Adjatok tanácsot! Szakítanátok a helyemben? (beszélgetés)

Hááát!

Nálam ez már mennyiségi csúcs!

Nem ismertél régebben!

Ha marad minden így mint most és miért ne maradna nem fogom másként látni a dolgokat.

Meg ugye én mér túl vagyok a társkereső oldalas, chates, családanyás becserkészős korszakomon. Mondhatni csömört kaptam tőle.

Egyszerűen taszít, hogy bájologjak egy java kisalkalmazás ablakkal.

De ehhez az kellett, hogy 5-6 évig ezt csináljam!

;)

Az a fickó akit beszéltetni kell, az ne menjen társkereső oldalakra, meg ide, meg oda beszélni, hanem beszéljen otthon! Legyen otthon férfi, ne máshol!

Na ezt mondtam én is!

Vadászunk halászunk gyűjtögetünk.

Mert ugye mi barlang lakók vagyunk!

Hááát akkor itt az a baj, hogy nem beszéltetek meg mindent. Van olyan fickó akit beszéltetni kell! Mert mi egy olyan élőlényhalmaz vagyunk akik nem szívesen mondják meg, hogy ez és az van. Inkább vagy elmenekülünk, vagy pedig más pótcselekvést választunk.

Ha szereted beszélj vele kérlek! Ha meg neki fontosabb a büszkesége mint te akkor tényleg reptetés legyen a vége!

Az a baj, hogy nem tudom azt átadni, hogy mennyire jó az, hogy a Párommal előbb vagy utóbb mindent megbeszélünk. Van amikor rágódunk rajta és aztán hozzuk fel, de így ki vannak gyökerestől írtva a gondok!

NA ezért mondom én hogy komplikáltak.

Mert ha valami "baja" van: azt legyen kedves lekommunikálni, mert azért ember!!!

De a férfiaknak könnyebb inkább más dologhoz nyúlni, mint megoldani a jelenlegit, amiről a párjuknak fogalmuk sincs, hogy egyáltalán valami baj lenne, mert nem jelzik felénk.

(S hogy mitől férfi???)- Költői kérdés. Vajon attól ép, hogy "bereggelt"?

Ej ej ti nők! Helyesebben nem is!

Vissza olvastam a hozzászólásokat, és kicsit elborzadtam a pálya széléről bekiabálókon, hogy milyen könnyen ordibálják azt be, hogy hagyd ott. Nem is amiatt borzadtam el, hogy egyesek szerint csak úgy fel lehet lelkileg testileg bontani egy 8 éves kapcsolatot a lány részéről hanem azon, hogy régen én is ilyen voltam.

Akkor a barátlányoknak mindig azt mondtam, hogyha a párjuk nem becsüli meg 100%-osan akkor mehet a manóba.

De aztán lett a Drágám és rájöttem, hogy milyen ordenáré módon rossz dolog lenne ha nem lenne. Akár ezért akár azért.

Visszagondolva a régi énemre én akkor vadászgattam a volt párjaim mellett mint az említett fiatalember amikor valahogy jó dolgomban nem tudtam mit csináljak és egy kicsit untam a kapcsolatot.

Két dolgot lehet tenni a lány helyében.

Szépen bizonyítékokkal alátámasztva leülni a sráccal és KIHANGSÚLYOZVA, hogy szereti kitárgyalni a dolgokat.

Megszivatni behálózni lebuktatni. És megnézni mit reagál.

Azt, hogy melyik a hasznos az dönti el, hogy mennyi energiát szeretne a lány belefekteni, illetve mennyire szereti.

De az azonnal otthagyás szerintem a lehető leghülyébb dolog.

Nem védeni akarom a pasit de most jöttem rá amikor egy igazán jó kis kapcsolatban élek, hogy ha egy pasmáknak meg van adva minden testileg és lelkileg akkor az nem fog se bereggelni ide oda se elmenni amoda meg emide hanem jól élvezi azt ami van! Ok ehhez kellett, hogy elötte kiéltem magam nőzésileg és barátlányozásilag és van összehasonlítási alapom. Illetve azt lehet mondani, hogy a sok sok válogatás után a nekem a legmaximálisabban megfelelő párt választottam magamnak!

Ha a beszélgetés után együtt maradtok próbálj meg majd egy csöppet igazán figyelni rá! Ne egy női portál kissé párkapcsolatilag frusztrált tagjaitól (hagydottazonnalmertnemérdemelmeg) kérj tanácsot hanem hallgass magadra! Ne mások döntsenek rólad hanem te hiszen a te életed! Neked kell tudni mennyit ér a pasi mennyit ér a kapcsolat! Ha hezitálsz .... hááát ülj le először magaddal és jöjj tisztába a fejeddel, hogy a hezitálás el se jöjjön! Tanuld meg azt, hogyha valami nem jó hogyan kell megfogalmazni!

A beszélgetés ill. nem beszélgetésről meg annyit, hogy inkább legyen 5 perc kinos beszélgetés, mint napok és hetekig tartó nyígás sírás és össze vissza szenvedés!

Persze.

Van egy igen komplikált és pszichésen így-úgy felépített személyisége, amit saját maga sem ismer, és magának sem vall be, nemhogy nekem vagy másnak színt valljon róla.

Azért ettől még nem 100%, hacsak nem valami különleges beceneve van.

Persze tényleg nagyon gyanús, de mi van, ha mégsem. :-)

Szerintem meg kell várni a válaszát.

Az biztos!

EZt én is megcsinálnám, ha lehetne!

Én is ismerem ezt az érzést. Sajnos.

Viszont azt is ismerem, hogy ha odaszegezed a kérdést: nem válaszol.

Nagyon kiváncsi leszek, hogy mi lesz..

Én drukkolok!