Akik meddőből anyává váltak-megtaláltad a lelki okát, értlemét a várakozásnak? (beszélgetős fórum)
Nem ismersz, így nem is tudod milyen vagyok.😊
Az iróniát sem érted. Amúgy csak halgasd meg egyszer Vekerdy-t hasonlóképp nyilatkozik a gyerekekről. Ugyanúgy viccesen ahogy én is tettem.😉
Nem használok ridegtartást, ha erre celoztál. Nagyon is tudom szeretni a gyerekemet, nyugi nem kell neki pszichodoki.😆
Inkább úgy fogalmazok racionális vagyok,de ha kell előveszem az emócit is.😙
Hát pedig az nagyon nem baj ha egy nőt, főleg egy ANYÁT az érzései is irányítanak.
Hová lenne a világ az anyai érzések nélkül?!
Gondolj bele józanul.
Bocs...de te egyébként olvasod, és érted is amit írsz?
Nem rosszindulatból írtad, persze, hogy nem!
Akkor unalomból? Élvezed, ha hergeled a népet?
Semmi gond, ha nem vagy emocionális típus. De figyi, nem muszáj minden fórumhoz hozzászólni! Ha látod, hogy nyilvánvalóan homlokegyenest más a véleményed, mint mindenki másnak, és az is egyértelmű (számodra is!), hogy a kéretlen megjegyzéseddel bántasz másokat, akkor inkább fogd vissza magad!
Így mindenki számára totál egyértelmű, hogy te elsősorban bántani akartâl itt (egy közösséget, jelen esetben azokat, akiknek nehezen vagy nem jön össze a baba).
Ez gáz. Bármilyen frankó embernek is tartod magad, most kiállítottad a szegénységi bizonyítványodat.
Soha ne mondd, hogy soha. Azt senki nem tudja, hogy ha nem adatott volna meg neki a gyerek, hogy és miként élne. Erről azok tudnak reálisan testközelből nyilatkozni, érezni, tapasztani akik sajnos átélték, átélik.
Én is azt látom, hogy empátiád, beleérző képességed egyenlő a nullával. Láthatod sokakban leverted a biztosítékot, ennek legyen jelzésértéke és gondolkodj el picit ha van két perced.
És de...édes, mézesmázos kis vattacukor. Az. Vagy, hogy fogalmaztál. De ha neked nem az....nos, az is megért egy misét, főleg úgy, hogy azt írod szerető család vagytok. Hát nem tudom... nekem nem ezt sugallják az írásaid. Ne haragudj, de valami nagyon nincs rendben veled.
Van egy lányom és két unokám, hát tudod ha nem lennének nagyon szegényebb lennék.
Van egy mondás: akinek nincs gyereke, annak nincs öröme, de bánata sem. És ez nagyon igaz.
Nálad az a jóindulatú vélemény, amit más csak direkt bántásból írna. Ezért mondom, hogy nulla az empátiád.
Sajnálom a gyermeked, mert egyrészről ők mindig megérzik és megsínylik, hogy az anyjuk "vérszívónak" tartja őket. Ebből lesznek a komoly lelki sérülések. Másrészről, bár az életünk nagyrészét mi is racionálisan irányítjuk, az anya-gyermek kapcsolat kifejezetten emócionális jellegű szeretet kapcsolat. Ha te racionálisan kezeled a gyereked, az a te dolgod, de felnőtt korára vegyél neki bérletet egy pszichológushoz, mert garantáltan szüksége lesz rá, hogy elsírja a bánatát, milyen rideg, racionális anyja volt, aki élősködőként tekintett rá.
Hogy érintheti bammeg?
Szerinted onnantól megszűnt a másik gyerek és az egész külvilág létezni?
Nekem az előző kapcsolatomból van egy fiam, aki elsőre össze jött.
Most, 2,5 éve semmi sem igazán az új párommal. Én aztán ismerem mindkét oldalt, nekem nem kell bemutatni, rohadt jó volt ám olyan édes tudatlanságba élni mikor még azt sem tudod mi az a hcg!
Úgyhogy ha te elvárod, hogy ne citálják ide a gyereked bepisilését, nem játszását, stb., akkor tiszteld már meg a másikat, aki leírta a kanossza járását, hogy nem rúgsz belé még azzal is, hogy szerinted az elsőszülöttjét konkrétan lecarja.
