, meg ne menjen tanárnak, ha nem tud a gyerekekkel bánni. Ez minden szakmára igaz!

Ha az én gyerekemről lenne szó, akkor először leülnék vele megbeszélni, mi volt, hogy volt. Ha bebizonyosodik, hogy neki van igaza, akkor beszélnék a tanárnővel, hogy mi a gondja. Ha folytatódna a dolog, akkor az igazgató elé mennék, miközben nem borítanám rá senkire sem az asztalt, mert az a bunkóság netovábbja. Közben figyelném, hogy csak az én gyerekemmel van-e a gond, vagy mással is. Ha semmi sem használ, akkor átíratnám a gyereket egy másik iskolába, ahol lenne más olyan tanár, aki az én gyerekemnek nem felelne meg, mivel tökéletes ember nincs. A katonás rend tartásánál nagyobb baj, ha szakmailag nem állja meg a helyét, így a gyerek nem tanul meg semmit.

"A legújabb trend, hogy tilos integetni az ablakból. Hogy miért? Azt a gyerekek sem tudják. "

Miért is kellene integetni? Óra alatt figyelni kell. Ez már iskola, nem óvoda.

Javaslom, hogy vedd ki innen a gyereked, és vidd máshova. Tök mindegy, mi a helyzet, ahogy írsz a tanárról, ebből jó viszony úgy sem lesz, akárkinek is van igaza.

Szeretem mikor a szülők rögtön támadják a tanárt, óvodapedagógust, és sokszor magukba sem néznek.

Minden rendben van vajon otthon? Miért nem meri elmondani a gyerek otthon, ha baj van? Tán ekkora terrorban tartja a tanár? Ezt nem akarom elhinni. De ha igen, akkor nincs mit várni. Ki kell venni onnan a gyereket és keresni megfelelő tanítót.

"A legújabb trend, hogy tilos integetni az ablakból. Hogy miért? Azt a gyerekek sem tudják."

Én kb. húsz éve voltam kisiskolás, de akkor sem volt szabad integetni az ablakból, se kifelé bámészkodni az óráról, lesni a járókelőket, akik kizökkentenek az óra menetéből.

"Szerintem aki igyekszik az iskolában jól tanulni, viselkedni, azt csakazértis nem veszik elő, hogy terrorban tartsák."

Akkor nagyon idillikus képed van a tanárokról, akik pedig szintén emberek. Méghogy nincs ilyen tanár? Engem három évig terrorizált egy ilyen alak a semmiért, és több mint 30 év telt bele, amíg azt mondhattam, hogy nagyjából kihevertem. De még most is elkapott az indulat.

A fórumindítónak azt ajánlom, ha nincs remény a változásra, sürgősen vigye el onnan a gyereket, mielőtt tönkremegy!

1-2 gyerek van, akinek rosszabb a magatartása. Erre mondták, hogy ezt nem tanították meg nekik a főiskolán, hogy hogyan kezeljék az ilyen gyerekeket. Kérem, akkor képezze magát, vagy adja vissza a tanulópénzt!

A másik gyerekemet is tanították, ő más stílusú, sőt visszafogottabb. A kisebb sokkal nyíltabb, közvetlenebb az emberekhez. Volt gond a másiknál is, de nem ennyire. Most felsős, imád suliba menni. Nem tudom kiben van a nagyobb hiba?

Én nem mondom, hogy tökéletes szülő vagyok. Olyan talán nincs is. Nem is várom a fórumtól a megoldást, csak egyszerűen tanácsot kértem, mások mit tennének egy ilyen helyzetben. Nekem kell megoldanom ezt, de sürgősen. Csak aggódom, és nem akarok fejest ugrani semmibe sem.

A gyerekek nem hülyék, a volt óvónéni is sírva fakadt a hallottaktól. Imádta őket, tudta fegyelmezni őket. Ő sosem kiabált, ő megvárta amíg elcsendesedik a csoport. Ez kb egy percig, vagy addig sem tartott.

Az én lányom sem hülye, de tudom, hogy mire képes. Többet nem is várok el tőle. De az, hogy itthon megoldja a feladatokat, hibátlanul ír stb., az iskolában meg leblokkol, na én nem hinném, hogy ez a gyerek hibája lenne. Elsőben volt 1-2 alkalommal bepisilés is októberben. Előtte soha nem fordult elő. A gyerek nem mert mesélni. Tudtam, hogy valami nincs rendben, a tanítók csak álltak értelmetlenül... Aztán tél végén kezdődött a fejfájás, hasfájás. Kivizsgáltattuk, minden negatív lett. Év végén járunk szinte, mikor megint előjött ez, na akkor csak mesélt a gyerek és mesélt. Megbeszéltük, hogy ezt a két hetet kibírjuk, nem foglalkozik a tanítónénivel, nem vele kiabál, aztán ősszel meglátjuk, hogy mi lesz. Hát nem lett jobb, sőt!

Lehet megpróbálok a tanító nénivel beszélni, de nem sok reményt fűzök hozzá. Érzi, tudja is szerintem, hogy valami nincs rendben. Elég távolságtartó mostanában.

Az én gyerekemmel konkrétan nem kiabál, de megviseli ez a katonastílus ami ott zajlik. A legújabb trend, hogy tilos integetni az ablakból. Hogy miért? Azt a gyerekek sem tudják.

Szívesen betenném ide a facebook bejegyzéseit, azt hiszem abból sok minden lejönne nektek is.

Mert tudjátok üzenőfüzet nincsen, a facebook-on van egy zárt csoport, ahol leírják a közlendőket. No kérem, nekem nincs időm mindig gép elé ülni, aztán, ha lemaradok valamiről? Még én vagyok a rossz. Dolgozó ember vagyok, aztán itthon édesanya... Nekem van egyéb más jobb dolgom is itthon, mint gép előtt ülni, s az ő hülyeségeiket olvasni, mert többnyire sületlenségeket írnak...