Általános iskola- kis- vagy nagy osztálylétszám? (beszélgetős fórum)

De durva! Sajnos manapság csak azok a jó pedagógusok maradtak a pályán, akiknek az anyagi háttere ezt megengedi, és ők tényleg szívvel-lélekkel tanítják a gyerekeket. A többiről inkább ne is beszéljünk!

De ez, amiről írsz, nagyon elkeserítő! Így a későbbiekben hová fogják felvenni őket? :(

Azérta szülő sem képes minden tantárgyat megfelelően elmagyarázni és megtanítani, arról nem is beszélve, hogy mikor este hazaér a család, már mindenki fáradt, egy gyereknek sem vág már az esze, és a szülők is fáradtak. :(

welcome to the real world...

már egy ideje visszatért az oktatás a régio rendszerbe.. az tanul, akit otthon vagy lülönórán tanítanak. sok éve ez van. városon is.

csapkodhatsz próbálkozhatsz, nem tudsz mit tenni, uyganis NINCS MÁSIK TANÁR. így semmi se fog történni.

otthon kell tanítani a ygerekeket. ha teheted vedd ki napköziből és tanítsd, tanittasd. a jegyekre meg magasról tojni, mindenhová van felvételi, szóval nem jelentenek sokat szerencsére. a tudás igen.

És igen, a szülő tud csak tenni. ez van.

Lenne egy gondom és véleményekre volnék kiváncsi. Néztem itt a Hoxán pár fórumot és láttam, hogy gyakran "elharapóznak" az indulatok. Előrebocsájtom, hogy nem kritikát, hanem ha lehet, valóban jóindulatú segítő "kezeket" várok... :)

Az ország egy aprófalvas részén élek, nagyon szép környezetben. Rendezett a családi életem, van férjem, két gyermekem, az egyik ovis, a másik 6. osztályos. Az iskolaválasztás itt nem is jöhet szinte szóba, mert olyan körülményes az utazás, hogy ajánlott a területileg kijelölt intézménybe járatni a gyereket.

Az iskola az egyik szomszédos faluban van. Nagyon kicsi osztálylétszámokkal dolgoznak, jövőre 2 (!) elsős lesz, a fiam osztályába 9 gyerek jár. A gondok évek óta folyamatosan alakultak ki, de idén azt hiszem, elérték a tetőpontot.

Gyerekem osztályfőnöke matekot tanít és szülőin elkezdte mondani, hogy "ezeknek nem lehet megtanítani a matekot" ... Kérdeztük, hogy miért, nem tudott rá választ adni, közölte, hogy tanítsuk meg őket otthon, mert ő nem tud velük mit kezdeni. A gyerekek mesélték, hogy órán őrjöng, toporzékol és ököllel, sírva üti a táblát, azt kiabálva, hogy felmond. Jó ötletnek tűnt, hogy fiamat eljáratom korrepetálásra, heti 1-2 alkalommal, egy az iskolában tanító másik pedagógushoz... na, nem sok idő kellett, kiderült, hogy ők ketten nem ápolnak jó kapcsolatot, egy alkalommal gyerekem tanára ki is jelentette, hogy be fogja bizonyítani, nem tudja megtanítani a kolléga fiamat jobbra, mint ő....

A magyartanárnő nem tanít nekik fogalmazás tantárgyat és nem irat velük füzetbe. Megkérdeztük tőle, hogy miért... azt felelte, hogy szerinte ezeknek a gyerekeknek nem lehet megtanítani a fogalmazást, örül, ha annyit tudnak, amennyit... ha nem tetszik, menjünk haza és pótoljuk a hiányosságokat. Ő 32 órát dolgozik egy héten a suliban, de otthon is van dolga, ami nem a gyerekekhez kötődik.

Nem tudunk velük beszélni, mert szerintük a szülők le akarják rázni magukról a felelősséget, holott csak a megoldást próbáljuk keresni, megjegyzem, korrekt módon, nem volt cirkusz, asztalborogatás... A gyerekek átlag gyerekek, nincsen értelmi problémájuk.

A napköziben pihennek, mert nagyon elfáradnak délelőtt az órákon, így otthonra marad a lecke, minden tanulás szinte. Reggel fél 7-kor indulnak el a buszra és délután fél 5 után érnek haza.

A férjem a tanfelügyelőhöz szeretne fordulni, de az egyik tanárnő azt mondta, nyugodtan tegye csak, majd visszaminősítik az egész osztályt, mert szerinte sem 6. osztályos a szintjük... ettől meg a többi szülő nagyon fél.

Van itt megoldás...vagy arra vezető út?