Nem találok szavakat a megnyilvánulásaidra, komolyan.
Hidd el, nagy áldás, ha valakinek az ölébe hullik a bébi és nem kell kutyulni.
Mi a túrót értesz a kutyulás alatt?
Nem spontán jön a bébi a sima stimulálással, inszemmel sem, ők is húzzák le akkor magukat? Elég kevés gyerek születne....
Halvány lövésed sincs arról, hogy mennyi meddő pár van, akiknek csak kisebb-nagyobb segítséggel lehet gyermekük, de az észt azt osztod.
Basszus, ki bántott? Ne legyetek már ennyire érzékenyek! Nem rosszindulatból írtam. Egyszerűen csak gondoltam, megosztom a véleményemet és hogy olvasnátok olyan véleményt is, aki nem annyira emócionális, hogy egy csecsemő láttán tapsikol örömében.
Lehet amúgy köpködni, engem nem zavar. Az én családom rendben van, köszönöm. Csak nem vagyok egy érzelmes/érzékeny típus, akit az emóci irányít. Ennyi.
Senkit nem bántani akartam, egyszerűen csak azt mondom, szép az élet úgy is, ha nincs benne gyerek.
Hűha :D Sajnállak!!
Sajnálatos, h itt próbálod leverni a saját sérelmeidet. Tudtad, hogy az bánt másokat aki nincs jól? Ezt jól elárultad magadról! :D
Lányok, ezen én csak nevetek, engem nem tud bántani. Sajnáljuk inkább mert szegényke nagyon szarul van...
Talán még annyi, hogy az élet baromi nagy igazságtalansága, hogy tipikusan azoknak az embereknek sikerül könnyedén, akiknek sose kellene szülniük....
Lelkileg talán ezt a legnehezebb feldolgozni!
Nem ítélkeztem. Te viszont nem válaszoltál...
Hogy érinti ez az egész hercehurca a te gyerekedet?
Szerintem ehhez a témához csak azt tud korrektül hozzászolni akit - sajnos - érint.
Lehet véleményt mondani természetesen, de " személyes érintettség nélkül" nem igazán tud hiteles lenni... (És szerintem baromira nem is érdekel senkit az ilyen vélemény...)
Igazán csak az tudja mivel jár a "gyerek kotyulás", aki ezt sajnos átélte és átéli akár évek óta több - kevesebb sikerrel...
Nyilván lehet szép az élet párban is, csak éppen nem teljesen ideális...
Nem, nem bántam meg egyáltalán.😉😉
Sok barátom maradt gyerek nélkül és látom hogy úgy is teljes életet lehet élni. Ezért bátorkodtam írni.
Az a baj hogy akinek nincs, annak fogalma sincs arról hogy ez nem valami rózsaszín cukormázas kis vattacukor.
És nem hinném hogy ez életünk célja. Ha szerető párunk van, ugy vélem jo vele kettesben is az élet.
Butaság ilyenekkel visszavágni. Képzeld az én kis vérszívóm már 2 hete nem pisil be, ugyanis szervi baja volt. 😜 És annak semmi köze a veleményemhez hogy nekem van gyerekem és hogy őt nagyon imádom es nagyon szépen is neveljük.
De azt itt és most leírom, hogy ha nem jött volna össze gyorsan, akkor ma lehet hogy csak kettecskén élnénk a férjemmel. 💕💕
Nem szántam sem rosszindulatu megjegyzesnek sem kekeckedesnek, amit írtam. Véleményt írtam, mindenféle rossz szándék nélkül. Nem gondoltam, hogy ez ennyire kiveri a biztosítékot.
Én soha -de valóban soha- nem mentem volna bele lombikozásba. Soha nem akartam úgy gyereket hogy az a gondolat irányítsa az életemet. És csak javasolni tudom, hogy akinek nem jön össze engedje el a témát.
További ajánlott fórumok:
- Önkéntes nyugdíjpénztár megszüntetése, a 10 éves várakozási idő után, de hogyan?
- Sürgősségi, több órás várakozás, bunkó orvosok?
- Tél, hóesés, csillogás, fények - ünnepre várakozás
- Munkaidő lejárta után naponta 1 óra várakozás a buszvégállomáson a buszra?
- Tudja valaki mennyibe kerül egy sima egyszerű Polgári esküvő, és mennyi a várakozási idő?
- Ennyi várakozás után lehet babánk?